NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 2. – Heckenast Gusztáv születésnapja (1811)
Heckenast Gusztáv nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó 1840-ben társult Landerer Lajossal. A közös cégen belül a kiadási és könyvkereskedelmi ügyeket intézte. A nyomdában készült a Kossuth Lajos szerkesztésében megjelenő Pesti Hírlap és Jókai Mór Életképek című lapja. A Landerer és Heckenast-nyomda neve az 1848. március 15-i forradalmi események kapcsán vált igazán emlékezetessé. A szabad sajtó első termékeit, a Nemzeti dalt, és a 12 pontot a márciusi ifjak ebben a nyomdában nyomtatták ki. Miután 1854-ben meghalt Landerer Lajos a nyomda egyedül Heckenast Gusztávé lett és egyedül vitte tovább az egész üzletet. 1863-ig Landerer és Heckenast impresszummal jelentette meg a kiadványait, utána nevében is egyedüli tulajdonosává vált a legendás Landerer-nyomdának. 1873-ban cégét eladta a Franklin Társulatnak, majd Pozsonyban telepedett le, ahol haláláig élt.
AZ ERDEI TÜNDÉR TITKA
Szélpál Stefi és Rédli Éva testvérek, munkájuk és hivatásuk is szorosan összefonódik és szabadidejükben is hasonlókat csinálnak – hiszen mindketten a Felhőjárók Drámacsoportot irányítják, ill. gyakran lépnek a közönség elé, mint a Bodza Színház társulatának tagjai, vezetői. Ez utóbbi volt augusztus 20-án is, amikor „Az erdei tündér titka” c. előadást láthatta tőlük a nagyérdemű.
Megszólaló: Rédli Éva – drámapedagógus; Szélpál Stefi – drámapedagógus
A POZSONYI SÉTATÉREN
Korpás Éva népdalénekesnőt Magyarországon és a Felvidéken elsősorban gyermeklemezeinek köszönhetően ismernek és kedvelnek. A pozsonyi sétatéren c. műsorában Korpás Éva és zenekara az erdélyi és a felvidéki autentikus magyar népzene legszebb dallamait hozta el augusztus 20-án a fesztiválsátor közönségének, ahol nemcsak a gyerekeknek, hanem – a muzsikához való különösen igényes viszonyulásának köszönhetően – a felnőtt közönség számára is valódi élményt nyújtott éneke.
Megszólaló: Korpás Éva – népdalénekesnő
ISTVÁN, A KIRÁLY
Az „István, a király” c. rockoperát Koltay Gábor rendezésében 1983. augusztus 18-án mutatták be Budapesten, a városligeti Királydombon. Az előadás végén elhangzó Himnusz után fél órán át tapsolt a közönség – azt mondják, ez volt a Kádár-rendszer legnagyobb kulturális tömegdemonstrációja. A nagy sikerű előadásról film is készült, lemezen is kiadták és egy generáció énekelte a dalokat. A 30 éves évforduló tiszteletére – Sándor Péter a Pécsi Nemzeti Színház és Barkóczi Sándor a budapesti Operettszínház művészei valamint a Forrás Néptáncegyüttes táncosai közreműködésével részleteket hallhatott/láthatott a közönség a legendás műből az augusztus 20-a tiszteletére rendezett Városi ünnepségen. Másnap Sikentáncz Szilveszterrel, a produkció koreográfusával beszélgettünk.
Megszólaló: Sikentáncz Szilveszter – koreográfus
CSÍK ZENEKAR
Csík János zenekarának első formációja 1988-ban alakult meg, ám jelenlegi összeállításukban jutottak el pályájuk csúcsára és lettek Magyarország egyik legnépszerűbb népzenei együttese. A Kossuth-díjas zenekar az eltelt két és fél évtized alatt több alkalommal járt már városunkban – ezúttal pedig augusztus 20-án adtak egy nagysikerű koncertet a Szent István téren felállított szabadtéri színpadon.
Megszólaló: Csík János – a Csík zenekar vezetője, prímás
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 8. – Kisasszony napja
Kisasszony napja, más néven Kisboldogasszony napja, az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésének ünnepe. Országosan kedvelt búcsúnap. A népi kalendárium szerint általában Kisasszony napja után kezdték el az őszi vetést és az előtte való éjjel a vetni való búzát harmatra tették, abban a hitben, hogy akkor nem fog üszkösödni. Hagyomány, hogy e nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás után felfűzik és az eresz alá függesztik száradni, valamint e napon kezdődik a dióverés is. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „a szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek”. A Fecskehajtó Kisasszony elnevezés pedig arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra a költöző madarak.
MATYÓFÖLD RÓZSÁI
A Matyóföld egy tájegység az Alföld északi részén, matyónak pedig Mezőkövesd lakosságát nevezzük. A korábbi kutatások Tard és Szentistván települések lakóit is matyónak mondták, bár viseletükben, hímzésükben mindhárom eltér egymástól. A matyónak nevezett települések közül mindig Mezőkövesd városa volt a vezető közösség, innen diktálták a divatot. 2012 decemberében Párizsban az UNESCO bizottsági ülésén felvették „A matyó népművészet - egy hagyományos közösség hímzéskultúrája örökség-elemeket” az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, ennek is köszönhető, hogy az idén a Summerfest kiemelt díszvendége volt Matyóföld – és „Matyóföld rózsái” címmel kiállítás is nyílt a BKK Galériájában.
Megszólaló: Berecz Lászlóné – a Matyó Népművészeti Egyesület elnöke; Zeleiné Pap Bernadett – hímző népi iparművész
DÉVÉNYI TIBI BÁCSI
Dévényi Tibor eredetileg parodistának készült. Az 1960-as években tűnt fel, mint könnyűzenei riporter – ez hozta meg neki az igazi áttörést. Az 1970-es években az egyik első magyar disc jockey-ként híresült el. A Magyar Televízió számára készített Három kívánság című műsorsorozatával pedig országos hírű lett. Tibi bácsi még ma is aktív, hajnalig tartó bulikon pörgeti a lemezeket – az idén ő volt a Fesztiválklub egyik sztár-dj-je.
Megszólaló: Dévényi Tibor – lemezlovas, médiaszemélyiség