Paletta

Műsorunkban beszámolunk Oláh Gergő és a Guliba Társulat százhalombattai előadásáról, és felidézünk egy emlékezetes operettestet is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 14. – Albert Einstein születésnapja (1879.)
Albert Einstein zsidó származású német fizikust egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. Pl. 2016-ban amerikai kutatók bejelentették, hogy gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat. Számos ember számára ő a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimája, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben a Time folyóirat az „évszázad emberévé” választotta.

GULIBA
A Guliba Társulat tagjai azt mondják: saját tánc-, ének- és szokáshagyományainknak élményszerű megismerését és megélését tűzték ki célul, egy olyan úton, melynek három alappillére van, a játék, a mese és a humor, valamint fontosnak tartják, hogy a gyerekek ne csak nézőként legyenek jelen előadásaikon, hanem aktív szereplőként is részesei lehessenek az élménynek. Tették ezt így Százhalombattán is, a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban.
Megszólaló: Gyémánt Ádám – társulatvezető

OLÁH GERGŐ
Oláh Gergő a BKK előtti lépcsős teraszon lépett a közönség elé az idei Városi nőnapi rendezvényen, és ahogy ő fogalmazott, elsősorban csak a Hölgyeknek énekelt.
Megszólaló: Oláh Gergő – énekes

A KOSSUTH-DÍJ TÖRTÉNETE
A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. A jutalomösszeg – megtartva az 1948 óta töretlen hagyományt – adó- és illetékmentes. A Kossuth-díjról szól történelmi sorozatunk legújabb állomása.
Megszólaló: Juhász Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 17. – Szent Patrik napja
Szent Patrik, az írek térítője és nemzeti szentje. A legenda szerint Jézustól kapott botjával űzte el a zöld szigetről, vagyis Írországból a mérges kígyókat. A jámbor hagyomány azt is tudja, hogy a hitetlenkedőknek egy kénkövektől párolgó barlangban megmutatta a gonoszok pokoli kínját és az igazak örömét. A barlang neve azóta is Szent Patrik purgatóriuma, amelynek a középkor épületes vízió-irodalmában nagy híre volt. Tisztelete elterjedt az egész középkori katolikus Európában, így a szomszédos Ausztriában is. Nálunk azonban nem, viszont neve néhány középkori misekönyvünkben mégis felbukkan. Névünnepén az ír férfiak, bárhol élnek is a világon, kalapjukra zöld rekettyelevelet tűznek és így köszönnek
egymásnak: „áldjon meg az Isten és Szent Patrik”.

LÁSZLÓ ZSUZSI
Bármerre nézünk, különféle feliratok, plakátok, termék-csomagolások, reklámok hada néz velünk szembe, vagyis, (jó esetben) képzett grafikusok szakmai tudásának gyümölcseit látjuk és csak ritkán tudatosul bennünk, hogy ezek mögött mennyi munka és alkotó van. László Zsuzsi a HBVK legújabb időszaki kiállításán a grafikus szakma sokszínűségét, lehetőségeit mutatja be munkáival.
Megszólaló: László Zsuzsi – tervezőgrafikus. illusztrátor

PETŐFI KUTATÓ
Székely Gábor Petőfi Sándorhoz köthető relikviákat gyűjt, elmondása szerint már több mint hatezer Petőfi-emlék található házának padlászobáiban. A páratlan gyűjtemény gazdája nemrégiben Százhalombattán, a Szent László templomban tartott előadást.
Megszólaló: Székely Gábor – helytörténeti kutató

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 18. – Borsos József születésnapja (1875.)
A szecesszió és az erdélyi népi építészet stílusjegyeit ötvöző építész, Borsos József a budapesti Műegyetem elvégzése után, Münchenben folytatta tanulmányait. Hazatérése után Hódmezővásárhely főmérnöke, majd Debrecen főépítésze lett és ő készítette el 1929-30-ban a város szabályozási tervét. Több református templomot tervezett, így a hódmezővásárhely-susáni, a szegedi Honvéd-téri, a tiszalöki és debreceni egyetemi templomot. Építészeti stílusában Pecz Samu hagyományait követte, azaz a vasbeton szerkezet és a préselt téglaburkolat együttes alkalmazása jellemző munkáira. Debrecen Vénkert nevű városrészében 1913-ban épült fel Borsos József maga tervezte villája, amely szecessziós jegyeket visel, a fadíszek, faragások pedig az erdélyi népművészetet idézik. Az épület jelenleg irodalmi múzeumnak ad otthont.

TE RONGYOS ÉLET…
A Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban tartott „Te rongyos élet” című esten természetesen az operetté volt a főszerep. A népszerű dalokat Teremi Trixi és Csere László tolmácsolásában hallhatta a közönség.
Megszólaló: Csere László – érdemes művész, Jászai Mari-díjas táncos komikus
Teremi Trixi – Bársony Rózsi Emlékgyűrűs és Kálmán Imre díjas szubrett