Paletta

A BKK az idén immár 12. alkalommal megrendezett Márton-napi újbor ünnepén ezúttal is az alkotók, azaz a borászok és a fogyasztók találkoztak egymással

SÜNIS MESEDÉLUTÁN
A Kárpát-medencében egyetlen sünféle él, a keleti sün. Európa nyugati felén ugyanakkor kizárólag a hozzá megtévesztésig hasonló európai sün fordul elő. Mindkettőt leginkább csak a sün névvel jelölik, a mesékben pedig gyakran szerepel a régies elnevezés is: sündisznó. Eleink a magyar nyelvben a tüskésdisznó, a sünkutya vagy tövises-borz, tüskés borz alakot is használták, a sün forma a 19. században terjedt el. Hogy hogyan kapcsolódik a sün a HBVK legutóbbi mesedélutánjához – máris megmutatjuk Önöknek.
Megszólaló: Kovács Marianna

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 11. – Márton napja
A népi kalendárium szerint hagyomány, hogy Márton-napon országszerte lakomákat rendeznek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották eleink, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát és úgy tartja a mondás: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Régen a liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Régi hagyomány szerint Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, ez volt a Szent Márton vesszeje, amely ha többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Ugyanezen a napon, november 11-én érkezik el az újbor kóstolásának az ideje is.

ÚJBOR ÜNNEP
A BKK az idén immár 12. alkalommal megrendezett Márton-napi újbor ünnepén ezúttal is az alkotók, azaz a borászok és a fogyasztók találkoztak egymással, a jó hangulatról pedig számos fellépő, a Forr-Más Hagyományőrző Együttes, a Városi Népdalkör és a Muslinca Dalárda gondoskodott.
Megszólaló: Dobák Józsefné – a Városi Népdalkör vezetője

BOROS, BORÁSZOS FOTÓK
A Márton-napi újbor ünnep alkalmából Borrendek-borok-borászok címmel Szőts László fotográfus képeiből nyílt kiállítás a BKK kamaratermében.
Megszólaló: Szőts László – fotográfus

JÓZSA NEMES IRÉN KÉPEI
A Nyárád a Maros egyik mellékfolyója Erdélyben és a Görgényi-havasokból ered, völgyét Nyárádmentének nevezik, amely Székelyföld egyik legsűrűbben lakott része, a falvak mintha egymásba kapaszkodnának, füzérszerűen helyezkednek el a völgy két oldalán és csendesen lapulnak meg patakok völgyében. E festői tájhoz kapcsolható Józsa Nemes Irén munkássága, akit „Nyárádmente festőjeként” tartanak számon. A HBVK „Színek, versek, hangulatok” elnevezésű kiállításán ezúttal Józsa Nemes Irén festményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő, festménybecsüs;
Józsa András – tanár, szovátai helytörténész

SZULA ZSUZSA KIÁLLÍTÁSA
Szula Zsuzsanna százhalombattai képzőművész számára ez az év rendkívül kettős volt, hiszen nem sokkal kisfia megszületése után súlyos betegséggel kellett megküzdenie – ám felépülését nagyban segítette az, hogy megszülettek a BKK Lépcső Galériájában kiállított képek.
Megszólaló: Szula Zsuzsanna – képzőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 10. – megnyitották a turisták előtt a Kínai Nagy falat (1970)
A Kínai Nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között épült és valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt. Krisztus előtt 214-ben, a császár egyik hadvezére parancsot kapott arra, hogy a már meglévő északi, határ menti erődöket összekösse és bővítse, hogy azok egyetlen védővonallá váljanak. Építésén kb. 300.000 ember dolgozott. A hideg, a kimerültség, a betegségek és az éhezés miatt több ezer ember pusztult el itt. Testüket a falba temették, azért, hogy szellemük elijessze az Északi Démonokat, a Nagy falat, ezért a „Könnyek Falának” is hívták. Ha összeadjuk különböző korokban épült, az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető – falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja az 50 ezer kilométert, amit még autóval is kb. 20 nap alatt lehet megtenni. A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt, ám nagy része az enyészetnek van kitéve, bizonyos részek mára már szinte eltűntek. A fal napjaink vandalizmusának is áldozatává válik, például kedvelt célpontja a graffitiseknek, ill. a téglák egy részét a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A Föld leghatalmasabb építményének mondják, ám a közhiedelemmel ellentétben nem látható szabad szemmel a világűrből, hiszen csak néhány méter széles és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni.

GYÁSZNAP
November 4-e az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverésének a napja, az idegen hatalom ellen küzdő nemzet gyásznapja. 1956. november 3-ig békés, reményteli újrakezdésre készülődött az ország, ám a háttérben, a nemzetközi erővonalak ismét tragikussá alakították a magyarság sorsát. A megtorlás olyan mérvű és embertelen volt, amelyre a magyar történelemben addig nem volt példa. November 4-én a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi szervezete e napon a Kopjafánál tartott – a hagyományokhoz híven – megemlékezést.
Megszólaló: Tóth Ernő – a KÉSZ helyi csoportjának vezetője

STABAT MATER
Arvo Pӓrt kortárs észt zeneszerző és Pergolesi az 1700-as években élt olasz komponista is írt Stabat Mater címmel zeneművet. Arvo Pӓrt műve az angyali üdvözlet pillanatát ábrázolja, Pergolesi pedig a gyermekét elvesztő mindenkori Anya fájdalmát fogalmazta meg a zene nyelvén. Mindkét zenemű megihlette a Szegedi Kortárs Balett alkotóit és született két koreográfia, amelyet a BKK közönsége láthatott november 2-án.
Megszólaló: Pataki András – a Szegedi Kortárs Balett vezetője, táncművész, koreográfus