Paletta

Adás időpontja: 
2014. július 14, hétfő, 19:15
Leírás: 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 17. – Tolnay Klári születésnapja (1914)
1914. július 17-én, 100 éve született Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, kiváló és érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja. Bár a fővárosban született, a Nógrád megyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát. Elemi iskoláit itt végezte, majd Balassagyarmaton bejáró diák volt a polgáriban. Két évet a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál tanult, majd Debrecenben érettségizett felsőkereskedelmi iskolában. Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt. A kezdeti kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban. Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután került a Vígszínházba, majd két évet a Művész Színháznál is töltött, 1950-től haláláig pedig a Madách Színházban szerepelt. Tolnay Klári színpadi sikerei mellett számos filmben is sok-sok emlékezetes alakítást nyújtott.

CSIPKETÁBOR
Július közepe van – javában tombolt a nyár és benne vagyunk a táborozások időszakában. Ilyenkor főként a gyerekek, de a felnőttek is különféle táborokban vesznek részt. A következő percekben betekinthetnek abba, mivel foglalatoskodtak a Gombolyag Klub tagjai és barátai egy héten keresztül.
Megszólaló: Uti Lajosné – a Gombolyag Klub vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 17. - Füst Milán születésnapja (1888)
Füst Milán – a huszadik század magyar irodalmának jelentős alakja: író, költő, drámaíró, a magyar szabadvers megteremtője, a Nyugat nemzedékének egyik kiemelkedő alakja – Fürst Milán Konstantin néven született 1888. július 17-én. Ifjúkorától fogva jó barátja volt Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes, velük együtt ismerte meg a világirodalom modern törekvéseit. Füst Milán világnézete tulajdonképpen pesszimista volt: elkomorította a világban tapasztalható gonoszság, ostobaság, szerencsétlenség – mindeközben elválasztotta az igazi pesszimistáktól feltétlen emberszeretete, embertisztelete és együttérzése a szomorúakkal. Háromszor kapta meg a Baumgarten díjat, 1948-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.

FABÓK MANCSI
Az idei Óvárosi Kulturális Napokon Fabók Mancsi Bábszínházának előadásában A székely menyecske meg az ördög c. mesejátékot láthatták az érdeklődők. Fabók Mancsi, vagyis Fabók Mariann a Miskolci Nemzeti Színház színésze, akire véletlenszerűen talált rá a bábozás – bár ő maga nem hisz a véletlenekben… – és ez a találkozás olyan intenzíven érintette, hogy a mai napig szívügye maradt. Úgy érezte, ha a sors úgy hozta, hogy megtanulhatta ezt a mesterséget, akkor élnie is kell ezzel a tudással.
Megszólaló: Fabók Mariann – színész, bábszínész

A VERŐCEIEK ÉS A FORR-MÁS
Az Óvárosi Kulturális Napok „Minden, ami Mezőföld, minden, ami hagyomány” elnevezésű programja a régi búcsúk hangulatát felidéző esemény, ahol az ország legjelentősebb hagyományőrző együttesei találkoznak a közönséggel. A fellépések során a Verőcei Csattogók és a házigazda, a százhalombattai Forr-Más Hagyományőrző Együttes tagjai közösen is színpadra léptek. Hogy mi, ill. ki a kapocs közöttük?
Megszólaló: Kovács Henrik – tánckarvezető

FARKAS GÁBOR GÁBRIEL
Farkas Gábor Gábriel nemcsak kiváló énekes, hanem musical színész is, így nem pusztán elénekli a dalokat, hanem elő is adja azokat. Így volt ez az Óvárosi Kulturális Napokon is, ahol koncertje után arról is beszélgettünk vele, hogy a százhalombattai közönség számos alkalommal hallhatta már őt énekelni, sőt jó néhány évvel ezelőtt még az alkotásait is megismerhettük.
Megszólaló: Farkas Gábor Gábriel – énekes, musical-színész

HOT JAZZ BAND
Az idei Óvárosi Kulturális Napokon Magyarország egyik legnépszerűbb jazz-zenekarának koncertjét is meghallgathatták az érdeklődők. A Hot Jazz Band muzsikája a 1920-as, 30-as évek forró dzsessz-éráját idézi, a kitűnő zenészek kellő humorérzékkel és könnyedséggel elevenítik fel a szvingkorszak aranyidejét; valamint a zenekar elévülhetetlen érdemeket szerzett a két háború közötti magyar tánczene és dzsessz népszerűsítésében is. Sodró szving vagy pattogós dixieland, charleston vagy rag – legyen szó bármilyen klasszikus stílusról, a Hot Jazz Band mesterfokon mutatja be.
Megszólaló: Bényei Tamás – a Hot Jazz Band vezetője, énekese, zenész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 18. – megnyílt az első magyar állami árvaház (1763)
1763. július 18-án, Tallóson (ami ma szlovákiai község) Esterházy Ferenc főkancellár kastélyában hozták létre az első magyar állami árvaházat. A „királyi árvaház” alapítólevelét Mária Terézia adta ki, miután a főkancellár a kastélyát a hozzátartozó épületekkel örökös alapítványaként felajánlotta erre a célra. Az árvaházat 75 fiú és 25 lány részére rendezték be. Az intézménybe eleinte csak a főnemesek és köznemesek elárvult gyermekeit fogadták be, de később elérhetővé vált a szegényebb rétegekből kikerült árvák számára is. Az intézmény keretében 4 osztályos iskola működött; ennek vezetését a királynő kezdetben piarista atyákra bízta, sőt az igazgatót és a házgondnokot is a királynő nevezte ki. A szájhagyomány szerint a Tallósi kastélyparkban a Feketevíz folyó második, mesterséges ágát a piaristák, illetve az árvaház vezetői ásatták és halastónak használták.

GRIEVANCE
A grievance szó sérelmet, panaszt jelent – ám ha ezt a szót nagy kezdőbetűvel látjuk, egy 2011. június 10-én alakult magyar metál/hard rock zenekarra is gondolhatunk. A Százhalombattai Ifjúsági Zenei Napokon is fellépő Grievance együttes tagjai azt mondják, jó hobbinak és szenvedélynek tartják a zenélést. Az énekessel, Szigeti Balázzsal a fellépés előtti percekben beszélgettünk.
Megszólaló: Szigeti Balázs – a Grievance énekese