Paletta

A Barátság Kulturális Központban tartott koncertet Bangó Margit, ahol vendégként fellépett Emilio is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 6. – Az aradi vértanúkra emlékezünk
Az aradi vértanúk, azok a honvédtisztek, akiket a szabadságharc bukása után az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. A nemzeti emlékezet elsősorban a tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, ill. az aradi tizenhármak elnevezést. Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost is, de őt Pesten. Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a megtorlásokat követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő 1929-ben megjelent emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett ki a kivégzés helyszínére. Az eperfa ágaira ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. 1871-ben az Aradi Honvédegylet egy emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. A vesztőhelyen ma látható obeliszket 1881-ben állították fel.

ZENE VILÁGNAPJA
Szintén az októberi jeles napok sorába tartozik a Zene világnapja. 1975-ben Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére az UNESCO október 1-jét nyilvánította a Zene Világnapjának. E napon a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola tanárai ellátogattak városunk iskoláiba, elsőként a Kőrösi Iskolába, amely helyet ad a művészeti intézménynek.
Megszólaló: Adorjánné Visontai Katalin – a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója

AGÓCS GERGELY
Benedek Elek, „a nagy mesemondó” születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját, amelyen immár tíz éve felolvasásokat, mesemondó versenyeket, könyvbemutatókat, előadásokat szerveznek országszerte és a határon túl egyaránt. X. Magyar Népmese Napjához kapcsolódóan a HBVK-ban Agócs Gergely mesélt a hallgatóságnak arról, hogy „Mi van és mi nincs a népmeséinkben”.
Megszólaló: Agócs Gergely – népzenész, népzenekutató

MADÁRIJESZTŐS CSALÁDI NAP
A Madárijesztő a kártékony állatoknak, különösen a madaraknak a zsenge vetéstől és érett terméstől, gyümölcstől való elijesztésére használatos. Gyakori formája egy ember alakú váz, amely egy botból vagy ácsolt kereszt alakú fából áll, erre különféle rongyos ruhadarabokat rögzítenek, alkalmasint kalappal tetézve, melyet a szél lenget és élő emberhez tesz hasonlóvá. És hogy milyen egy „Madárijesztős Családi nap”? Megmutatjuk Önöknek – kameránkkal a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban rendezett legutóbbi vasárnap délelőtti családi programon jártunk.
Megszólaló: Gere László – foglalkozásvezető, drámapedagógus

MANÓ MŰHELY GYEREKEKNEK
A HBVK egyik legújabb programsorozatának, a Manóműhelynek olyan sikere volt a „bevezető év” során, hogy már havonta két alkalommal, külön a gyerekeknek és külön a felnőtteknek szóló „alkotnivalókkal” várja az érdeklődőket Varró Ágnes textil-játékkészítő.
Megszólaló: Varró Ágnes – foglalkozásvezető, textil-játékkészítő, kézműves

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 10. – a Regnum Marianum alapkőletétele (1925)
A Regnum Marianum fogadalmi templom volt és 1919 után annak emlékére építették, hogy Magyarország megszabadult a tanácsköztársaságtól. A templom hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezetről, a Regnum Marianumról kapta, amely katolikus papok közösségeként alakult. A templom ünnepélyes alapkőletételére 1925. október 10-én került sor. A tényleges építkezés azonban csak közel egy év múlva kezdődhetett meg. A költségeket adományokból fedezték, ami a kirobbanó gazdasági válság miatt egyre lassabban csörgedezett. A munka ennek ellenére is hatalmas lendülettel és lelkesedéssel folyt, majd az épület 1931-re készült el. A kényszerű spórolás miatt azonban elmaradt a 35 méter magasra tervezett harangtorony felépítése, csupán a legalsó, 16 méteres szakasza készült el.
A templomot 1951-ben Sztálin születésnapjára szánt ajándékként kezdték lebontani. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot felrobbantották.

VARGA LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSA
Varga László a képzőművészettel 1994-ben kezdett foglalkozni a László Bandy által vezetett SZIKE műhelyben – immár 20 éve… A BKK Galériájában most nyílt kiállítása egyfajta „összegzése” mindannak, ami az elmúlt két évtized alatt alkotott. Varga Lászlóval a megnyitót követő napon beszélgettünk.
Megszólaló: Varga László – képzőművész

AUTÓSTOPPAL GRÚZIÁBAN
Semmi tömegközlekedés, kizárólag autóstop, a mintegy ezer kilométert többek közt gyalog, egy grúz család autójában, teherautóplatón, örmény kereskedők buszán vagy szamárháton tette meg és így utazta be az egyik legrégebbi keresztény államot, Grúziát Kovács Máté Gergő. Az élménybeszámolós előadásnak a BKK Kamaraterme adott otthont.
Megszólaló: Kovács Máté Gergő – előadó, utazó

BANGÓ MARGIT KONCERT
Bangó Margit zenészcsaládba született, édesapja cimbalmozott, édesanyja énekelt. 1967-ben, 17 évesen édesanyja biztatására jelentkezett a Magyar Rádió tehetségkutató versenyére, amely után a rádió felvételeket készített vele. Az 1980-as években Horváth Pistával közös műsora volt az állami televízióban. Az 1990-es évek elején pedig a 100 Tagú Cigányzenekarral kezdett el fellépni. Bangó Margit azóta is töretlenül énekel. A Barátság Kulturális Központban tartott koncertjén vendégként fellépett Emilio is, velük, sőt a kisunokával is – a koncert után beszélgettünk.
Megszólaló: Bangó Margit – Kossuth-díjas előadóművész;
Jelinek Emil Emilio – énekes;
Jelinek Vivien Noa