Paletta

A Márton Béla Társaság és az ÉSZKE méltó síremléket készíttetett a 2007-ben elhunyt Márton Béla festőművésznek, amelynek ünnepélyes avatására október 22-én került sor

MÁRTON BÉLA SÍREMLÉKAVATÁS
Takács Péter, a Márton Béla Társaság elnöke azt mondja: „Béla bácsi gyakorta hangoztatta, hogy őt a jó emberek és a jó Isten segítette egész életében – és ő is ilyen jó ember volt, sokan ismerték és szerették”. A Márton Béla Társaság és az ÉSZKE közadakozásból készíttette a festőművész tiszteletére állított síremléket, melynek ünnepélyes avatására október 22-én került sor.
Megszólaló: Takács Péter – a Márton Béla Társaság elnöke

BALLA KÁROLY KÖNYVE
Balla Károly „Harangoznak, Istenem segíts!” című könyvének első bemutatóját a „Matrica” Múzeumban tartották, majd legutóbb a HBVK közönsége is találkozhatott a szerzővel. A százhalombattai református templomról szóló könyv Balla Károly személyes számvetésének része, ugyanakkor a szerző nagyon fontosnak tartja, hogy az utókor megismerje annak a szellemi örökségnek a történetét, amelyet rájuk hagynak a kortársak.
Megszólaló: Balla Károly – szerző

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Halottak napja
Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben és a 14. században vált hivatalossá. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium, vagyis a tisztítótűzbeli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, ezért az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját.

PITUK KIÁLLÍTÁS
Pituk József selmecbányai születésű festőművész az 1930-as években Glatz Oszkár növendékeként indult és a természetelvű festészet útját járta. Elsőrendű kolorista volt, aki a színekben rejlő fényhatásokat szuggesztív erővel használta ki. Pituk József alkotásairól – a Színek, versek, hangulatok sorozatban a hbvk-ban nyílt kiállítás kapcsán – a képek tulajdonosával, Pozsgai Imrével beszélgettünk.
Megszólaló: Dr. Pozsgai Imre – műgyűjtő

FIZIOGNÓMIA
A fiziognómia tágabb értelemben egy ember, állat, növény vagy akár egy ország, vidék teljes külső megjelenése; szűkebb értelemben az arc formája és kifejezése, tehát az arcvonások és arcjáték, mint a lelki benső lény tükre. A legutóbbi Kreatív Hamvas Olvasókör témája Hamvas Béla Fiziognómia című esszéje volt – erről kérdeztük Baka Györgyit, az olvasókör vezetőjét.
Megszólaló: Baka Györgyi – az olvasókör vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 2. – Réber László halálának évfordulója (2001)
Réber László grafikusművész elsősorban könyvillusztrációival vált ismertté, kizárólagos illusztrátora volt Janikovszky Éva, Lázár Ervin és Gerald Durrell műveinek. Réber László eredetileg gerelyhajító sportoló volt és egy oroszországi fogolytáborban ismerkedett meg a grafikusművészettel. Volt karikaturista, a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője, készített rajzfilmeket, foglalkozott plakáttervezéssel és 1952-től könyvek illusztrálásával is. Alkotásaira kiforrott stílus jellemző, amely emblematikussá teszi munkáit. Rajzainak legfőbb jellegzetessége a vázlatszerűség, a szikár, zárt vonal, illetve a vonal által körülhatárolt síkfelület, amelyet élénk színekkel tölt ki. Mellőzi a részleteket, az arc néhány egyszerű jelzés, amelyet sapka, sál vagy haj keretez. Figuráinak gesztusai lecsupaszítottak, jól érthetőek, éppen ezért kiválóan alkalmasak gyermekkönyvek illusztrálására. Réber Lászlót1967-ben és 1993-ban is Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki.

VARÁZSOLJ MOSOLYT!
„Varázsolj mosolyt!” – ezzel a címmel hirdetett jótékonysági koncertet az Ökumenikus Segélyszervezet, valamint a százhalombattai Musica Divina Egyesület és Szent István Kórus. A Szent István templomban rendezett hangverseny részleteiről Strauszné Könözsi Vera főszervezővel beszélgettünk.
Megszólaló: Strauszné Könözsi Vera – főszervező, karnagy

BÁBEL KLÁRA
A Kárpátalján, Beregszász járásban élő, rászoruló családok számára tüzelőtámogatást nyújtó jótékonysági koncerten elsőként Bábel Klára, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hárfaművésze játszott a közönségnek.
Megszólaló: Bábel Klára – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hárfaművésze

SZVORÁK KATALIN
Szvorák Katalin Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes először a könnyűzenével próbálkozott, majd a magyar beatzene fogta meg. Saját bevallása szerint Kovács Kati volt az az előadó, aki példáján az énekesi pályát választotta. A „Varázsolj mosolyt!” elnevezésű jótékonysági koncerten Szvorák Katalin kivételes hangjában is gyönyörködhetett a közönség.
Megszólaló: Szvorák Katalin – Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes

VASVÁRI TAMÁS
A „lanthangú csembaló” Johann Sebastian Bach tervei alapján készült el az 1700-as évek elején. „Legszebb a hangja az orgona után” – írta a korabeli krónika. A barokk hangszercsodából azonban egyetlen darab sem maradt és bár többen próbálták rekonstruálni, senkinek sem sikerült, kivéve Romanek Tihamér magyar hangszerkészítőt. Ezt a különleges hangszert Vasvári Tamás szólaltatta meg a Szent István templomban rendezett jótékonysági koncerten.
Megszólaló: Vasvári Tamás – zongora- és lantcsembaló művész