KIÁLLÍTÁS MÁRTON BÉLA KÉPEIBŐL
De még mielőtt belekezdenénk a Battai Napos beszámolókba… egy kiállítás-megnyitóra és egy könyvbemutatóra invitálom Önöket! Márton Béla emlékkiállítása a „Matrica” Múzeumban a festőművész születése 100. évfordulójának tiszteletére valósult meg. A tárlaton bemutatásra került, helyi gyűjtők tulajdonában levő képek a hetvenes-nyolcvanas években, szabadban, plein air, olaj, tempera vagy pasztell technikával készültek és százhalombattai városrészleteket, épületeket vagy a Duna-partot ábrázolják.
Megszólaló: Takács Péter – festménybecsüs, műgyűjtő; ifj. Márton Béla – a festőművész fia
LÁNGOT KAPOTT…
Lángot kapott a szikra – ezt a címet kapta Fazekas Major Gizella immár második könyve, melynek előszavában Véghelyi Balázs így fogalmaz: „ha egyetlen szóval kellene megfogalmazni Gizi néni írásainak lényegét, az az egyetlen szó a szeretet lenne”. A második kötetről a HBVK-ban tartott könyvbemutató előtt beszélgettünk.
Megszólaló: Fazekas Major Gizella – költő
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 13. – Tersánszky Józsi Jenő születésnapja (1888)
Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író, 125 éve született. A nagybányai művésztelep hatására először festőnek készült. Osvát Ernő fedezte fel és a Nyugatban 1910-ben jelent meg először egy novellája. Önkéntesként részt vett az I. világháborúban, olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919-ben tért haza. Ekkor már ismert a neve, hisz ezt megelőzően a Nyugat leközölte egyik regényét. Nehéz, nélkülözésekkel teli időszak után a Nyugat főmunkatársa lett, de színházi szerzőként is bemutatkozott, regősegyüttest, saját színházi társulatot is alapított, sőt hangszeres előadóművészként, színészként, zenei mulattatóként lépett fel. 1947-től a kabaré világában dolgozott, mellette munkatársa volt a Magyar Rádió Gyermekújságjának. Az 50-es évek elején főleg báb-és mesejátékokat írt, mint pl. Misi mókus és Makk Marci történetét, ezt követően válogatott novelláskötetének kiadásával tért vissza az irodalmi életbe.
UNITED
A United egy funk rock, pop rock és jazz rock stílusban játszó könnyűzenei együttes, tagjai számos ismert sláger szerzői és előadói. A zenekar frontemberével, Pély Barnával a Battai Napok nyitónapján való fellépésük után beszélgettünk.
Megszólaló: Pély Barna – énekes, gitáros
KIRÁLY VIKTOR
Király Viktor 2008-ban jelentkezett a Megasztár negyedik szériájába, melyben az addig rekordszámú, körülbelül tízezer jelentkező közül került ki győztesen, így 2008-ban ő lett az „Év Hangja”. Viktor a verseny során bebizonyította a nézőknek és a szakmai zsűrinek egyaránt zene iránti elkötelezettségét, tehetségét és szorgalmát. Király Viktorral szintén azután beszélgettünk, hogy fellépett a Battai Napok színpadán.
Megszólaló: Király Viktor – énekes
BERECZKI ZOLTÁN
Bereczki Zoltán azt mondja: úgy érzi, hogy „őt a sors a tenyerén hordozza, jól tanítja és mindig olyan feladatot és nehézséget rak elé, amivel éppen meg tud birkózni”. Bereczki Zoltánnak nemcsak a magánéletében volt változás, szinte kicserélték őt… A Battai Napokon való fellépés előtt arról is beszélgettünk vele – ezúttal milyen dalokat hozott a sz-i közönségnek.
Megszólaló: Bereczki Zoltán – EMeRTon-díjas színész, énekes, zenei producer
TÓTH GABI
Egyelőre a legnagyobb titokban megy keresztül a „hatalmas átalakuláson” Tóth Gabi, akit vadonatúj külsővel láthatnak majd a nézők az X-Faktor adásaiban. Az énekesnő úgy gondolta, itt az ideje, hogy a vadóc rockerlány átváltozzon érett nővé. Az elmúlt hétvégén a sz-i közönség a Supernova nevű zenekarával fellépő Tóth Gabinak most azért még inkább a rockerlány énjét hallhatta/láthatta.
Megszólaló: Tóth Gabi – énekesnő
PUNNANY MASSIF
A Punnany Massif egy 2003 óta működő, pécsi illetőségű, igazán egyedi hangzásvilágot képviselő zenekar. A „védjegyükké” vált Punnany-hangzásról és még az „ars poticájukról” is beszélgettünk az egyik frontemberrel, Felcser Mátéval a Battai Napok hátsó nagyszínpadán tartott nagysikerű koncert után.
Megszólaló: Felcser Máté „Rendben Man” – énekes, zene- és szövegíró
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 13. – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait a világörökség részévé nyilvánították (1996)
Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája; a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. A „karszt” elnevezés arra utal, hogy a hegység területének legnagyobb részén többé-kevésbé karsztosodó kőzetek (különböző mészkőfajták) bukkannak a felszínre, és ezekben szembeötlően kifejlődtek a karszt felszíni és felszín alatti formaelemei. Utóbbiak közül a leglátványosabbak és nevezetesebbek a cseppkőbarlangok: ezek közül a legnagyobbakat az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség részeivé nyilvánította. Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára. Az egész hegység természetvédelmi terület; az Aggteleki Nemzeti Park, része. Egyébként ez volt Magyarországon az első olyan nemzeti park, amely a geológiai értékek védelmére jött létre.