Paletta

A Swing á la Django együttes zenéje töltötte be a főteret az augusztusi hangulatkoncerten a Szent István téren

A MESÉLÉSRŐL
Azt mondják, a mese gyógyító hatása többek között azon a felismerésen alapszik, hogy minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja. Olyan konfliktushelyzetekbe keverednek a történetek hősei, amelyekkel bárki gyakran találkozhat a hétköznapokban is. A mese olyan történet, amely azt sugallja, hogy az ember bármikor változtathat eddigi életén, meghaladhatja korlátait, félelmeit, és bármikor több lehet annál, mint amit éppen megél. A mese, a mesélés fontosságáról mesélt nekünk Kovács Marianna mesemondó.
Megszólaló: Kovács Marianna – mesemondó, a HBVK mb. igazgatója

SZÉLES A DUNA
„Széles a Duna...” – ezt a címet kapta a Pesovár Ferenc Néptánc Suli napközis tábora, ahol a vidámság és jókedv mellett tánctanulás, népi játékok, népdaltanulás,
ismerkedés a népi hangszerekkel, valamint népi, dramatikus és készségfejlesztő játékok, ill. különféle kézműves foglalkozás, szabadidős tevékenység, játék várta a gyerekeket. A Kszelmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házban tartott népművészeti alkotótábor az utolsó napon bemutatóval zárult.
Megszólaló: Nagy Péter Gábor – táborvezető, táncpedagógus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 8. – Kölcsey Ferenc születésnapja (1790)
Kölcsey Ferenc költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy-társaság alapító tagja volt. Kölcsey visszahúzódó, magányos ember volt, ennek feltehetően az volt az oka, hogy himlő miatt elvesztette az egyik szemét. Már 16 éves korától írogatott verseket is, de első írásait megsemmisítette. 1805-ben Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczyval, aki oktatója és vezérlője lett. Kollégiumi tanulmányai után Pestre ment, de ügyvédi vizsgára nem jelentkezett, mert az irodalommal akart foglalkozni. Később közéleti szerepet is vállalt, megyei főjegyzővé, majd országgyűlési követté választották. Mint szónok, a magyar nyelv ügyében tartott beszéddel tűnt ki először és nem sokára jeles beszédeivel országos hírűvé vált. A parlamenti szónoklatot Kölcsey emelte irodalmi és művészi színvonalra.

ŐSKORI ÉPÍTKEZÉS
Hogy hogyan építkeztek az őskorban? – megtudhatták és kipróbálhatták mindazok, akik ellátogattak a Régészeti Parkba, a legutóbbi Családi Napra. A különféle kézműves foglalkozások mellett, hihetetlen leletek, őskori ételkóstoló és a mezítlábas ösvényen sártaposás is várta a „kalandvágyókat”.
Megszólaló: Takácsné Németh Gabriella – régész, muzeológus

FOLK MISE
Maczkó Mária Emerton- és Magyar Örökség-díjas énekművész azt mondja: felemelő érzés számára, hogy énekszóval beszélhet a világról, a minket körülölelő szépségről, a hazaszeretetről, Isten gondviselő jóságáról, az emberi fájdalom súlyáról, az örömérzésről, a szenvedés értelméről, felelősségünkről a világban; az ének megindítja a lelkeket és hiszi, hogy az énekek lélektől lélekig hatnak.
Maczkó Mária csodás énekétől zengett a Szent István templom a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség által szervezett folk misén.
Megszólaló: Maczkó Mária – Magyar Örökség- és eMeRTon-díjas népdalénekes

LEIDENI DIÁKOK
A Téglagyári-völgy felett a „Matrica” Múzeum irányításával immár 18 éve folyik az ásatás. A Földvár régészeti objektumként rendkívül különleges és az itt folyó munka nemzetközi szinten is ismert és elismert, amelyhez szívesen csatlakoznak a külföldi szakemberek – sőt, az idén újabb egyetem hallgatóival bővült a kutatók köre.
Megszólaló: Vicze Magdolna Ph.D. – múzeumigazgató, régész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 7. – Bella István születésnapja (1940)
Bella István Kossuth-díjas költő még csak 14 éves volt, amikor a Hazafelé című verse megjelent a Fejér megyei napilapban. Miután egyre közelebb került az irodalmi élethez, csakhamar kialakult az a szellemi közeg, amely a „Hetek” néven ismert a magyar költészetben. Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv, valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Különös színt képviselnek pályáján a gyermekversek, ill. a különféle, zenéhez kötődő művek. Ugyancsak fontos része az életműnek a műfordítás, különösen a lengyel irodalom és a finnugor népek folklórjának közvetítése. Bella István – többek között – hosszú időt töltött az Élet és Irodalom szerkesztőségében is.

BLACK TIME
A Black Time hip-hop Tánciskola oktatói és vezetői arra törekszenek, hogy a tánc oktatásán túlmenően egy jó közösségbe kovácsolják a hip-hop tánc rajongóit, hiszen a „munka” nem csak a tánclépések átadásáról és koreográfiák betanításáról szól. A Black Time hip-hop Tánciskola is bemutatkozott az idei Százhalombattai Ifjúsági Zenei Napokon.
Megszólaló: Bedő Gábor – tánctanár, táncos

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 6. – Sir Alexander Fleming születésnapja (1881)
Sir Alexander Fleming orvos-bakteriológus kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. Vincenzo Tiberio mellett ő volt az első, aki embereknek tífusz elleni védőoltást adott. A korábbi szakirodalom tanulmányozása folytán 1928-ban ő fedezte fel a penicillint, ezzel ő lett az első antibiotikum előállításának szellemi atyja. 1941-ben már beteg embereken is kipróbálták a penicillint és rendkívül hatásosnak bizonyult. A gyógyszerészeti vállalatok révén megkezdődött a nagyüzemi előállítása, így néhány éven belül már nem csak a katonák, hanem a polgári lakosság gyógyításában is szerepet játszott. Fleminget munkásságáért 1944-ben lovaggá ütötték, 1945-ben pedig Nobel-díjat kapott.

SWING
A Swing á la Django zenekar zenéjében harmóniára talál a magyar autentikus zene és a francia manouche swing, amelyet ők – így ötvözve – hungarian django swingnek neveznek. Az augusztusi Hangulatkoncerten e különleges hangzásvilág töltötte be a Szent István teret.
Megszólaló: Pálmai Panna – a Swing á la Django énekesnője