Műsorunkban beszámolunk a Művészeti Iskola farsangi ünnepségéről, a Bazseva együttes koncertjéről, és egy érdekes régészeti előadásról is
MŰVÉSZETI FARSANG
A farsangi időszak zárásaként, a téltemető szokásokkal maskarában, zajt csapva, vidáman űzhetjük el a rossz időt – ezért a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai is Télűző mulatsággal várták a növendékeiket és családtagjaikat a Kőrösi iskola aulájában.
Megszólaló: Adorjánné Visontai Katalin – intézményvezető
ILLUSZTRÁCIÓ PÁLYÁZAT
A HBVK-ban Zsuzsi László tervezőgrafikus kiállításához kapcsolódva a könyvtár munkatársai illusztrációs pályázatot hirdettek általános iskolás diákok számára. A kihívás során az alkotók láthatóvá tették azokat a képeket, amelyek bennük születtek egy-egy vers vagy történet olvasása során.
Megszólaló: László Anikó – gyerekkönyvtáros
MÁRCIUSKÁK
Március 1-jén márciuskát ajándékozni szinte kötelező figyelmesség Romániában. Egy olyan román népszokásról, tavaszváró gesztusról van szó, amit az idők folyamán a romániai magyarok közül is sokan átvettek. Kameránkkal a Százhalombattai Román Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényén jártunk.
Megszólaló: Zimmerman Krisztina – a Százhalombattai Román Nemzetiségi Önkormányzat (RONÖ) elnöke
LUTRI ÉS LOTTÓ
A lottó olasz eredetű szó, részt, részesedést jelent. Legősibb fajtája a 90/5-ös játék, melynek gyökerei Genovába nyúlnak vissza. Az olasz városállamban a politikához kapcsolódott a játék kialakulása, hiszen a városvezetők közé évente 5 új tagot választottak, mégpedig 90 polgár közül. Ennek az 5 új honatyának a kilétére kötöttek fogadásokat a város polgárai. A telitalálat esélye 1: 44 millióhoz volt, csakúgy, mint ma az ötöslottóban. Juhász Edina történész ezúttal a lottó magyarországi térhódításáról mesél nekünk.
Megszólaló: Juhász Edina – történész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 8. – Romhányi József születésnapja (1921.)
Romhányi József író, költő, műfordító, érdemes művész eredetileg muzsikusnak készült. Pályafutását a Magyar Rádió dramaturgjaként kezdte és a Zenei Főosztály dramaturgjaként zárta. Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, operalibrettókat és musicaleket fordított. Az utóbbiak közül legismertebb a Macskák. De ő a Lúdas Matyi és a Hófehér forgatókönyvírója. A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.
HEGEDŰS DEZSŐ EA.
„A breszti erődtől a Krím-félszigetig” – ezt a címet kapta a BKK Világjáró battaiak ismeretterjesztő előadás-sorozatának legutóbbi állomása, mely során Hegedűs Dezső képes élménybeszámolóját hallgathatták meg az érdeklődők a Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házban.
Megszólaló: Hegedűs Dezső – előadó, utazó
KOPJAFA
A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi az áldozatok számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján városunkban a KÉSZ százhalombattai csoportjának tagjai tartottak megemlékezést.
Megszólaló: Tóth Ernő – a KÉSZ százhalombattai csoportjának elnöke
A DUNA TITKAI
Dr. Tóth János Attila búvárrégész szavait idézve: nem kell egzotikus vidékekre utazni ahhoz, hogy izgalmas leleteket találjunk, az elmúlt 20 év kutatásai ugyanis azt igazolják, hogy több ezer lelőhely található a magyarországi folyókban és tavakban. A „Matrica” Múzeumban, a „Kincsek, roncsok a víz alatt” című előadás előtt készült beszélgetésből az is kiderül, hogyan lesz valakiből búvárrégész.
Megszólaló: Dr. Tóth János Attila – búvárrégész
BAZSEVA
2013-ban hat fiatal zenész elhatározta, hogy megmutatják, a magyar népzene sosem mehet ki a divatból. A Bazseva zenekar tagjait összeköti a magyar népzene iránti szeretet és a folklorisztikus hagyományok tisztelete. Mindnyájuk életének központi eleme a zene. Tanulják, tanítják, hallgatják és játsszák. Tették ezt így a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban is.
Megszólaló: Nyitrai Tamás – zenekarvezető
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni