Paletta

Adás időpontja: 
2015. május 25, hétfő, 19:15
Leírás: 

Az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Városi Népdalkör

PÜNKÖSD ÜZENETE
Maczkó Mária egyik nyilatkozatában ezt mondta: „Az élet mit sem ér ünnep nélkül – az ünnep száraz ének nélkül – az ének megfagy lélek nélkül. Az ünnep az élet virágoskertje – az ének a legszebb virág benne – s ez a legszebb virág a lélektől ragyog.” Maczkó Mária csodás énekétől zengett a Szent István templom a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség által szervezett folk misén. A Magyar Örökség-díjas énekművésszel a fellépés után beszélgettünk és Maczkó Mária énekelt is nekünk egy pünkösdi dalt.
Megszólaló: Maczkó Mária – Magyar Örökség- és eMeRTon-díjas népdalénekes

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Pünkösdi szokások
A pünkösdi szokások lassan már eltűnnek, csak itt-ott lehet meg néhány szokásról hallani az öreg néniktől, bácsiktól. Az ő emlékezetük a századforduló és a XX. század eleji szokásokat őrizte meg. Így emlékeznek vissza a lovagkori hagyományokból eredő pünkösdi király és királyné választására, az aznapi lóversenyekre, szamárfuttatásokra. Körülbelül 20–25 éve még nemcsak szóban, emléktöredékekben bukkanhattunk a kislányok királynéjárására, hanem élő valóságában is fel lehetett gyűjteni a szokást pl. Bácskában, Muravidéken, általában a katolikus vidékeken. Régen a kislányok, 10–14 évesek, öten-hatan összeálltak csoportba. A legfiatalabb, a legszebb, a legjobb barátnőjük lett a pünkösdi királyné. A kislányok sok helyen fehérbe öltöztek, koszorút tettek a fejükre, a kiskirálynét pedig menyasszonyi fátyollal borították le. Elöl ment egy kislány, kezében bazsarózsával díszített királyi pálca vagy felszalagozott bodzaág. Sok helyen rózsaszirmot hintettek a ház elé, a házról házra járó köszöntők szíves fogadására.

BEÖLTÖZŐS BEMUTATÓ
A Régészeti Park idei első családi napján nem csupán „Életre kelt(a) falu”, hanem
Viselettörténeti bemutatóval is várták az érdeklődőket a „Matrica” Múzeum munkatársai és mindazok, akik a korabeli ruhákat magukra öltötték, mint önkéntes amatőr manökenek.
Megszólaló: Lakatosné Pammer Gabriella – restaurátor

NÉPDALKÖRI TALÁLKOZÓ
Az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Városi Népdalkör. A környező települések népdalköreinek találkozóját a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban tartották meg.
Megszólaló: Dobák Józsefné – a Városi Népdalkör vezetője

CSÓKA LEGÚJABB KIÁLLÍTÁSA
Lviv város a lengyel–ukrán határtól kb. 80 km-re keletre található, Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, jelentős kulturális központ, amely egyben más országok történelmében is fontos szerepet játszott. A település középkori magyar nevén Ilyvó, magyar forrásokban esetenként használt neve a német után Lemberg – leginkább így is használják az ott élő magyarok. Műsorunkban immár két alkalommal beszámoltunk Önöknek arról, hogy Csóka László százhalombattai festőművész alkotásai Ukrajnában több helyszínen kerülnek bemutatásra – most a legújabb, a lembergi kiállításról számolunk be Önöknek.
Megszólaló: Csóka László – festőművész

ZONGORA TANSZAKI HANGVERSENY
A zongora szót Barczafalvi Szabó Dávidnak köszönhetjük, aki a nyelvújítás korában számtalan új magyar szót gondolt ki. Nem vette át az idegen nyelvekből az effajta hangszerek megjelölésére használt szót, hanem újat hozott létre. A zeneszerszám hangzásából indult ki és a zeng, zsong szóból (esetleg a zong, zonog tájszóból), valamint feltehetően az orgona szó együttes hangzása alapján faragta a zongora szót, majd ez is, mint minden újítás, lassan ment át a közhasználatba. Ám ma már természetesnek vesszük ezt a szót – sőt azt is, hogy a tanév vége felé közeledve, tanszaki hangversenyeken mutatják be tudásukat a Százhalombattai Alapfokú művészeti Iskola növendékei, az idén elsőként a zongoratanszakosok.
Megszólaló: Kun Katalin – zongoratanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május utolsó vasárnapja – a Hősök Napja
A Hősök Napján a háborúkban elesett katonákra emlékezünk. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére 2001-ben minden év május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította. Ez az emlékünnep egy 1917-ben keletkezett törvényre vezethető vissza. Akkor mondták ki először: „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára megörökíteni”. A második világháború idején, 1942-ben kiterjesztették a megemlékezést az 1938 után elesettekre is. Ez a törvény kimondta, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért, emléküket ugyanolyan kegyelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét. A két törvényt sohasem helyezték hatályon kívül, nem vonták vissza, mégis, az eltelt évtizedek alatt „elfelejtett”, elhallgatott ünnep lett a Hősök Napja. A rendszerváltozást követő években kezdték el újra ünnepelni.

KÖZÖS TÁNC
A Muharay Népművészeti Szövetség fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból konferenciát és jubileumi rendezvény tartottak Százhalombattán. A programok között volt egy ún. Tavaszköszöntő közös tánc is valamennyi résztvevő közreműködésével a Szent István téren.
Megszólaló: Sikentáncz Szilveszter – táncpedagógus

GÁLAMŰSOR
A 25 éves Muharay Elemér Népművészeti Szövetség nagyszabású gálaműsorának első részében az első világháború 100. évfordulójára emlékeztek a nagy háború folklór kincsének legszebb dalaival, hagyományaival; majd a második részben „Hazai tánc-körkép”-et láthattak az érdeklődők, hagyományőrző együttesek adatközlők, felnőtt- és gyerektáncosok, valamint szólisták előadásában.
Megszólaló: Héra Éva – a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség elnöke