MARADÉK, A HÁRSFA VIRÁGA, SZÉKELYFÖLD, BINDE BÁCSI BARÁTAI, ŐSI ÉS TÖRZSI, PÁRTERÁPIA, CARMINA BURANA
MARADÉK
„Maradék” – forradalmi életképek Marad Márton otthonából, ez volt a címe az október 23-a tiszteletére készült, Galambos Zoltán által rendezett színházi előadásnak, amelyet a Körúti Színház művészei és a Kiskörúti Színisuli növendékei adtak elő a Városi ünnepség részeként.
Megszólaló: Fila Balázs – színművész
A HÁRSFA VIRÁGA
A HBVK „Találkozások” c. sorozatában legutóbb – az 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó irodalmi műsorral várták az érdeklődőket. Hetessy Bodó József: A hársfa virága c. könyvét maga a szerző mutatta be a közönségnek. Hogy miért éppen ezt a címet kapta a kötet – erről is kérdeztük őt.
Megszólaló: Hetessy Bodó József – szerző
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 2. – Illyés Gyula születésnapja (1902)
Illyés Gyula író, költő, a Nyugat köréhez és a népi írók mozgalmához tartozott. Életműve szerteágazó, szinte minden műnemben jelentőset alkotott. Amikor a budapesti bölcsészkar magyar-francia szakos hallgatója volt, közben illegális munkásmozgalmi tevékenységet is végzett. A várható letartóztatás elől Párizsba távozott. Részt vett a magyar és a nemzetközi emigráció életében, a baloldali munkásmozgalomban. 1926-ban – az amnesztiának köszönhetően – hazatérhetett. Tisztviselő lett egy biztosítótársaságnál. Kassák lapjainak a munkatársa lett, majd a Nyugat is rendszeresen közölte írásait. A német megszállás után ismét bujdosni kényszerült. 1945 elejétől részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában, országgyűlési képviselő lett. A Rákosi-korban igyekezett visszavonultan élni. 1956 októberének legnagyobb hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról c. versének megjelenése volt. Illyés Gyula a Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt, a hatalom ellenségesen kezelte, majd a hatvanas években fokozatosan enyhült a helyzet.
SZÉKELYFÖLD
A HBVK új rendezvénysorozatában az erdélyi képzőművészeti alkotásokat hasonló témájú versek, prózai szövegek illusztrálják, felelevenítve a XX. század nagy alkotói által megörökített tájat, városokat, épületeket, azoknak hangulatát, történetét, történelmét. A sorozat második állomásaként a Székelyföldi irodalom és képzőművészet kapott főszerepet.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő
BINDE BÁCSI BARÁTAI
Egy nagyon szép országban él Binde bácsi és két kicsi kecskéje – gond nélkül, egészen addig, amíg meg nem hívják egy lakodalomba… Így kezdődik az Apnoé együttes zenés utazása vagyis autentikus népi hangszerekkel kísért, interaktív mese-koncertje. Binde bácsi barátaival az idei Battai Napok gyerekszigetére látogató közönség találkozhatott.
Megszólaló: Takács Gergely – a zenekar vezetője, zenész; Csiba Júlia – énekesnő
ŐSI ÉS TÖRZSI
A „Matrica” Múzeumban László Bandy művészettörténeti sorozatának legújabb félévében elhagyjuk Európát. Megfigyelhetjük, más kultúrák hogyan válaszoltak az élet ugyanazon kérdéseire. Az első, az ősi és a törzsi művészetről szóló előadáson a maszkok és idolok példáján mutatta be a különböző kultúrák jellegzetességeit László Bandy.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár
PÁRTERÁPIA
A HBVK-ban működő filmklub a régi idők moziját próbálja pótolni. Az együttlét örömét, a közös élményt, a családias hangulatot szeretné visszahozni. Vígjáték, krimi, dráma, történelmi és romantikus film, szóval valamennyi műfaj szerepel a kínálatban. Kameránkkal a félév első vetítésén jártunk.
Megszólaló: József Rozsnyai Júlia – a Filmklub vezetője, könyvtáros
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 29. – Bíró László József születésnapja (1899)
Bíró László József Schweiger László József néven született Budapesten, eredetileg újságíróként dolgozott, ám világhíressé nevét legismertebb találmánya a golyóstoll tette, amelyet 1930-as években szerkesztett meg, miután felismerte, hogy az újságok nyomtatásánál használt tinta gyorsabban szárad és a papíron piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken. Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, majd még ugyanabban az évben „Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll” címmel jelentett be újabb szabadalmat. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis miután elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, Bíró Párizsba ment. Egy argentin férfi, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy inkább költözzön Argentínába és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy a „javaslattevő” valójában az argentin elnök volt. A dél-amerikai országban folytatta kísérleteit és tovább tökéletesítette találmányát. Az új íróeszköz pedig gyorsan elterjedt az egész világon és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.
Megszólaló: Juronics Tamás – Kossuth-díjas táncművész és koreográfus
CARMINA BURANA
A Carmina Burana Carl Orff egy hasonnevű versgyűjtemény szemelvényeire komponált kantátája, amely a zeneszerző kimagaslóan legnépszerűbb alkotása – egyes vélemények szerint a valaha volt legnépszerűbb „komoly”zenei mű. A Carmina Burana a Szegedi Kortárs Balett vezető koreográfusát is megihlette és a társulat évek óta óriási sikerrel mutatja be a tánc nyelvén, hogy a csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudhatunk meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről, emberi mivoltukról. Juronics Tamással a BKK színpadán is bemutatott táncjátékról beszélgettünk az előadás előtti percekben.
Megszólaló: Juronics Tamás – Kossuth-díjas táncművész és koreográfus