Paletta

Adás időpontja: 
2015. november 09, hétfő, 19:15
Leírás: 

Mark Twain Tom Sawyer kalandjai című ifjúsági regényének színpadi változatát az Apolló Színház előadásában láthatták a BKK-ban a felsőtagozatos gyerekek

LUDAS MESEDÉLUTÁN
November 11-e Márton napja a népi kalendárium szerint időjós nap – úgy tartják, hogy borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha pedig Márton napján a lúd jégen jár, karácsonykor sárban botorkál. Ha a körülötte lévő napokon is napos idő van, akkor igen kemény, hideg tél jön. Márton napjához nem csupán népi megfigyelések kapcsolódhatnak, hanem akár mesefoglalkozás is – így volt ez a HBVK-ban.
Megszólaló: Spánitz Éva – foglalkozásvezető, gyermekkönyvtáros

TOM SAWYER
Tom Sawyer a Mississippi melletti kisvárosban él nénikéjével és mostohatestvérével. Polly néni bosszúságára a lurkónak állandóan valami csibészség jár a fejében, így nem csoda, hogy rendkívüli kalandokba keveredik. Tom legjobb barátja az árva Huckleberry Finn, akivel idejük nagy részében együtt csavarognak, még egy rablóbandával is szembeszállnak, miközben bátorságról és becsületességről is tanúbizonyságot tesznek. Mark Twain Tom Sawyer kalandjai című ifjúsági regényének színpadi változatát az Apolló Színház előadásában láthatták a BKK-ban a felsőtagozatos gyerekek.
Megszólaló: Heidinger Zoltán – társulatvezető, színész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 7. - Erkel Ferenc születésnapja (1810)
Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész – aki sakknagymester is volt – nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg. Zongoraművészként és a Nemzeti Színház, majd a Filharmóniai Társaság karnagyaként az európai rangú magyar hangverseny- és operaélet egyik megteremtője, az Országos Daláregyesület élén pedig a kiegyezés utáni hazai kóruskultúra tevékeny előmozdítója volt. Idős korában sem pihent. 65 évesen lett a Zeneakadémia igazgatója és ebben a minőségében számos utódot, muzsikust nevelt.

NOVEMBER 4.
„Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!” – hangzott el többször a világ népeihez intézett segélykiáltás a Kossuth Rádióban 1956. november 4-én, miután a szovjet hadsereg általános támadást indított a magyar forradalom ellen. November 4-én, idei nemzeti gyásznapunkon a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Százhalombattai Csoportjának szervezésében a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 59. évfordulóján az 1956-os forradalom és szabadságharc
hőseire és áldozataira emlékeztek a Szent István téren lévő kopjafánál.
Megszólaló: Tóth Ernő – a KÉSZ helyi csoportjának elnöke

BERBER KIÁLLÍTÁS
A berberek Északnyugat-Afrika őslakos rokon népcsoportjainak összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek. A „berber” nevet a kívülállók alkalmazták rájuk, ennek eredete a latin „barbari” (vagyis barbár), amit az ókori rómaiak az Észak-Afrika partjain élő, latinul nem beszélő népekre és magára a területre is vonatkoztattak. „Amazigh, azaz berber – A szabad ember útján” címmel időszaki kiállítás nyílt a „Matrica” Múzeumban.
Megszólaló: Mali Péter – régész, a „Matrica” Múzeum volt munkatársa

ARGENTÍNA
Argentína nevét a 16. században kapta, mivel felfedezték, hogy a földjében bőségesen megtalálható az ezüst, melynek neve latinul argentum. Hogy még milyen „kincsek” találhatók e távoli országban – erről beszélt a hallgatóságnak Násztor Péter, aki cserediákként járt itt először.
Megszólaló: Násztor Péter – előadó

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 10. – a Kínai nagy fal megnyitása a turisták előtt (1970)
A Kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között épült Kína északi határán, azzal a céllal, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól. A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt. A nagy fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak. A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan eléri a 10 métert, szélessége a talapzatánál 7-8 méter. Szélessége a tetején eléri a 4-5 m-t is. A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. Nemrégiben a fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt. Nagy része azonban az enyészetnek van kitéve és így bizonyos részek mára már szinte eltűntek. A kínai nagy falat 1970-ben nyitották meg a látogatók előtt.

HITTED VOLNA?
Herman és Christine barátok, több mint harminc éve. Amíg házastársaik éltek, állandóan összejártak négyesben. Mára mindketten egyedül maradtak, mégis alig találkoznak. Christine megunta a magányt, és végre úgy döntött, elköltözik a városból, új életet kezd. Összecsomagolt, költöztetőket hívott és már minden készen áll az új élet kezdésére, amikor betoppan a kissé morcos jó barát. Richard Baer: Hitted volna? című darabja rengeteg humorral és szeretettel mutatja be, hogy csodák márpedig történhetnek. Bármikor… Ezt az előadást láthatta legutóbb a BKK bérletes színházi közönsége.
Megszólaló: Hernádi Judit – Jászai Mari-díjas színésznő, Érdemes művész; Kern András – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és kiváló művész

BONITA ÉS GÁBOR
A Moszkvai Rock and Roll és Boogie boogie woogie Világkupán járt a B-Cool Dance Team felnőtt párosa, Mészáros Gábor és Lengyel Bonita és a 40 páros közül az egyetlen (rokis) magyarként vettek részt a megmérettetésen. Hazaérkezésük után élménybeszámolót kértünk Bonitától és Gábortól.
Megszólaló: Mészáros Gábor – versenytáncos, szakosztályvezető; Lengyel Bonita – versenytáncos