Paletta

A Night Express party-, buli- és tánczenekar zárta a Battai Napok programkavalkádját pénteken este a nagysátorban, hogy milyen volt a hangulat – megmutatjuk most Önöknek

MUNKÁCSI KIÁLLÍTÁS
Az első világháború után a Munkácsi várat először a csehszlovák hadsereg, majd a magyar honvédség kaszárnyaként használta, 1945-től a szovjet néphadsereg laktanyája volt. 1962-től 1973-ig pedig ipari szakközépiskolásokat képeztek itt. Az 1970-es években kezdődött restaurációnak köszönhetően a vár napról napra szépül és a helyreállított termekben több kiállítás is várja a látogatókat. Itt – e történelmi falak között – kaptak helyet Csóka László százhalombattai festőművész alkotásai is.
Megszólaló: Csóka László – festőművész

NAPSOROLÓ – JELES  NAPOK
Szeptember 16. - Szent-Györgyi Albert születésnapja (1893)
Szent-Györgyi Albert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát, ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930-ban foglalta el és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelentős volt az a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ez lehetővé tette, hogy addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elő és mind biológiai, mind pedig kémiai szempontból világszerte sokrétű kísérleteket végezzenek vele. Szent-Györgyi Albert 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában".

VAU ÉS MIAU
A Portéka Színpad Vau és Miau című mesejátéka során Aladár kutya és Micó cicó barátságos torzsalkodásain mulathat a közönség, a keretjátékon belül pedig három, jól elkülönülő orosz mese elevenedik meg. Így volt ez a Battai Napokon, a gyermeksátorban is.
Megszólaló: Dinnyés István – bábszínész, a Portéka Színpad vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 14. – Megnyitja kapuit a Budai Népszínház (1861)
A Budai Népszínház éppen 154 évvel ezelőtt, 1861. szeptember 14-én nyitotta meg kapuit a Lánchíd budai hídfőjénél. Ezt az épületet Mátyás király egykori lovardájából alakították át színházzá és főképpen operettet és népszínműveket adtak elő. A Budai Népszínház első korszakát a hagyományőrzés és az útkeresés jellemezte. Molnár igyekezett feleleveníteni a népszínműi repertoárt. Igazi kasszasikert azonban csak az operett jelentett a színház számára. Mindez azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az eladósodott színházat meg lehessen menteni a csődtől. Így 1864-ben kénytelenek voltak a színházat bezárni. Három évig tartó kényszerszünet után egy újabb korszak kezdődött a színház életében, sikeres darabok és fiatal tehetségek születtek a falai között – mégis, a színház 1870-ben végleg megszűnt és épületét még abban az évben lebontották.

MÁZS
Mészáros Árpád Zsolt saját bevallása szerint soha nem akart színész lenni, bár már gyerekkorában színjátszó körbe járt, hogy kiélhesse szereplési vágyát. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban statisztaként kezdte, majd 1998-ban prózai diplomát szerzett, de egyre jobban inkább a zenés szerepek vonzották. Játszott számos vidéki színházban, majd 2000-ben felkérést kapott a Budapesti Operettszínház igazgatójától – ahol azóta is sikert sikerre halmoz. Mészáros Árpád Zsolt a Battai Napokon való fellépésével minden bizonnyal számos újabb rajongót szerzett magának.
Megszólaló: Mészáros Árpád Zsolt – színművész, énekes

KÖKÉNY ATTILA
Kökény Attila 2000-ben kezdett el énekelni, hajókon, éjszakai bárokban zenélt évekig. 20 éve játszik zongorán és dalait ő maga írja. Az igazi ismeretséget a Megasztár 5 hozta el neki, amelybe gyermekei nevezték be és bár a Megasztárt nem nyerte meg, másodikként 2010 legjobb férfi hangja lett. Kökény Attila az idén is fellépett a Battai Napokon, a közönség nagy örömére.
Megszólaló: Kökény Attila – énekes

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 20. – Benyovszky Móric születésnapja (1746)
Benyói és urbanói gróf Benyovszky Móric (teljes nevén: Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc Szerafin Ágost) magyar és lengyel főnemes, híres utazó, kalandor, emlékiratíró volt. Kalandos utazásai során eljutott Madagaszkárra, ahol a francia megbízásból 1774-ben megalapította a Louisbourg nevű települést, más szóval gyarmatosította az addig független szigetet. A madagaszkári tevékenysége egyébként sokat vitatott kérdés e rendkívüli ember élettörténetében, annyi bizonyos, hogy a bennszülöttek királyukká választották őt, de egy francia gyarmati kormányzó intrikája miatt lemondott tisztségéről. Kalandjait emlékirataiban örökítette meg; az eredeti francia nyelvű kézirat alapján könyv alakban Londonban adták ki, majd „Benyovszky Móric gróf életrajza, saját emlékiratai és útleírásai” címen Jókai Mór fordította le magyarra.

KELEMEN KABÁTBAN
A Kelemen Kabátban 2011-ben debütált az időközben kultikus pophimnusszá vált Nyári Dallam című dalukkal. A formáció berobbanása óta bombasztikus sikernek örvendenek: számtalan jól ismert, rongyossá játszott dalt, klipet és teltházas koncertet tudhatnak maguk mögött. A Kelemen Kabátban sikerének titka a humoros, karakteres dalszövegek és a sokszínű zenei hangzásvilág ötvözetében rejlik, mely leszámol az egysíkú, kategóriákba zárt zenei hozzáállással. A  Kelemen Kabátban együttes koncertjét az idei Battai Napokon, pénteken hallgathatta meg a közönség.
Megszólaló: Szerecsenkirály – szerző, ének, repp; M-Papa – szerző, repp

NIGHT EXPRESS
A Night Express party-, buli- és tánczenekar zárta a Battai Napok programkavalkádját pénteken este a nagysátorban, hogy milyen volt a hangulat – megmutatjuk most Önöknek.
Megszólaló: Balázs László – a Night Express zenekar vezetője