Műsorunkban Benkő Péter színművésszel és Szatai Gábor zenésszel beszélgetünk, és beszámolunk a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett városi ünnepségről is
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február
Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, záró napja pedig Terminus, tehát a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek ehhez az időszakhoz és általában az engesztelés hónapjaként tartották számon az ókorban. Ovidius a római naptárban részletesen leírja a februári ünnepeket és a velük kapcsolatos mitológiát. A hónap nevének eredetére is magyarázatot ad: februa néven neveztek minden olyan anyagot, amellyel a tisztító szertartásokat végezték.
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, vagyis „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki tisztítás idejének számított.
KULTÚRA NAPI ÜNNEPSÉG
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó kulturális rendezvények – a céljuknak megfelelően – megmutatják Magyarország gazdag kulturális életét, a magyar kultúra megtartó erejét, valamint előmozdítják a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését. Százhalombattán az idei városi ünnepségre – rendhagyó módon – a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban került sor. A rendezvény első perceiben az Óváros jeles személyeire emlékeztek az ünneplők.
Megszólaló: Szigetvári József – a BKK igazgatója
„A MI PETŐFINK”
A Magyar Országgyűlés 2020 decemberében döntött arról, hogy a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A HBVK kiállítással készült e jeles évforduló tiszteletére.
Megszólaló: Hegedűs Anita – felnőttkönyvtáros
BENKŐ PÉTER
Petőfi Sándor költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja 1823. január 1-jén született. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. E két jeles évforduló jegyében telt a BKK szervezésében megvalósult „nagy versmondás” a Szent István téren.
Megszólaló: Benkő Péter – kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
BOR-KORCSOLYA
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan a „Matrica” Múzeum munkatársai kulturális kalandozásra invitálták a családokat. A bor, a korcsolya és a borkorcsolya számos lehetőséget adott arra, hogy új ismeretekkel és élménnyel gazdagodjanak a látogatók.
Megszólaló: Takácsné Németh Gabriella – a „Matrica” Múzeum igazgatója
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
A keresztény ünnepi kalendáriumban e hónap kiemelkedő napjai közé tartozik február 2-a, gyertyaszentelő Boldogasszony, másként Mária tisztulása. Ennek a tavaszkezdő napnak fontos szerepe van a zsidó és a keresztény mitológiában is, hiszen jelképesen a megújuló és újrakezdhető világ szimbólumait találjuk bennük. A katolikus templomokban a nagymise előtt ezen a napon gyertyát szentelnek, amely jelképezi az asszonyi termékenységet és a megújuló élet ki nem oltható lángjait. A magyar középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd ennél a tűznél szentelték meg a gyertyát, amit aztán a későbbi századokban is gondosan őriztek a sublótban és a ládafiában vagy a szentképek rámái mögé erősítve. Régen minden katolikus falusi házban volt szentelt gyertya, aminek nagy szerepet tulajdonítottak az emberi élet során, a bölcsőtől a koporsóig. Gyakran vihar idején gyújtották meg, védelmező céllal.
BUSÓ ESZKÖZÖK
A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján, 2012 óta pedig hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a jelmezkészítők és a maszkfaragók sikere. A következő néhány percben ismét egy olyan beszámolót láthatnak nézőink, ami még a 2022-es Summerfesten készült, de még csak most tűztük műsorunkra.
Megszólaló: Baráth Gábor – fafaragó népi iparművész, busó
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 5. – Ágota napja
A népi kalendárium szerint Szent Ágota napján már a lassan közelgő tavaszi munka előkészületeire összpontosult a gazdaember figyelme. Ennek első lépéseként igyekeztek rendet teremteni a portán, körülsöpörték a házat, az ólakat, hogy elűzzék a férgeket, a Szent Ágotához címzett imádságos cédulák pedig a tűz ellen nyújtottak védelmet. Az időjárással kapcsolatos hiedelem főleg a délvidéki magyaroknál terjedt el: „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja” – mondták és bíztak abban, hogy hamarosan megenyhül az idő.
SZATAI GÁBOR
A Freedom zenekar tagjai számára fontos, hogy folyamatosan fejlődjenek technikailag, zeneileg és – ahogy ők fogalmaznak – minden szempontból. A koncertjeiken pedig a vendégfellépőknek is köszönhetően szélesedik a zenei élmény. A legutóbbi, ünnepi fellépésükön Szatai Gábor énekessel is „színesedett” a programjuk.
Megszólaló: Szatai Gábor – énekes
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni