Paletta

Kulturális magazinunkban a Himnusz szavaló versenyre is bepillantunk, amelyre idén Szerbiából is érkezett versenyző

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 22. – A Himnusz születésnapja
Kölcsey Ferenc Himnusz című műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza, a „Boldogasszony Anyánk” és az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga”, míg a református magyarságé a „Tebenned bíztunk, elejétől fogva” kezdetű ének volt. Valamint népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.
A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban és először 1828-ban jelentette meg. A költemény műfaja óda, azon belül himnusz. Keretes szerkezetű. A vers keretét adó első és utolsó versszak könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott versszakok pedig a múltat és jelent állítják szembe egymással.

HIMNUSZ SZAVALÓVERSENY
A Barátság Kulturális Központ az idén immár második alkalommal szavalóversenyt hirdetett felsőtagozatos és középiskolás diákoknak, amelynek célja, hogy a Himnusz születésének emléket állítson, tisztelegjen Kölcsey Ferenc, ill. a reformkor költői előtt. A verseny során kötelező mű a Himnusz, a szabadon választott pedig a XIX. századi magyar irodalom alkotójának egy műve volt.
Megszólaló: Németh Kristóf – a zsűri elnöke, színművész; Raczkó Adél; Jónás Máté

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A Himnusz zenéje
A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával a költő első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába. A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.

ÜNNEPI KIÁLLÍTÁS
A Magyar kultúra napi díszelőadás a BKK-ban, az Újszínház produkciója, A bolondok grófja című énekes bohóság az egyik főszereplő betegsége miatt ugyan elmaradt és egy későbbi időpontban, február 3-án kerül bemutatásra, ám a SZAK Stúdió és a Benta Art Regionális Művészeti Egyesület reprezentatív kiállításának megnyitója igazán ünnepivé tette ezt az emléknapot – nemcsak a művészetkedvelők számára.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár

VERSSZÍNHÁZ
Turek Miklós színművész 2004-ben mutatta be első, Faludy György életét és költészetét bemutató versszínházi előadását. Ennek az előadásnak a fogadtatása, sikerei alapozták meg a Versszínház megszületését, mely az eltelt évek alatt egy több művészeti ágat átfogó, különleges kulturális vállalkozássá fejlődött. A HBVK-ban Magyar kultúra napjához kapcsolódóan „Árny az árnyban” címmel Radnóti Miklós életéről és költészetéről kizárólag versei felhasználásával versszínházi monodráma adott elő az est szerkesztője és rendezője Turek Miklós.
Megszólaló: Turek Miklós – színművész, rendező, a Versszínház műfajalapítója

ÉVSZAKOK
„Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. A tengelyferdeség miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása” – így hangzik, egészen „tudományosan”, miért is vannak évszakok. Hogy „festői szemmel” hogyan változik a táj, erről szól az a válogatás, amely Takács Péter műgyűjtő képeiből látható a HBVK-ban.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő, festménybecsüs

ÚJ ESZTENDŐ, VÍGSÁGSZERZŐ
A Chorus Matricanus Nőikar idei első koncertje is a Magyar kultúra napjához kapcsolódott. Az „Új esztendő, vígságszerző” című, magyar szerzők műveiből összeállított újévköszöntő koncertnek a Barátság Kulturális Központ színházterme adott otthont.
Megszólaló: Fűri Anna – a Chorus Matricanus Nőikar karnagya

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 28. – Canossa-járás
A „Canossa-járás” szólást ma abban az értelemben használjuk, ha valaki csak hosszas utánajárás eredményeként tudja elintézni ügyeit. Eredete a középkorba nyúlik vissza. 1077. január 28-án IV. Henrik német király, későbbi német-római császár egy szál csuhában, a téli hidegben mezítláb, fedetlen fővel vezekelt a mai Olaszország területén található Canossa várának bezárt kapui előtt, kérve VII. Gergely pápától bebocsáttatását. Ezen a napon, három nap vezeklést követően megnyílt a kapu és őfelsége bocsánatot kérhetett őszentségétől, így próbálta rávenni kiközösítésének visszavonására. A pápa kénytelen volt megbocsátani, a vérig sértett császár viszont soha nem felejtette el ezt a megalázó három napot.
A „Canossa-járás”, a császár megalázkodása azonban csak politikai időhúzás volt, rövidesen harcba bocsátkozott a pápával és miután 1080-ban másodszor is kiközösítették, ellenpápát állított III. Kelemen személyében.

FREEDOM KONCERT
A 2005-ben alakult Freedom zenekar bátran vegyíti a jazz, a rock, a funky vagy akár a blues stílusjegyeit a klasszikus művek dallamvilágával. Az eredmény igazi örömzenélés. Műveik egyedi hangzásvilága különleges zenei élményt nyújt a klasszikus és a könnyűzenét kedvelő közönségnek egyaránt. Így volt ez az újévköszöntő jótékonysági Freedom koncerten is a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpontban.
Megszólaló: Szula Miklós – gitáros