Paletta

Műsorunkban beszámolunk a SZIKE fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségről, és felidézzük a Csókos asszony című előadást is

ELSŐ HÁLAADÁS
Az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték az Újvilágba az európai vallásüldözések elől menekült telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett. A telepeseket egy indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést, ill. a juharszirup kinyerésének titkát.
Megszólaló: Juhász Edina – történész

MŰVÉSZKÖNYVALKOTÓK
A Magyar Művészkönyvalkotók Társasága megalakulásának célja a magyar könyvművészet előremutató hagyományaira építkező új formanyelv kialakítása volt. Ebbe ad betekintést az a HBVK-ban nyílt kiállítás is, amely a „Nyitott és zárt poszterek és könyvművek” címet kapta.
Megszólaló: Szirányi István – elnök, grafikus, fotóművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A Mikulás és a Télapó szó eredete
A Mikulás a Miklós név szlovák változata. A köztudatban december 6-a hagyományos elnevezésének számít a Télapóval szemben – sokak szerint azonban tévesen. Hiszen a Mikulás-ünnep népszokása és a kifejezés csak az 1870-es évek végén kezdett el köznevesülni Magyarországon, így csupán negyven-ötven évvel idősebb, mint a Télapó elnevezés. (A trianoni békeszerződés után a Mikulás elnevezést ellenezték szlovák eredete miatt.) Elterjedt nézet, hogy a magyar „Télapó” szó akkor keletkezett mesterségesen, amikor az 1950-es évek kommunista vallásellenessége miatt teljesen le kívánták cserélni a „Mikulás” elnevezést az állami iskolai és óvodai rendezvényeken, és helyette a szovjet-orosz kultúrkör orosz Дед Мороз,’Fagy apó’ tükörfordítását, a Télapó elnevezést használták.

SZIKE 40
Néhány gimnazista kezdeményezése nyomán alakult meg a Százhalombattai Ifjúsági és Közművelődési Egylet 1983-ban, azaz a nevéből képzett betűszó szerint: a SZIKE. A „szikések” életének fontos eseményei voltak az egykori jazzteázók. Ezt a hangulatot hozta vissza a 40 éves jubileumi rendezvény.
Megszólaló: Rédli Éva – a SZIKE egyik alapítótagja

CSÓKOS ASSZONY
A Csókos asszony Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb operettje, melyben olyan ismert dalok csendülnek fel, mint: az Éjjel az omnibusz tetején vagy az Asszony, asszony, csókos asszony. Az örökzöld slágerek mellett rengeteg tánc, nevetés és egy remek történet elevenedik meg a sokféle feldolgozás, színpadra állítás mögött. A BKK közönsége a Zenthe Ferenc Színház társulatának előadásában láthatta a Csókos asszonyt.
Megszólaló: Pásztor Máté – színész
Házi Anita – színésznő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A Télapó szó és elnevezés
A Télapó szó és az elnevezés az MTA Nyelvtudományi Intézetének gyűjtése szerint már létezett jóval korábban is, nem „mesterségesen” keletkezett, mai jelentését pedig fokozatosan vette fel. A „Tél apó” kifejezést így, különírva, Arany János már 1850-ben ismerte és Téli vers című versében le is írta, Mikszáth Kálmán többször használta műveiben, 1893-ban még külön írva, de Gyulai Pál művében is előfordul. A Télapó elnevezés használatában az orosz hatás 1927-ben mutatható ki először egy orosz film, a „Télapó” című mesejáték kapcsán. 1933-ban jelent meg az „A Télapó az óvodában. Téli óvodai foglalkoztatáshoz való gyakorlati anyag” című pedagógiai segédletet, ami szintén a „Télapó” szó akkori meglétéről tanúskodik.

MASZÁJOK FÖLDJÉN
A maszájok a legismertebb kenyai törzs, de Tanzániában is jelen vannak. Ez a törzs egyike Kelet-Afrika legjellegzetesebb nomád állattenyésztő törzseinek. A BKK Világjáró battaiak elnevezésű ismeretterjesztő előadás-sorozatában legutóbb a maszájok földjén járt Gyurkovics Rónával találkozhattak az érdeklődők.
Megszólaló: Gyurkovics Róna – világutazó

FREEDOM ÉS BÓDY MAGDI
Immár harmadik alkalommal nyitotta meg ’kapuját’ a Sirály Jazz Klub, a Freedom Zenekar eseménye, melyben a Freedon Jazz Quartet tagjai ezúttal a legendás énekesnővel, Bódy Magdival együtt léptek fel.
Megszólaló: Szende Gábor – dobos

MÁRTON-NAPI MUSLINCÁK
A dalárda szó jelentése: énekkar; műkedvelő énekesekből álló általában férfikar. A Battai Muslinca Dalárda is ilyen; bordalokat, népdalokat tanulnak csupán kedvtelésből – na és persze nemcsak a maguk, hanem a közönségük szórakoztatásért.
Megszólaló: Damakné Ferenczi Anna – karnagy