„SALÁTABÁR”
A gyerekműsorok palettáján friss és üde színfolt a Salátabár vitamindús popcsapat, melynek tagjai – a vidám, életre kelt zöldségek tánccal és énekkel, interaktív játékokkal kápráztatják el a közönséget. A saját személyiséggel rendelkező figurák, egyéniségükhöz illő fülbemászó slágerekben énekelnek vidámságról, barátságról, egészségről, a mozgás és a játék örömeiről – így volt ez a Városi Gyermeknapon is, ahol fellépett a „Salátabár” vitamindús csapata.
Megszólaló: „Brokk Olivér”
GYERMEKNAPI MESEDU
Az elmúlt héten pénteken ismét mesedélutánra várták a mesét szerető kicsiket és nagyobbacskákat a HBVK-ba, a téma pedig a Gyermeknap volt.
Megszólaló: Kovács Marianna – mesemondó, gyermekkönyvtáros
TROMBITA TANSZAKI KONCERT
A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény zeneművészeti egységében zongora, hegedű, cselló, gitár, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tuba és ütőhangszerek tanszak működik. A zenetagozatok közül legutóbb a trombita tanszak növendékei mutatkoztak be a közönség előtt.
Megszólaló: Adorjánné Visontai Katalin – a művészeti intézményegység vezetője Antal Gábor – trombitatanár
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 27. – Presser Gábor születésnapja (1948)
Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, zongorista, énekes – a Locomotiv GT együttes tagja, a Vígszínház zenei vezetője, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége. „Pici” bácsi négyévesen kezdett el zongorázni, Antal Imre zongoraművész is elismerte a gyermek Presser tehetségét és megjósolta, hogy nagy művész lesz belőle. Zeneművészeti szakközépiskolába járt, tizenéves korában kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel. Számtalan előadónak írt már dalokat, pályafutása elején leginkább az Omega számára, majd természetesen „saját” együttesének, a Locomotiv GT-nek. Zorán szinte összes, Kovács Katinak pedig négy albuma is az ő műve, de nevéhez fűződik Katona Klári legsikeresebb időszaka is. Nem hagyható ki művei közül több népszerű színházi mű (pl. A padlás), filmzene (pl. Szerelem utolsó vérig), mesejáték (pl. a Túl a Maszat-hegyen) zenéje sem.
SZTRAVINSZKIJ
Igor Fjodorovics Sztravinszkij orosz zeneszerzőt sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjének tartják. Műveiért szerzett elismerései mellett, zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert műveinek premierjein nyújtott teljesítményével. Sztravinszkij életéről és munkásságáról beszélt a hallgatóságnak Csehák Izolda a legutóbbi Zenei esten a HBVK-ban.
Megszólaló: Csehák Izolda – előadó, karnagy
NÉPDALKÖRI TALÁLKOZÓ
A Városi Népdalkör szervezésében a környező települések népdalköreinek találkozója volt az elmúlt hétvégén a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban. Erről is beszámolunk Önöknek mai műsorunkban.
Megszólaló: Dobák Józsefné – a Városi Népdalkör karnagya; Damakné Ferenczi Anna – a Ráckeresztúri Borászok Dalárda Egyesület művészeti vezetője
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 4. – Latinovits Zoltán halálának évfordulója (1976)
Latinovits Zoltán édesapja Latinovits Oszkár gazdálkodó volt, gyermeke születése után elhagyta családját. Édesanyja Gundel Katalin 1941-ben férjhez ment Frenreisz István orvoshoz, akitől még két gyermeke született: István, aki Bujtor István néven színész, és Károly, aki Frenreisz Károly néven zenész lett. Latinovits Zoltán munkásságáért Jászai Mari-, Balázs Béla-, érdemes művész, és 1989-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Kiemelkedő tehetségű, sokoldalú művész volt. Színpadi és filmszerepei mellett emlékezetesek versmondásai is. Már 3 éves kora óta szavalt, majd az egyetem évei alatt folyamatosan mondott verset, ihletett előadójaként összetéveszthetetlen, fülsimogató baritonján senki máshoz sem fogható művészi elevenséggel élte meg a magyar sors minden aspektusát. Színészként a magyar előadó-művészet talán legnagyobb alakjává vált, a nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike. „A Színészkirály” 37 éve történt tragikus halála az egész magyar közvéleményt megdöbbentette. Latinovits Zoltán Balatonszemesen hunyt el; késő délutáni sétája alkalmával a megérkező személyvonat kerekei halálra gázolták.
MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS
A Másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró televíziós ismeretterjesztő sorozatának első része. A stáb kétéves előkészítő munka után 1979. július 29-én indult el az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milictől és összesen több mint ezer kilométer megtétele után érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok élménnyel gazdagodott Szabados Tamás operatőr is – ezekről mesélt a hallgatóságnak a „Matrica” Múzeumban tartott előadásán.
Megszólaló: Szabados Tamás – előadó, a Magyar Televízió vezető operatőre
TOLCSVAY BÉLA
Tolcsvay Béla nyugdíjas ugyan, de ma is aktív zenész. Nappal csirkéket etet, veteményest öntöz falusi házának udvarán, esténként pedig a húrok közé csap. Több mint negyven éve ő a zenész szakma Bélája. A Régészeti Park idei első családi napos rendezvényen minden korosztály részére élményt adó programok várták a családokat, köztük Tolcsvay Béla mini-koncertje is, amely a „Fűben, fában – hangvirágban” címet kapta.
Megszólaló: Tolcsvay Béla – énekmondó, zeneszerző, szövegíró