Paletta

A BKK kiállítótermében nyílt kiállításával ünnepelte 30. születésnapját az Ifjúsági Műhely vezetője, Fazekas Levente, akivel hosszabb beszélgetést láthatnak legújabb Paletta című műsorunkban

FAZI 30
A népesség nyilvántartás szerint 1985. május 2-án – amely éppen akkor egy csütörtöki napra esett – Magyarországon 357 baba született. A 357 baba között volt egy százhalombattai kisfiú is, akit szülei Leventének kereszteltek. Ő Fazekas Levente, akit városunkban leginkább csak Faziként szólítanak. A harmadik x-be lépett képzőművész ismerősei, barátai társaságában – valamint régi, új és legújabb munkáival – a BKK három kiállítóterében nyílt kiállításával ünnepelte 30. születésnapját.
Megszólaló: Fazekas Levente – képzőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 9. – Európa Nap
1950. május 9-én Robert Schuman előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, amely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának. Ezen a napon Párizsban, egy egész Európát elnyelő harmadik világháború veszélyének fenyegető árnyékában, a francia külügyminiszter a sajtó előtt felolvasta azt a nyilatkozatot, melyben felhívta Franciaországot, Németországot és más európai államokat, hogy egyesítsék szén- és acéltermelésüket, ezzel megteremtve az „európai szövetség első konkrét alapjait”.
Ezt a „Schuman-nyilatkozat” néven ismert javaslatot tekintjük a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. Mivel az egész folyamat ezzel a nappal vette kezdetét, az EU vezetői 1985-ben, a milánói csúcstalálkozón úgy határoztak, hogy „Európa Napja” május 9-én kerüljön megünneplésre.

A TENKES KAPITÁNYA
A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió első sorozata – annak idején óriási népszerűségre tett szert. A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc-labanc küzdelmeket idézi. A történet meseszerűen, sok humorral mutatja be azokat a kuruc hősöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal végül is legyőzik ellenségeiket.
Megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (a volt Honvéd Táncszínház) előadásuk során megidézik a kuruc kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát, miközben néptánc-hagyományunk színes, változatos formáival igyekszenek vidám, önfeledt szórakozást nyújtani a nézőknek. Így volt ez a BKK színháztermében is.
Megszólaló: Rémi Tünde – Harangozó Gyula-díjas táncművész, művészeti asszisztens

VAN KÉPÜNK HOZZÁ
Van képünk hozzá! – Könyvtári fogalmak művészien – ezt a címet kapta a HBVK kiállítása, amelynek képein helyi képzőművészek álmodták meg a könyvtári szakkifejezéseket.
Megszólaló: Bajnok Tamara – a HBVK szakmai igazgatóhelyettese

GYERMEKKOROM MADÁRSZÍVE
Baka Györgyi Gyermekkorom madárszíve című verskötete emlékező utazás. Emlékezés a gyerekkorára, azokra az évekre, amelyek észrevétlenül, ösztönösen beköltöztek a szívébe, hogy évtizedek múltán versek születhessenek mindebből. Baka Györgyi könyvbemutatójának a HBVK adott otthont.
Megszólaló: Baka Györgyi – költő

KÖZÉPKORI LEGENDÁK
Erényöv, első éjszaka joga és világvége – hogy mi a közös e három fogalomban? Hát csupán az, hogy Kovács Edina történész Történelmi tévhitek című előadás-sorozatának legutóbbi állomásán ezek a Középkori legendák kerültek reflektorfénybe.
Megszólaló: Kovács Edina – előadó, történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 10. – Madarak és fák napja
A Madarak és fák napját a világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben, hazánkban. E nap a természet védelme iránti elkötelezettséget szolgálja és a természet szépségét, a környezeti értékek megvédésének fontosságát helyezi előtérbe. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indított „Év madara” programjának célja olyan fajok vagy madárcsoportok bemutatása, melyek védelmében különösen fontos szerepe van a lakosságnak. A búbos banka 1989-ben és 1990-ben már volt az év madara, mégis 2015-ben ismét az lett. 2015-ben a szakmai közönség szavazatai alapján „Az év fája” pedig a kocsányos tölgy. A sík vidékekre jellemző fafaj akár 40 méter magasra megnő, de ismertek olyan példányai is, amelyek magassága megközelítette az 50 métert.

WOLF KATI KONCERT
Wolf Kati azt mondja, nagyon fontosnak tartja, hogy egyre több minőségi zene, ill. műsor legyen, éledjen fel az élő zenélés, akár egy szál hangszerről van szó, akár big bandről, szerinte a közönség harap a jóra, csak adni kell nekik. Így volt ez az idei Városi Majális záró programján, a Szent István téren felállított szabadtéri színpadon adott élőzenekaros Wolf Kati koncerten is.
Megszólaló: Wolf Kati – énekesnő