LÁTHATATLAN MÚLT, SZÜRETI CSALÁDI NAP, CSERKÉSZEK, RÁKOSI-RENDSZER, RIMSZKIJ-KORSZAKOV, A NYOMORULTAK, KÁLLAY-SAUNDERS ANDRÁS
LÁTHATATLAN MÚLT
Láthatatlan múlt – ezt a címet kapta a Régészeti Park a Múzeumok Őszi Fesztiváljához kapcsolódó programja, amely egyben a szezonzáró családi nap is volt. A téma részben kötődött a látássérültek nemzetközi, ill. a fehérbot napjához is, hiszen a látogatók ezúttal az őskort más módon ismerhették meg, a láthatatlan múlt más értelmet kapott. A látók a látássérültek, a Vakrepülés Színtársulat tagjainak segítségével megtapasztalhatták, milyen lehet az ő világuk.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – múzeumpedagógus; Pál Zsolt „Pille” – a Vakrepülés Színtársulat sajtóreferense
SZÜRETI CSALÁDI NAP
A Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban a legutóbbi családi napon a szüreti hagyományok és játékok, valamint a kézműves foglalkozás és a madárijesztő – kis és nagy „változata” – kapta a főszerepet.
Megszólaló: Gere László – drámapedagógus
CSERKÉSZEK
A Százhalombattán működő cserkészcsapat Szent László király nevét és az 1026-os számot viseli. 1026, mondhatnánk úgy is, hogy 10-26. – ami így egy dátum is, amely az idén fontos eseményt hozott a tagok számára, hiszen nem csupán véletlen egybeesés, hogy a 10. hónap, vagyis október 26. napján a Cserkészcsapat számára egy jótékonysági programot szerveztek. Az Óvárosban megrendezett program remek lehetőséget adott arra, hogy Mikulásik Gáborral arról is beszélgessünk, mennyire fontos a játék.
Megszólaló: Mikulásik Gábor – az 1026-os számú Szent László király Cserkészcsapat vezetője
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 6. – Szent Lénárd napja
Lénárd, másként Leonárd a koraközépkor egyik leghíresebb, legnépszerűbb szentje.
A 6. században élt, élettörténete elvész a jámbor legendák világában. Biztosan csak annyit tudunk róla, hogy remeteként élt, majd a franciaországi Noblac bencés kolostorának apátja lett. Azt mondják – Lénárd tisztelete a közép-európai, főleg alpesi katolikus néphagyomány legarchaikusabb rétegeiben gyökerezik. Kultuszát elsősorban a ciszterciek terjesztették és a bajor-osztrák vidéken kiemelkedő tisztelet övezte alakját. Lénárd ábrázolásai elsősorban a Nyugat-Dunántúlon terjedtek el, beteg emberek, rabok, kovácsok pásztorok védőszentjeként. E képen látható kecses kis szobor a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményének része, házi oltárkán is állhatott, de elképzelhető, hogy oltárszobor vagy köztérre szánt szobor modelljéről van szó.
RÁKOSI-RENDSZER
A Kádár-korszak Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó időszaka, amely kihat a jelenükre is, hiszen él még az a generáció, aki ekkor született, ekkor élte ifjúkorát. A mai napig vannak vitatott kérdések, tévhitek, amelyekre a HBVK „A legvidámabb barakk” c. előadássorozata igyekszik rávilágítani. Kovács Edina helytörténész, előadó azt mondja: nem kerülhető el az előzmények bemutatása sem – így legutóbb a Rákosi-rendszer volt a téma.
Megszólaló: Kovács Edina – helytörténész, a Városi Archívum kezelője
RIMSZKIJ-KORSZAKOV
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakovnak már fiatalon fény derült zenei tehetségére, mégis, apja tengerésztiszti pályára szánta, ezért beíratta a pétervári tengerészeti akadémiára, de amíg itt tanult – tovább folytatta zenei tanulmányait is. Miután végzett az akadémián, egy föld körüli útra vezényelték – így a tengeren befejezte első szimfóniáját, az orosz szimfonikus zene első darabját. Rimszkij-Korszakov nyitott füllel fogadott be mindent, amit kalandos életében tapasztalt. Zenéjében az orosz népdalok, a természet és a varázsos kelet keveredik a romantika izzásával – mindezt zenével is illusztrálta a hallgatóságnak Csehák Izolda a HBVK legutóbbi Zenei estjén.
Megszólaló: Csehák Izolda – előadó, karnagy
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 7. – az Árpád híd felavatása (1950)
1950. november 7-én adták át a forgalomnak az akkor még legészakibb budapesti közforgalmú Duna-hidat, az Óbudát Angyalfölddel összekötő Árpád hidat. Ez a leghosszabb, legnagyobb forgalmat lebonyolító budapesti Duna-híd, négy Duna-ágat ível át. Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A munkálatokat 1942-ben, a II. világháború miatt félbehagyták. A hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve. Napjainkban az Árpád- híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta.
A NYOMORULTAK
A Barátság Kulturális Központ történetében először fordult elő, hogy egy fiatalokból álló, alkalmi színtársulat merészet gondolva kibérli a színháztermet egy nagyszabású előadás bemutatására. „A nyomorultak” című előadásban szereplő társulat tagjai ebben a műfajban amatőrök ugyan, de egyikük számára sem ismeretlen a színpad. A fiatal rendező, Soós Márton azt mondja: a próbafolyamat során ők is egyre több dolgot fejtettek meg a műfajjal, illetve az előadással kapcsolatban és megértették a karakterük motivációját, hiszen rengeteget dolgoztak a dalokon, hogy azok úgy szólaljanak meg, hogy tükrözzék a hitet, amit a karakter képvisel.
Megszólaló: Soós Márton – rendező
KÁLLAY-SAUNDERS ANDRÁS
Kállay-Saunders András amerikai-magyar énekes, előadó, producer és zeneszerző New York-ban született, a modell Katalin Kállay és az ismert amerikai producer, soulénekes Fernando Saunders gyermekeként. 2010-ben hazatért Magyarországra meglátogatni a nagymamáját és a Megasztár 5 castingján való továbbjutása miatt itt is maradt és azóta hazánkban építgeti karrierjét. Az idei Battai Napokon való fellépése után készült a most következő beszélgetés.
Megszólaló: Kállay-Saunders András – énekes