Legújabb Paletta című műsorunkban bepillantunk a BKK-ban rendezett A magyar falu című táncelőadásra
HÚSVÉTRA KÉSZÜLŐDVE
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Húsvétra készülődve – természetesen a tojások is főszerepet kaptak a legutóbbi gyerekeknek szóló Manó Műhelyben, amelyet a HBVK-ban tart Varró Ágnes.
Megszólaló: Varró Ágnes – foglalkozásvezető, textiljáték-készítő
HÚSVÉTI CSALÁDI NAP
Az elmúlt hétvégén Húsvétváró családi napra várták az érdeklődőket a Zenálkó Etel Óvárosi közösségi Házban.
Megszólaló: Gere László – drámapedagógus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 29. – Virágvasárnap, a Húsvéti ünnepkör kezdete
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben és ekkor Jézus kereszthalála előtti Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk. A Közel-Kelet országaiban az ókorban szokás volt, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék, így megadták Jézus Krisztusnak is ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be. A pálma egyébként a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap. Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. A katolikusoknál a virágvasárnap a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.
MAGYAR ZENÉS SZÍNHÁZ
A március 15-e tiszteletére rendezett városi rendezvényen a Magyar Zenés Színház ünnepi műsorát láthatta a közönség, melyben fellépett Koncz Gábor és Oberfrank Pál színművészek, valamint Szilágyi Olga operaénekes, ill. a Magyar Zenés Színház ifjúsági tagozata és tánckara, közreműködött a Váci Szimfonikus zenekar. A rendezővel, Bozsó Józseffel a fellépés után beszélgettünk.
Megszólaló: Bozsó József – a Magyar Zenés Színház igazgatója, rendező, színművész
LUCREZIA BORGIA
A reneszánsz kor egyik leghírhedtebb családja a Borgia volt, melynek tagjai híresek voltak testi erejükről és bámulatos szellemi képességeikről csakúgy, mint erkölcstelenségükről. A későbbi krónikák Lucrezia Borgia nevét befeketítették, akárcsak családjának többi tagjáét. Számos vád azonban megalapozatlannak bizonyult, jóllehet, a méregkeverő nevet még mindig társítjuk vele. A HBVK Történelmi tévhitek elnevezésű sorozatának legutóbbi előadása Lucrezia Borgia-ról szólt.
Megszólaló: Kovács Edina – történész, a Városi Archívum kezelője
IRMA, TE ÉDES
Az Irma, te édes mondhatni egy tündérmese, kis szépséghibával. Irma és Nestor fiatalok és szerelmesek. Összeköltöznek, hogy elkezdjék közös életüket, ám mivel Irma utcalány, Nestor érthető módon halálosan féltékeny Irma kuncsaftjaira. Amíg a történet bájos tündérmeséből abszurd komédiába fordul, Nestor és Irma élete – ha akarják, ha nem – végérvényesen közös útra terelődik. A zenés vígjátékból a hatvanas években film is készült, Shirley MacLaine és Jack Lemmon főszereplésével. Erről is beszélgettünk a Pinceszínház Irma, te édes című előadásának rendezőjével, Dicső Dániellel.
Megszólaló: Dicső Dániel – rendező
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 24. – Ortutay Gyula születésnapja (1910)
105 éve született Ortutay Gyula magyar néprajzkutató és politikus a szövegfolklorisztikai egyéniségkutatással foglalkozó ún. budapesti iskola vezéregyénisége, 1945 után a magyarországi néprajztudomány legmeghatározóbb alakja. Nagyrészt Ortutay tudományszervezői tevékenységének köszönhető az etnográfusképzés és a néprajzi kutatás intézményes kereteinek megteremtése, egy sor néprajzi folyóirat születése és az ötkötetes Magyar néprajzi lexikon kiadása is. Tudományos munkássága elismeréseként és az utókor megbecsülésének jeleként alapította 1981-ben a Magyar Néprajzi Társaság a róla elnevezett, évenként kiosztott Ortutay Gyula-emlékérmet.
A MAGYAR FALU
A Fitos Dezső Társulat A Magyar Falu című előadása az 1900-as évek vidéki társadalmának színes, változatos szokásait, ünnepeit, hiedelmeit viszi színpadra. Teszik ezt a tánc nyelvén, megmutatva a magyar virtust. Azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség fennmaradásának egyik legfontosabb feltétele volt egymás szájáról lesni a szót, egymás mozdulatait figyelve megtanulni táncait, átörökítve a hagyományt. A táncelőadást a BKK színháztermében láthatta a százhalombattai közönség.
Megszólaló: Fitos Dezső – táncművész, rendező-koreográfus, a társulat vezetője
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni