Paletta

Az Adáshibát Szakonyi Károly 1970-ben írta. A Játékszín és a Vörösmarty Színház előadásában a "családfőt" alakító Gáspár Sándorral beszélgettünk a BKK-ban való vendégszereplésük előtt

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május elseje
Május elseje, a munka ünnepe, melyet a nemzetközi munkásmozgalmak harcoltak ki. Hívatott volt ünnepelni a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat, majd, az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot, a munka ünnepévé változtatták. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt és megmaradt a nap vidám, mulatozós jellege, ilyenkor az emberek kivonulnak a szabadba, örülnek a tavasznak, napfénynek, a jó időnek. Magyarországon, Budapesten először 1890-ben ünnepelték felvonulással, majálissal, de már a XV. századból van adatunk arra a sok helyen még ma is élő szokásra, hogy ennek a napnak a reggelén zöld lombokkal, bodzaággal díszítik a kerítéseket, a házak kapuját, bejáratát. A májusfa állítása a szeretett lány háza előtt pedig egyfajta szerelmi vallomás volt. Sok helyen, ha még állítanak is májusfát, „májfát”, akkor az egész település népe számára állítják a ligetekben, köztereken.

MÁJUSFAÁLLÍTÁS
A májusfát régen a legények állították a kiszemelt leányoknak. Az egyes fafajtáknak is megvolt a sajátos jelentése. Színes kendőkkel, szalagokkal díszítették föl, ezek egyértelmű nőszimbólumok. Gyakran enni-és innivalókkal díszítették és a legényeknek kellett lehozni, majd szokás szerint körültáncolták. Kovács Marianna a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület elnöke, „A népmese napja” mozgalom elindítója, az Országos népmese-konferenciák szervezője – szívesen mesél felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Tette ezt így a Százhalombatta Város Önkormányzata által, a Szent István téren szervezett májusfa-állító rendezvényen is.
Megszólaló: Kovács Marianna – mesemondó, könyvtárigazgató;
Vezér Mihály Ph.D. – polgármester

GERGELYFY ZSÓFI
Gergelyfy Zsófi a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnáziumban érettségizett színész szakon. Már tanuló korában is játszott és rendezett egyaránt. Gyakran és szívesen foglalkozik gyerekekkel, a Thalia Batta Tanoda növendékei is az ő irányítása alatt bontogatják szárnyaikat. A fiatal százhalombattai színésznővel – legutóbb – a Pesti Művész Színház előadása, a Rumini Ferrit-szigeten című mesejátékban való fellépése után beszélgettünk.
Megszólaló: Gergelyfy Zsófia – színésznő

SZÜLINAPI PROSECCO
A Proseccós Éjszakák 8. előadása egyben a Batta Balett Stúdió 10 éves szülinapi
rendezvénye volt, melynek első részében a jubileumi műsort, a második felvonásban pedig legjobb táncaikat csokorba szedve, fúvószene kísérettel tekinthették meg az érdeklődők.
Megszólaló: Házi Tamás – a BBS vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 1. – a budapesti Vígszínház megnyitása (1896.)
A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike 1896. május 1-jén nyitotta meg kapuját. Három játszóhelye (a nagyszínpad, a Házi Színpad nevű stúdió és kamarája, a Pesti Színház) összesen több mint 1700 ülőhellyel rendelkezik. A színház a modern magyar polgári dráma bölcsőjeként is ismert, híres szerzői voltak, mint Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő, Hunyady Sándor, Herczeg Ferenc. A színház Budapesten, a Szent István körút Újlipótváros felőli oldalán található. Az épületet 1994-ben teljesen felújították. Az épület egyes részletei és a teljes tetőzete rézből készült. A réztető az Év Tetője pályázaton különdíjban részesült. A 21. században világszerte jellemző, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége elvesztette közönségének jó részét. A Vígszínház premierjei e tendencia ellenére is sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak.

FEKETÉNÉ TAKÁCS RITA
Feketéné Takács Rita a Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium Művészeti munkaközösségének vezetője tanító, vizuális kultúra tanár. Egyike azon pedagógusoknak, akik alkotóként is megmutatkoztak azon a kiállításon, amely „Költészet és képzőművészet” címmel a magyar költészet napján nyílt a HBVK-ban.
Megszólaló: Feketéné Takács Rita – képzőművész, pedagógus

RÓZSASZIRMOK
Baka Györgyi önéletrajzi fogantatású jegyzetei, reflexiói egy szellemi értelemben roppant gazdag pálya vallomásos dokumentumai. Egyben arról is tanúskodik a mintegy száz darab, bekezdésnyi terjedelmű írás, hogy a szerzőt folyvást az intellektuális keresés, a szépségvágy, a tudásszomj és a szeretni vágyás hajtja, és mindezek érzékeny írói megjelenítése inspirálja. Baka Györgyi Rózsaszirmok
című kötetének bemutatójára a HBVK-ban került sor.
Megszólaló: Baka Györgyi – költő

VARGA KATALIN
Az érdi Irodalomkedvelők klubjának tagja lehet bárki, aki szívesen megosztja irodalmi élményét, írását a többiekkel. Az IRKA tagjaihoz hasonlóan, a „nem hivatásos” képzőművészek is vágytak egy inspiráló, motiváló, egymásnak szárnyakat adó alkotói közösségre. Így alakult meg a Képzőművészek Érdi Közössége. A Poly-Art Alapítvány égisze alatt működő mindkét szekció tagja Varga Katalin – ezért az IRKA tagjaként verssel, a K.É.K-ek csoportját képviselve pedig alkotásaival mutatkozott meg a HBVK-ban rendezett kiállításon.
Megszólaló: Varga Katalin – képzőművész, szerző

ADÁSHIBA
Az Adáshibát Szakonyi Károly 1970-ben írta és azóta töretlen a sikere a magyar és a világ színpadain egyaránt. Több tucat nyelvre lefordították. Remek szerepek, remek komikus helyzetek, remek, ma is friss szövegek, melyek több mint ötven év elteltével is ugyanúgy működnek… A komédia így indul: a „beszélő nevű” Bódog család ül a tévé előtt, minden kerek, nincs szükségük semmire, még a Megváltásra sem – pedig az házhoz jönne. A Játékszín és a Vörösmarty Színház előadásában a
„családfőt” alakító Gáspár Sándorral beszélgettünk a BKK-ban való vendégszereplésük előtt.
Megszólaló: Gáspár Sándor – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész