Marc Camoletti francia vígjáték-író egyik bohózata, a Hatan pizsamában nyitotta az őszi bérletes színházi előadások sorát a BKK-ban, ebből is láthatnak egy kis részletet mai Palettánkban
HATAN PIZSAMÁBAN
Marc Camoletti francia vígjáték-író egyik bohózata, a Hatan pizsamában nyitotta az őszi bérletes színházi előadások sorát a BKK-ban. Az est során bebizonyosodott, hogy Gálvölgyi János rendezésének és a kitűnő színészi alakításoknak köszönhetően egy ún. térdcsapkodós bulvárkomédiát is lehet igényesen színpadra állítani.
Megszólaló: Hajdu Steve – színművész;
Csonka András – színművész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 3. – Szent Hubert napja
Hubert a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarja volt és teljesen csak a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt fel előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Szintén a legenda szerint szentelését maga a pápa végezte és amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Egy mennyei angyal jelent meg és stólát nyújtott át neki, melyet aztán ereklyeként őriztek. Innen ered az a népi hiedelem, hogy stólát tesznek arra, akit veszett kutya harapott meg. Hubert püspök tisztelete főleg Lotharingiában, a Rajnavidéken és Belgiumban virágzik, ő a vadászok, az erdészek és a lövészcéhek védőszentje, ünnepén pedig nagy vadászatokat rendeznek a nyugati országokban.
SZÁNTHÓ TIBOR
A pillanat megörökítésének vágya egyidős az emberiséggel. Ennek köszönhetjük az ábrázoló képzőművészetet és ennek hatására született meg a fénnyel való írás, a képírás, azaz a fényképezés technikája is. A „Matrica” Múzeum legújabb időszaki kiállításán a képírás története, vagyis a fotográfia fejlődésének pillanatai követhetőek nyomon – többek között a Szánthó Tibor fényképezőgép gyűjteményéből kiállított tárgyak segítségével.
Megszólaló: Szánthó Tibor – fotográfus
EURÓPAI VAKÁCIÓ
A tipikus amerikai család találkozik az európai kultúra nemes képviselőivel, akik valahogy túlélik a dolgot, míg hőseink csak szenvednek az érthetetlen európai nyelvekkel és a hamburgert nélkülöző ételkínálattal – dióhéjban erről szól az Európai vakáció című amerikai vígjáték, amellyel legutóbb várta a filmek szerelmeseit a HBVK könyvtár Filmklubja.
Megszólaló: József Rozsnyai Júlia – a Filmklub szervezője és vezetője, könyvtáros
SOMA
Spitzer Gyöngyi avagy művésznevén Soma Mamagésa köztudottan szakértője a spirituális témáknak és évek óta járja az országot előadásaival, melyek elsősorban az öntudatra ébredés fontosságáról, a spirituális felébredés jelentőségéről, a nők alapvető feladatairól és a tudatosság fontosságáról szólnak. Százhalombattán, a BKK-ban Soma „A női öntudatra ébredés jelentőségé”-ről beszélt a hallgatóságnak.
Megszólaló: Spitzer Gyöngyi „Soma Mamagésa” – énekes, műsorvezető, újságíró
CSÓKA LÁSZLÓ
Csóka Lászlót gyermekkorában szakkörökbe és magánfestőkhöz íratták be a szülei, hogy fejleszteni tudja rajzolási képességeit, ill. ismerkedhessen a festészettel. Ezzel mondhatni megpecsételődött a sorsa, hiszen Magyarországra kerülését követően is folytatta a művészeti életet. Csóka László ezúttal legutóbbi tárlatáról, külföldi élményeiről számolt be nekünk, hiszen a magyar festészet napja alkalmából a százhalombattai festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben, Beregszászon.
Megszólaló: Csóka László – festőművész
HÖLDERLIN
Hölderlin német költő Hüperión című lírikus, eredetileg prózában, majd versben is megírt, végül prózaverses formában átfogalmazott regénytöredékében ábrázolt csalódás és remetei átszellemülés a költőt ért, személyes megrázkódtatásnak a nyomait viseli magán. Ám mind a személyes élmény, mind az epikai történés feloldódik a hölderlini monológ parttalan áradásában. Erről is beszélt a hallgatóságnak Szathmári Botond filozófus, aki „A költészet égi küldöttje, Hölderlin” címmel tartott előadást a HBVK-ban.
Megszólaló: Szathmári Botond – filozófus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 4. – Jakab Dezső születésnapja (1864)
Jakab Dezső építész tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Egy ideig a földművelésügyi minisztériumban dolgozott; tervei szerint készültek a Millenniumi Kiállításnak az őstermelés ágait bemutató pavilonjai. 1897-ben Komor Marcellel együtt, díjnyertes pályázataik alapján középületek sorát építette, így többek közt a marosvásárhelyi kultúrpalotát, városházát, a szabadkai városházát és zsinagógát, a pozsonyi és a nagyváradi vigadót, a budapesti Liget, ill. Park Szanatóriumot. 1918-tól Sós Aladárral dolgozott, együtt tervezték az óbudai izraelita hitközség bérházát és templomát, a Szabadsághegyi Szanatóriumot és több magánvillát. Társtervezője volt a Népopera (ma Erkel Színház) épületének, valamint – többek között – az ő nevéhez fűződik az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti székháza, az első magyar toronyház is.
ROCK BULI
A Steel nevű rock csapat tagjai legutóbbi koncertjükre barátaikat nemcsak azért hívták meg, hogy meghallgassák őket, hanem, hogy a százhalombattai szórakozóhelyen a zenélésbe is bekapcsolódjanak.
Megszólaló: Varsádi László – a Steel együttes vezetője, basszusgitáros, énekes
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni