ILLUSZTRÁTOR GYEREKEK
A Duna Könyvklub által kiadott Benedek Elek összes meséje sorozat minden kötetét gyermekrajzok díszítik. A 11., A kis gömböc című könyvben szereplő 12 meséhez 35 db alkotást választott ki a zsűri, amely 27 gyermek keze munkáját dícséri, köztük pedig egy százhalombattai testvérpár Farkas Dániel Benedek és Farkas Sára Lilla alkotásait is felfedezhetjük. A nyertes rajzok készítőit otthonukban látogattuk meg, hogy meséljenek nekünk erről.
Megszólaló: Farkas Dániel Benedek, Farkas Sára Lilla
FOLYÓN INNEN…
A Régészeti Park legutóbbi Családi Napja a „nemzetközi Duna-naphoz” kapcsolódott, „Folyón innen, folyón túl” címmel. Ezen a napon a látogatók megismerkedhettek a Duna-menti bronzkori élettel. A nap folyamán bemutató, kézműves foglalkozás, játszóház, őskori ételkóstoló várta a látogatókat, délelőtt a „Százlábú tanösvényen” túrázhattak, ahol felfedezhették közösen a régészeti, természeti kincseket, a térség különleges állat és növényvilágát; sőt különleges vendége is volt a napnak, Kovács Marianna mesemondót hallgathatták kicsik és nagyok egyaránt.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – múzeumpedagógus
FOLTVARRÓS MINI GALÉRIA
A patchwork – angolszász eredetű kifejezés, szó szerinti fordításban azt jelenti: foltmunka. Bár Dolányi Anna, a magyarországi foltvarró mozgalom elindítója folton-foltra magyarította az angol kifejezést, az eredeti név olyannyira elterjedt, hogy a legtöbben ezt ismerik. A patchwork egymás mellé varrt anyagdarabokból áll össze. Csakúgy, mint Kiss Tiborné két csodaszép takarója, amely a Pedagógusok tárlatának részeként látható a BKK Mini galériájában. Az alkotóval otthonában beszélgettünk.
Megszólaló: Kiss Tiborné – alkotó, pedagógus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 22. – Weöres Sándor születésnapja (1913)
Weöres Sándor költő, író, műfordító, irodalomtudós, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja, idén születésének 100. évfordulójára emlékezünk. Már 14 éves korában vidéki lapokban megjelentek versei, söt mindössze 19 éves volt amikor már országszerte tudomásul vették a vájt fülű olvasók, hogy ő egy bravúrosan verselő, egészen sajátos hangú költő. A Vas megyei Csönge nevű faluból postán beküldött egy bizarr képekkel, kitűnő rímekkel, meglepő gondolattársításokkal fülbecsengő költeményt a „Névtelen Jegyző” című budapesti folyóirathoz, amely azonnal közölte. Ennek a bemutatkozó műnek „A macska” volt a címe, a hízelgő állat monológja: gazdája áhítatos hangú dicsérete. Refrénként visszatérő sora pedig: „Kilenc mély bók a nevének” – irodalmi körökben tréfás köszönési fordulat lett. Weöres Sándor írásai még ugyanebben az évben otthonra találtak a Nyugat hasábjain is, és az azonnal befogadott költő – fel-feljárva a fővárosba hamarosan kedvelt barát lett a legkülönbözőbb irodalmi körökben. Alacsony termetével, különös, kicsit éneklős hanghordozásával, szerényen
mosolygó arcával, váratlan ötleteivel és már fiatalon is meglepően nagy és széles körű műveltségével együtt Weöres Sándor egész lényében volt valami nagyon kedves mesealakszerűség – műveivel pedig az olvasók szívébe is örökre belopta magát.
A CSEND JELEI
A Rím Könyvkiadó gondozásában, a Költői arcélek sorozat 19. köteteként jelent meg a HBVK külsős munkatársának, Baka Györgyinek harmadik verses kötete.
A 84. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó író-olvasó találkozón a szerzővel pályatársa, Hajdu Ferenc beszélgetett. A csend jelei – hogy mire utal a cím, erről is beszélgettünk Baka Györgyivel.
Megszólaló: Baka Györgyi – költő; Hajdu Ferenc – író, költő
KÉT VH KÖZÖTT
A „Matrica” Múzeum legutóbbi és egyben félévzáró Életrajz–életmű előadásán a két világháború közötti időszakot mutatta be László Bandy. Azt a két évtizedet, mely során az európai képzőművészet fontos eseményeit a politikai és gazdasági viszonyok alakították, páratlan helyzetbe hozva ezzel a magyar művészeket is. Derkovits Gyula, Egry József és Vajda Lajos munkásságán keresztül ezt a korszakot ismertette meg a hallgatóság.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 21. – Nyári napforduló
A nyári napforduló csillagászati kifejezés, amellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A nyári napforduló alkalmával a leghosszabb a nappal és a nyári féltekén elkezdődik a csillagászati nyár. Ehhez a naphoz számos hagyomány fűződik. Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet. Egyes helyeken félévünnepet tartottak. Ünnep volt az év „teteje" a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben. Az „égi tűz” köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más „tüzes” népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt.
SZTC ÉVZÁRÓ
Az SZTC Táncszakosztálya az idén már 15. éve működik – Százhalombattán, Érden, Tárnokon és Diósdon. Fő profiljuk az akrobatikus rock and roll, de belekóstolnak a show táncok és a keleti folklór világába is. Nagyné Török Anikó, a Táncszakosztály vezetője azt mondja: lehet csak a mozgás öröme miatt járni az órákra, de aki többre vágyik, annak lehetősége van arra, hogy fellépéseken illetve versenyeken bizonyítsa be tudását. Kameránkkal a BKK-ban, az évzáró rendezvényen jártunk, ahol valamennyi táncos felléphetett.
Megszólaló: Nagyné Török Anikó – az SZTC Táncszakosztályának vezetője; Veres Ildikó; Tóth Anetta; Horváth Kitti