Paletta

Szabó Balázs dalszerző-énekes, bábszínész és mesemondóval, és Irsay-Nagy Dénes katonai szakértővel is „találkozhatnak” legújabb Paletta című műsorunkban

SZABÓ BALÁZS
Szabó Balázs igazi modern polihisztor: dalszerző-énekes, multiinstrumentalista, bábszínész és mesemondó. Szívügye a versmegzenésítés műfajának be- vagy inkább visszaemelése a magyar popzenébe. Első megjelent lemeze is Faludy-művek megzenésítése volt, de feldolgozott már Pilinszky-, Weöres Sándor-verseket és foglalkozott kortárs szerzők műveivel is. Életének meghatározó verse Radnóti Miklós Bájoló című műve, amelynek dallá varázsolt változata meghatározta eddigi pályáját. A BKK által szervezett rendhagyó irodalomórát városunk felsős- és középiskolás diákjai hallgatták meg.
Megszólaló: Szabó Balázs – dalszerző-énekes

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 27. – Kazinczy Ferenc születésnapja (1759)
Kazinczy Ferenc – író, költő, a nyelvújítás vezéralakja – ugyan teológiát is végzett és joggyakornok is volt, de erősebb volt az irodalom és a művészetek iránti vonzódása, így 1786-ban a „nemzeti oskolák” felügyelőjévé nevezték ki. Protestáns ember mivel ebben az időben nem kaphatott közhivatalt, így 1791-ben elbocsátották. Annak a szabadkőműves páholynak lett a tagja, mely forradalmat akart előkészíteni. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvételéért halálra ítélték, de kegyelemből várfogságra változtatták az ítéletet. Több mint hat évig volt börtönben. Negyvenkét éves korában szabadult. Megnősült, és mivel anyja halálával a családi birtok szétoszlott, a Sárospatak melletti Bányácska falu melletti szerény birtok lett új családja létalapja. A falut irodalmi munkássága során nevezte el Széphalomnak, amit később hivatalosan is elfogadtak. 1804-től széphalmi otthona kora magyarországi irodalmi központja lett. Kazinczy nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

TÖRTÉNELMI TÉVHITEK
Kovács Edina történész, a HBVK-ban működő Városi Archívum kezelője legutóbbi előadásán ún. történelmi tévhitekről – egészen pontosan a déli harangszó és a Napkirály körüli valós és kevésbé hiteles történetekről – beszélt a hallgatóságnak.
Megszólaló: Kovács Edina – történész, a Városi Archívum kezelője

HAGYOMÁNYŐRZŐK
A „Matrica” Múzeum az első világháború centenáriumára készült Földindulás 1914 elnevezésű kiállításának megnyitójára a 29. honvéd gyalogezred hagyományőrzői is eljöttek, Irsay-Nagy Dénes katonai szakértővel készült a most következő beszélgetés.
Megszólaló: Irsay-Nagy Dénes – katonai szakértő, hagyományőrző

ISTENI SZÓ
Nacsinák Gergely András ortodox pap egyik írása szerint: „Az Egyház egész munkája az isteni és az emberi együttműködése.” A Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem Szakrális Művészet II. elnevezésű rendezvényén Nacsinák Gergely András „Isteni szó és emberi hang” címmel tartott előadást az érdeklődőknek.
Megszólaló: Nacsinák Gergely András – ortodox pap, író

KÉPÍRÁS TÖRTÉNETE
A „Matrica” Múzeum „A képírás története – a fotográfia fejlődésének pillanatai” című legújabb időszaki kiállításán megtekinthető tárgyak Szánthó Tibor fényképezőgép gyűjteményéből, Szeles János György fényképészmester százhalombattai műterméből, valamint Maksay László és fia fényképészmesterek hagyatékából származnak. A „Matrica” Múzeum kiállítása az elmúlt 175 évnek állít emléket azzal, hogy bemutatja a fénykép készítésének hagyományos technikáit és körülményeit. A tárlatot Kincses Károly fotómuzeológus nyitotta meg.
Megszólaló: Kincses Károly – fotómuzeológus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 1. – Mindenszentek napja
A Mindenszentek keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére. A mindenszentek ünnepe a kelta kultúrából eredő, november 1-jére eső újév ünnepéből ered. Ezen az éjszakán úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Sok európai országban szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve halottak napján.

EMBERNEK MARADNI
Az 1956. október 23-a tiszteletére rendezett Városi ünnepség részeként Topolcsányi Laura: Embernek maradni című előadását láthatta a közönség a BKK színháztermében. A Turay Ida Színház társulatának ünnepi műsora múltidézés volt az egyetemes magyarság olthatatlan szabadság utáni vágyáról, a zene, a tánc és a próza nyelvén; történelmi tükör, nem csak ’56 fényében, hogy megértsük őseink törekvéseit és méltóképpen adózzunk emléküknek.
Megszólaló: Boros Zoltán – rendező, színművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 2. – Halottak napja
A Mindenszentekhez hasonlóan, a Halottak napja is keresztény ünnep. Magyarországon e két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is és ünneplésük sok keresztény országban elterjedt. A Halottak napja már az ókori Rómában is létezett. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték. A különbség abban áll a két nap között, hogy míg a mindenszentek napja az üdvözült lelkekre emlékezik, a halottak napja pedig valamennyi elhunyt hívőről való megemlékezést jelenti. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.