Paletta

MENDEI TEMPLOMDÍSZÍTÉS
A templomdíszítés szokása Mendén pünkösd ünnepéhez tartozó, egyházi keretek között zajló tavaszköszöntő szokás. A három napos ünnepi időszakhoz kapcsolódó hagyomány elsősorban a helyi, szlovák eredetű evangélikus közösség tagjait érinti, de a mendei katolikusok és a környező települések evangélikusai is gyakori résztvevői az eseménynek. A mendeiek a fesztivál idejére feldíszítették a Szent István templomot, hogy mi is megcsodálhassuk ezt a hagyományt.
Megszólaló: Labadics Istvánné – a Mendei Evangélikus Gyülekezet felügyelője 

SZALONNA ÉS BANDÁJA
A Pál István „Szalonna” és Bandája évek óta visszatérő fellépő a Fesztiválsátorban. A Magyar Állami Népi Együttes kitűnő muzsikusai ezúttal az eddigi munkásságukat mintegy „összefoglalva” ízelítőt adtak mindabból, amit az elmúlt közel egy évtized során muzsikáltak.
Megszólaló: Pál István „Szalonna” – a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével kitüntetett prímás

SZAK STÚDIÓ KIÁLLÍTÁSA
Számos kiállítás is kapcsolódott az idei Summerfesthez – köztük a SZAK Stúdió tárlata is, amelynek ezúttal a Rendezvényközpont adott otthont.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár; Hudák Eszter – képzőművész növendék

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 29. – Janus Pannonius születésnapja (1434)
Janus Pannonius az első név szerint ismert magyar költő 1434-ben született. Neve a kor szokásainak megfelelően felvett humanista név. A Janus Jánost, a Pannonius Magyarországból valót jelent. Igazi nevét nem sikerült még hitelesen bizonyítani, de emlegetik Csezmiczei, ill. Vitéz Jánosként is. Csezmiczei, mert a Csezmice nevű faluban született, a Vitéz János nevet pedig azért kapta, mert költséges külföldi taníttatását Vitéz János állta. Verseit latin nyelven írta, Mátyás király udvarában élt és Európa-szerte ismert volt. Művei a humanista szellem tükrei; nagyra értékeli a földi életet, a kultúrát, a békét, a természetet és a költői halhatatlanságot. 1991-ben találták meg Janus Pannonius sírhelyét a pécsi székesegyház altemplomában. Arcképe mindaddig nem maradt fenn, ezért a koponyájáról különleges számítógépes módszerrel térbeli modellt készítettek, majd erre antropológiai segédlettel izomzatot, kötőszövetet építettek – így jött létre a csontozathoz tartozó eredeti arcforma. Ezek alapján készült el a valódi Janust ábrázoló gipsz szobor.

HAJDINA
A hajdina botanikailag a keserűfűfélék családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztják. A Hajdina Táncegyüttes pedig az erdélyi csoportok közé tartozik, azok közül is a Marosludasról érkezettek családjába. A Hajdinások számos fellépésen – a Fesztiválsátorban is – bizonyították, hogy méltó módon képviselik hagyományainkat.
Megszólaló: Tóth Sándor – hitoktató, a Hajdina Táncegyüttes vezetője

TAMBURAZENEKAR
Kiss Tamás – a Márványos Tamburazenekar vezetője – 2003-ban archív felvételek digitalizálása közben bukkant rá több olyan hangzóanyagra, amelyen magyar tamburazenekar játszott. És mivel teljesen magával ragadta ez a lendületes muzsika, elkezdte kutatni a magyar tamburás múltat és elhatározta, hogy „élővé” szeretné tenni a dalokat. Ez az igény hozta hát létre a barátokból álló Márványos Tamburazenekart, amely a Fesztiválsátorban adott koncertet.
Megszólaló: Zabán László – „A”-basszprímtamburás, énekes        

DIVATBEMUTATÓ
Zsigmond Dóra testvérével – a legutóbbi műsorunkban bemutatott kiállítás létrehozójával – Zsigmond Györggyel a Fejér megyében található Alapon élnek és népviseleteket gyűjtenek. Ez a tevékenység mindkettejük életére kihat, választott szakmájukban gyakran felbukkan a népművészet inspirációja. Zsigmond Dóra végzős divattervezőként diplomakollekcióját férfiak számára készítette a 2015-16-os őszi-téli szezonra. Dóra azt mondja, azért esett a férfi kollekcióra a választása, mert érdekesnek találja a férfiak viselkedési hagyományait, ill. ezek térbeli és időbeli változásait. Rendhagyó módon – divatbemutató is színesítette az idén a sorban 4. Táncpanorámát.
Megszólaló: Zsigmond Dóra – divattervező        

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 29. – a Magyar Fotográfia Napja
A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége 108 szakmai, társadalmi szervezet – a fotográfiai közélet kétezer aktív szereplője – választotta ki a magyar fotográfia történetéből ezt a jeles napot, amely 2003 óta minden esztendőben a fotókulturális nemzeti örökség és a kortárs fotóművészet értékeire irányítja a társadalom figyelmét. 1840-ben ezen a napon készült el ugyanis egy nyilvános eseményen egy dagerrotípia és így lett ez a nap, amelyen Vállas Antal a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a jelenlévő akadémiai tagoknak bemutatott olajozás és égetés nélkül készített fényképet, a Magyar Fotográfia Napja.

ZSIKÓ ZOLTÁN
Zsikó Zoltán a népzenével 9 éves korában került közeli kapcsolatba, amikor az iskolai tanulmányaiért jutalomtáborozást kapott Budai Ilona népzenei kurzusára. Ekkor határozta el, hogy ezzel szeretne foglalkozni, majd ezt követően egyre szorosabb és tudatosabb kapcsolatba került a népzenével. Zsikó Zoltán zenekarával együtt lépett fel a Fesztiválsátor színpadán.
Megszólaló: Zsikó Zoltán – népdalénekes