Paletta

Mai Palettánkban a „Bolondok grófja” című előadás szereplőivel, és persze városunk kulturális életének további kiemelkedő eseményeivel is találkozhatnak

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Busójárás – a busók
A busójárás mohácsi farsangi népszokás, amely eredetileg sokác, vagyis délszláv népszokás volt. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. Fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

ÚJÉVI PESOVÁR GÁLA
Itt a farsang, áll a bál – ezt a címet kapta a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola és a Forrás Néptáncegyüttes újévköszöntő gálaműsora, melynek a BKK adott otthont.
Megszólaló: Szigetvári József – a Forrás Néptáncegyüttes együttes és művészeti vezetője

KAZAHOK
A madjarok egy török nyelvű népcsoport Kazahsztánban, a Torgaj-vidékén. Létszámuk jelenleg 1-2 ezerre tehető. A ’madjarok’ és a ’magyarok’ közös neve felveti a kérdést, vajon a mai magyar és a kazahsztáni madjar nép között van-e közvetlen kapcsolat vagy genetikai rokonság. A kutatók bebizonyították, hogy ősi mondáik hasonlóak a mieinkkel és genetikailag is bizonyítottan a rokonaink.  És hogy miért említem mindezt? A Pesovár Iskola újévköszöntő gálaműsorára Kazahsztánból érkeztek zenészek, a közönség legnagyobb meglepetésére.
Megszólaló: Orinbasar Tanjaryk – zenész; Kenzhetaeva Azai – zenész, Yersin Ibrayev – a Kazah Köztársaság Mo-i Nagykövetségének kulturális attaséja; Gál András – a „BARSZ” Magyar–Kazah Alapítvány elnöke

A BOLONDOK GRÓFJA
A bolondok grófja Jókai Mór egyik késői műve rendkívül szórakoztató vígjáték és egyes elemeiben már a huszadik század abszurd színházának elemei fedezhetők fel benne. Zenéjét Erkel Elek írta, a több mint száz évvel ezelőtti bemutató óta nem láthattuk magyar színpadon, így igazi színházi és irodalmi csemege az Újszínház társulatának előadása. A parádés szereposztással színpadra állított énekes bohóság volt az idei Magyar Kultúra Napi díszelőadás a BKK-ban.
Megszólaló:  Tordai Teri – Jászai Mari-díjas színésznő, Érdemes művész; Almási Sándor – színművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A busójárás eredete
A busójárás néphagyományból mára már idegenforgalmi látványosság lett.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A monda szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelték a török rabigát. Ijesztő álarcokba öltöztek, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkeltek a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket Mohácsról. Ennek a mondának nem sok valóságalapja van, hiszen a történelem a török kiűzését Mohácsról egész másként hagyta ránk. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól és a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.

EÖTVÖS FARSANG
Az idén városunkban az Eötvös Loránd Általános Iskola nyitotta az iskolai farsangok sorát. Kameránkkal a felsősöknek szóló karneváli forgatagban jártunk.
Megszólaló: Rigó Katalin – az Eötvös Iskola igazgatója; Hodur Henrietta – a DÖK tanárvezetője

FARSANGI OPERETTGÁLA
Az énekesekkel és zenészekkel kibővített Érdi Kamarazenekar Farsangi Operettgála hangversenyének városunkban a Szekeres József Konferencia és Rendezvényközpont adott otthont.
Megszólaló: Rédai Erzsébet – az Érdi Kamarazenekar művészeti vezetője; Héja László – a koncert karmestere

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A busójárás célja
Egy másik magyarázat szerint a busójárás célja a téltemetés, a télűzés volt. Az emberek ilyenkor ünnepélyes körülmények között, koporsó vízbebocsátásával eltemetik a telet, valamint ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük és elszalad. A fából faragott álarc mögött egyébként vidám mohácsi férfiak bújnak meg. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik. Este pedig következik a máglyagyújtás. A főtéren összegyűltek körtáncokat járnak. Az UNESCO 2009 szeptemberében felvette a Mohácsi busójárást a szellemi örökség reprezentatív listájára.

CSERKÉSZBÁL
Az immár hagyományosan a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban tartott, az 1026. számú Szent László király Cserkészcsapat jótékonysági alapítványi bálja az idén a „Sztár Város” elnevezést kapta, nem véletlenül…
Megszólaló: Mikulásik Gábor – a Cserkészcsapat vezetője