Paletta

A Régészeti Parkban az idei első családi napon „Életre kelt(a) falu” – a „Matrica” Múzeum munkatársai korhű ruhákba öltözve várták a látogatókat

VISELETES CSALÁDI NAP
A Régészeti Parkban az idei első családi napon „Életre kelt(a) falu” – a „Matrica” Múzeum munkatársai korhű ruhákba öltözve várták a látogatókat, az őskori öltözködés témájához kapcsolódtak a kézműves foglalkozások, ill. a nap fő eseménye a viselettörténeti bemutató volt.
Megszólaló: Takácsné Németh Gabriella – régész, muzeológus

TRANSZFER TECHNIKA
Varró Ágnes valamennyi Manó műhely foglalkozásán – akár a kisebbekkel, akár a nagyobbakkal – mindig valami új és izgalmas kézműves technikát ismertet meg és így volt ez a legutóbbi foglalkozáson is.
Megszólaló: Varró Ágnes – foglalkozásvezető, textiljáték-készítő, kézműves

GYERMEK NÉPTÁNCFESZTIVÁL
Az Örökség Egyesület Régiós Kollégiuma és a Közép Magyarországi Folklór Szövetség néptáncos találkozóra hívta a budapesti és a pest megyei iskolák, művelődési intézmények, alapítványok, civil szervezetek gyermek és ifjúsági néptánc együtteseit, amelyeknek a tagjai 6-16 év között vannak. A Közép-magyarországi Regionális Gyermek Néptáncfesztiválnak Százhalombatta adott otthont.
Megszólaló: Szigetvári József – zsűrielnök, a Forrás Néptáncegyüttes művészeti vezetője; Busai  Norbert – zsűritag, táncpedagógus, táncos; Busai Zsuzsanna – zsűritag, táncpedagógus, táncos

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 23. – Raffai Sarolta születésnapja (1930)
Raffai Sarolta író, költő, pedagógus, országgyűlési képviselő volt. Kalocsán szerzett tanítói oklevelet, majd Kalocsa-környéki falvakban tanított, utána könyvtárban dolgozott. Első verseskötete, a Részeg virágzás, 1966-ban jelent meg, első regénye pedig, az Egyszál magam, 1967-ben. Novelláit folyóiratok közölték, 6 évig a Forrás c. folyóirat versrovatát vezette. Drámaírói munkássága 1968-ben kezdődött az Egyszál magam c. regényéből készült színdarabbal. Műveit a realisztikus társadalomábrázolás igénye táplálta, publicisztikus hevület fűtötte. Főként női sorsokat ábrázolt. Raffai Sarolta éveken át a Petőfi Irodalmi Múzeumot igazgatta és közéleti tevékenységet is folytatott, 14 éven keresztül Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselőjeként dolgozott, ill. 1975-1980 között az országgyűlés alelnöke volt.

MAROKKÓ
Marokkó délnyugati részén őshonos az argánfa, melynek gyümölcséért, az argándióért odavannak a kecskék, akár tíz méteres magasságba is képesek felmenni és patáikon egyensúlyozva legelni a finom csemegét. A BKK Világjáró Battaiak sorozat legutóbbi állomásán Kovács Máté Gergő kalauzolásában az úticél a legnyugatibb iszlám ország, a mesebeli Marokkói Királyság volt és az érdeklődők azt is megtudhatták, miért másznak fára a marokkói kecskék…
Megszólaló: Kovács Edina – történész, a Városi Archívum kezelője

RÁNTOTTLEVES
Míg Móricz Zsigmond a rántott levest a mélyszegénység eledeleként mutatja be, Krúdy Gyula felmagasztalja, lírai fénnyel borítja be, Hamvas Béla pedig így ír róla: „A rántottleves mindennemű feszültség nélkül való étel, ami különösen szeretetreméltó benne, hogy szelíd és egyszerű.” A Kreatív Hamvas Olvasókör évadzáró foglalkozásán a HBVK-ban nemcsak szellemi táplálékkal várták az érdeklődőket…
Megszólaló: Baka Györgyi – az olvasókör vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 17. – a Távközlés világnapja
Május 18. – az Internet világnapja
Az Internet világnapjának nincsenek olyan hagyományai, mint a távközlés világnapjának; az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló, mindenki számára egyre fontosabbá válik. Az internet világnapja szervesen összetartozik a távközlés világnapjával. 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt. Ennek emlékére 1968 óta ünnepeljük a Távközlési világnapot. Mindkét napon fontosnak tartják a szakemberek kiemelni azt, hogy fontos „korlátok közt tartani” a netezésre fordított időt, mert érzelmi és mentális függőséget okozhat. A közösségi portálok pedig csalóka, virtuális világbeli barátságokat szülnek, nem segítik a valódi barátságok szövődését. A sok pozitív hatás mellett, tehát fontos, hogy ne tulajdonítsunk az internetnek nagyobb fontosságot, mint amelyet megérdemel és ne engedjük belerángatni magunkat a hálójába.

A FAJOK EREDETE
A Nézőművészeti Kft-t 2009-ben alapította Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László. Klasszikusok újraértelmezésével éppúgy kísérleteznek, mint improvizációkból táplálkozó szövegek létrehozásával. A felnőtt közönség mellett azonban meghatározó feladatuknak érzik a fiatalok megszólítását is, ezért hoznak létre évről-évre egy-egy tantermi előadást is. A Nézőművészeti Kft. egyik produkcióját „A fajok eredetét” láthatta a közönség a BKK közösségi terében. A Tasnádi István keltetőjében született opusz evolúciós problémákat feszeget a csirke-lét szemszögéből, igazi jutalomjáték három színésznek, szórakoztató ajándék pedig a nézőknek.
Megszólaló: Scherer Péter – színművész; Mucsi Zoltán – Jászai Mari-díjas színművész

GÁJER BÁLINT
A swing a jazz egyik műfaja, ami a harmincas évek elején alakult ki és 1935-re meghatározó stílus lett az Amerikai Egyesült Államokban. Gájer Bálint a mai magyarswing'n'pop zenei stílus meghonosítója és vezéralakja, számára ez a zenei világ a legkedvesebb. Így természetesen ezt a műfajt képviselte Százhalombattán is, a Városi Majális szabadtéri színpadán.
Megszólaló: Gájer Bálint – énekes