Paletta

Márton napi mulatsággal, kiállítással és ifjúsági színházi előadással, Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című művével is találkozhatnak mai Palettánkban

LIBÁS CSALÁDI NAP
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. A következő percekben az Óvárosi Márton napi családi napról számolunk be Önöknek – főszerepben Galibával, a libával.
Megszólaló: Gere László – foglalkozásvezető, drámapedagógus; Brunner Kristóf

TANÁR ÚR KÉREM
A Tanár úr kérem Karinthy Frigyes karcolatfüzére, melyet 1916-ban adtak ki először Vértes Marcell rajzaival. A mű egyfajta „emlékezés” a gyermekkorra, a diákévekre. Karinthy műve kisebb történeteket vonultat fel, melyeket csupán az köt össze, hogy valamennyi diákokról szól. Az Apolló Színház társulata Tanár úr kérem című előadását láthatták a Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola felsőtagozatos diákjai a BKK színháztermében.
Megszólaló: Heidinger Zoltán – társulatvezető, színész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 21. – Ady Endre születésnapja (1877)
Ady Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. Ady Endre világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költője, Petőfi óta a következő új főszereplő, akinek jelentőségéhez egészen József Attila fellépéséig senki sem fogható. Ma már lassanként világszerte is tudják, hogy ez a magyar költő a korszak fontos és halhatatlan nagyjai közé tartozik.

SZULA ZSUZSI KIÁLLÍTÁSA
Számadás anyánknak – ezt a címet kapta Szula Zsuzsanna képzőművész kiállítása, amelynek a BKK emeleti galériája adott otthont.
Megszólaló: Szula Zsuzsanna – képzőművész

LÁZÁR GERGELY ELŐADÁSA
„Keress fel, ha barátságos, emberközeli és hiteles szakmai segítségre vágysz életvezetésed könnyebbé tétele érdekében!” – ez olvasható Lázár Gergely pszichológus honlapjának nyitóoldalán. A százhalombattai közönség legutóbb a Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium társalgójában, a Menta Klub szervezésében találkozhatott Lázár Gergellyel, aki igazi „randidoktorként” barátságos, emberközeli és hiteles előadást tartott az érdeklődőknek, akik még válaszokat is kaphattak feltett kérdéseikre.
Megszólaló: Lázár Gergely – pszichológus, önismereti és párkapcsolati tréner

KÖZÖS VARRÁS
A Folthalom Varróklub szervezésében ismét közös varrásnak adott otthont a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Ház.
Megszólaló: Sós Julianna – a Folthalom Varróklub vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 19. – Erzsébet napja
Árpádházi Szent Erzsébet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Erzsébet első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Erzsébetet IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben.

VÉRGRÓFNŐ
Ecsedi Báthori Erzsébet magyar grófnő, a történelmi Báthori-család szülötte, alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját. A HBVK Történelmi tévhitek sorozatában legutóbb a „vérgrófnő” jelzővel illetett Báthori Erzsébet köré szőtt legendákat járta körbe Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – előadó, történész

POÓR PÉTER
Poór Péter a Magyar Televízió 1967-es Táncdalfesztiválján vált országszerte ismertté az Utánam a vízözön című dallal. Azután fellépett itthon és Európa több országában is, több fesztiválon nyert első díjat vagy közönségdíjat. Poór Péter népszerűsége az évtizedek során nem csökkent – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idei Idősek napján való fellépése a Városi Szabadidőközpontban.
Megszólaló: Poór Péter – táncdalénekes