VÁROSI LEGENDÁK
Az Ünnepi Könyvhét – nyolc évtizedes hagyományának megfelelően – elsősorban a kortárs magyar irodalom közreadásának ünnepe, ill. számos rendezvény is kapcsolódik mindig hozzá, szerte az országban. A HBVK az idén 3 könyvbemutatóval is ünnepel. A 84. Ünnepi Könyvhét és egyben a 12. Gyermekkönyvnapok alkalmából Tasnádi Emese: Városi legendák c. művét és persze a szerzőt ismerhették meg az érdeklődők. Tasnádi Emese nyolc meséből fűzte össze ezt a legendáriumot, amely igazi nyelvi csemege és humoros mesefüzér az iskolás korosztálynak. Ám a városi legendák humoros, frappáns történetei nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek fantáziáját is beindíthatják.
Megszólaló: Tasnádi Emese – szerző
CIGÁNYÉLET
A Cigányélet c. kötet szerzői között találhatunk cigányzenészt, képzőművészt, szociális munkást, prostituáltakkal foglalkozó szakembert és börtönlátogatót egyaránt, akiknek írásain keresztül bepillantást nyerhetünk a roma-világba: nehézségeikbe, küzdelmükbe, örömeikbe és bánataikba, bűneikbe és kiút kereséseikbe. A szerzők nem szépíteni akarnak a valóságon, hanem megmutatni ennek a sokszínű világnak azt a szeletét, amivel ők találkoznak életükben, ill. munkájuk során. A Cigányélet c. könyvet szintén az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódóan ismerhette meg a HBVK közönsége.
Megszólaló: Balogh Elemér – szerző; Dr. Aradszki András – országgyűlési képviselő
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 15. – Foky Ottó animációsfilm-rendező születésnapja (1927)
Foky Ottó animációsfilm-rendező tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol díszlet- és bábtervezői szakon diplomázott. A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Imre István filmjeihez tervezett bábokat, közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést. A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai, majd ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. Elkészültek a Mirr-Murr a kandúr epizódjai, A legkisebb Ugrifüles, a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, a Misi Mókus kalandjai és folyamatosan a Tévémaci epizódjai. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Foky Ottó munkásságát 1964-ben Munkácsy-, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.
KATÁNG
A Katáng Zenekar gyerekeknek írt dalai, megzenésített versei egy sajátos világban játszódnak. Ennek a világképnek fontos eleme a természet szeretete, az állatok, növények, a természeti jelenségek. Zenéjükkel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy erre a világra vigyázni kell, beleértve a családok lelki és testi egészségét is. A Katáng Zenekar koncertjét a BKK színháztermében hallgathatta meg a Városi Gyermeknap közönsége.
Megszólaló: Kaczúr Csilla – a Katáng együttes vezetője; zenész, énekes
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 10. – Antoni Gaudí építész halálának évfordulója (1926)
Antoni Gaudí katalán származású spanyol építész, a századforduló egyik legeredetibb építőművésze volt. Stílusát a szecesszióhoz szokták sorolni, bár életműve egyéni, elkülönül a kortól, melyben keletkezett. Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt a míves csempéket is. Legismertebb épülete a Sagrada Família (azaz Szent család) temploma, amely Barcelonában található. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny 1954 és 1985 között épült. Ma is épülő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méter magas lesz. Gaudí építészeti életművét a formák, anyagok, színek gazdagsága jellemzi. Épületei mintha a természet törvényeinek engedelmeskedő, természetes képződmények lennének, törekszik arra, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet. Gaudít a Sagrada Família kriptájában helyezték örök nyugalomra.
SZÁNTHÓ KIÁLLÍTÁSA
A „Matrica” Múzeum adott otthont a „Szánthó Tibor 1000 arca” című fotóművészeti kiállításnak, melyen a fotókon keresztül „képet” kaphat a látogató Szánthó Tibor életművének állomásairól, összefoglalva pár évtized munkáit. A tárlaton többféle fotóeljárás is bemutatásra kerül Tibor fekete-fehér film korszakából, de természetesen a legújabb, már digitális fényképezőgéppel készült alkotások is láthatók.
Megszólaló: Szánthó Tibor – fotóművész; Szula Zsuzsanna – képzőművész, tanár
SZENTPÉTERI CSILLA
Szentpéteri Csilla igazi örömzenével, széles dinamikával teli, színes érzelmi skálát bemutató Zongorabolygó c. műsorát hallgathatta meg az idei Városi Pedagógusnapi ünnepség közönsége a BKK színháztermében. A kitűnő és népszerű zongoraművész klasszikus szerzők dallamait és saját szerzeményeit szólaltatta meg egyedi, kreatív átirataiban – zenésztársai közreműködésével.
Megszólaló: Szentpéteri Csilla – zongoraművész