Paletta

Műsorunkban beszámolunk A padlás című musical százhalombattai előadásáról, a Csurgó Zenekar koncertjéről, és a Képzőművészek Érdi Közösségének festmény-ajándékozásáról is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 21. – Megjelennek a világ első keresztrejtvényei (1913.)
1913. december 21-én a New York World című újság hétvégi mellékletében jelent meg először az első keresztrejtvény. A liverpool-i származású Arthur Wynne újságíró szerkesztette meg az első fejtörőt, mellyel elsősorban nagyapját akarta szórakoztatni. A játék „A mágikus négyzet” elnevezést kapta. Egy mai rejtvény megjelenési formájához képest alapvető különbség volt, hogy a Wynne-féle szerkesztés egy gyémánthoz hasonló alakzatban készült el, a kérdéseket pedig az ábra mellett tüntették fel. A keresztrejtvénynek olyan nagy sikere lett, hogy 1925-tól kezdve szinte minden európai napilapban megjelentek a fejtörő játékok. Sőt időközben a rejtvény több fajtája is megszületett és a legkedveltebb játékok egyike
lett. A Guinness Rekordok könyve szerint a legtöbb rejtvényt egy angol férfi állította össze 1963 és 2002 között, szám szerint 58 ezer feladatot.

CSURGÓ ZENEKAR
A Csurgó Zenekar tagjai tapasztalt, igényes zenészek, a közös zenélés számukra örömforrás. Egymást inspirálják, így közönségüknek mindig a legtöbbet nyújtják, színvonalas zenei kalandban részesítik a kicsiket és nagyokat egyaránt. A „Magyarország legszínesebb gyermekzenekara” jelzőt kiérdemelt Csurgó Zenekar szórakoztatta az idén a főtéri karácsonyfadíszítésben résztvevő gyerekeket.
Megszólaló: Siklósi Krisztián – énekes, népzene tanár

CSELEFENDI A KÖNYVTÁRBAN
A HBVK-ban Adventi alkalmak címmel december 7-e és 12-e között sokszínű programsorozattal várták az érdeklődőket. A pénteki napon, zárásként, a Cselefendi asszonykórus énekelt.
Megszólaló: Homoki Tímea – karnagy

ADVENTI DIAKEDD
December 12-én diavetítés zárta az Adventi alkalmak programsorozatot a HBVK-ban. A decemberi DiaKedden ünnepváró mesékkel várták a családokat.
Megszólaló: László Anikó – mesemondó, gyermekkönyvtáros

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A padlás
Presser Gábor és Sztevanovity Dusán 1986 nyarán írta meg A padlás című musicalt. A Rádiós szerepét Presser Gábor saját bevallása szerint Kaszás Attilára írta. Az írás ideje alatt a dramaturg, Radnóti Zsuzsa édesanyja több alkalommal megvendégelte az alkotókat szilvás gombóccal, mely emlékére született a musical egyik népszerű dala. Az olvasópróbára 1987. november 30-án került sor. A rendező Marton László lett, aki már korábban is dolgozott együtt a szerzőkkel – köztük Horváth Péterrel is, aki a prózai részek írásában segített. A Vígszínház akkori pénzügyi helyzete miatt a díszletet, nagyrészt, korábbi előadások színpadi kellékeiből állította össze Fehér Miklós. A helyszín mintája Sztevanovity Dusán dolgozószobája volt. Az előadásban használt varázskönyvet Rubik Ernő tervezte. A rendezői koncepció nem a műfajnál megszokott látványra, hanem inkább a költői intimitásra, a színészi játékra és a mese és valóság keveredésére összpontosított. A koreográfus Devecseri Veronika, a jelmeztervező Jánoskúti Márta volt. A padlás az évek során a Vígszínház legsikeresebb és így legtöbbet játszott előadása lett, majd aztán a darabot számos más színházban, valamint külföldön is bemutatták – szintén nagy sikerrel.

A PADLÁS A SZÍNPADON
„A padlás” egyetlen éjszaka alatt, egy fővárosi padlástérben játszódik 1988-ban. Itt él Rádiós, a kibernetikus, erre a padlásra érkezik meg a négy szellem, Kölyök, Herceg, Lámpás és Meglökő – ők csupán véletlenül ragadtak a Földön. A Révészt keresik, hogy átvigye őket az örökre szépek bolygójára. Feltűnik Barrabás, a bombaszakértő gengszter, továbbá Mamóka is felbukkan néha, valamint a szomszédban élő Süni is betoppan, aki hősiességével és bájával elvarázsolja a szellemeket, bár a jó öreg padláson neki már régóta megvan ám a kiszemeltje… A Veres1 Színház előadása után a Sünit és a Lámpást alakító színészekkel beszélgettünk.
Megszólaló: Csáki Edina – színésznő
Janik László – színész

KÉK-KÉPEK
A Képzőművészek Érdi Közösségének tagjainak meggyőződése, hogy egymást megismerve és építve jóval többre képesek, céljuk, hogy összefogják a térség alkotóit. Kameránkkal egy ajándékozást „örökítettünk meg”…
Megszólaló: Dr. Kovács Mátyás – képzőművész;
Hangyássyné Zsuzsa – képzőművész

MÁTYÁS ÉS BEATRIX
Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix frigye ugyan érdekből köttetett, de a krónikák szerint: házasságuk két egymáshoz méltó, egymást erősítő ember kölcsönös szerelemre épülő, harmonikus kapcsolatává nemesült. Mai műsorunkban Mátyás és Beatrix közös története került történelmi sorozatunk legújabb epizódjába.
Megszólaló: Juhász Edina – történész

ROZBORA ÁDÁM
A BKK karácsonyváró programjai között jazz koncert is várta a közönséget. Rozbora Ádám zenésztársaival együtt lépett fel az intézmény előtti lépcsős teraszon.
Megszólaló: Rozbora Ádám – trombitaművész