Paletta

Műsorunkban beszámolunk Kökény Dani százhalombattai koncertjéről, az Álomvándorok Társulatának újabb előadásáról, és a Hamvas Béla Városi Könyvtár tavaszi mesedélutánjáról is 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 21. – Bábszínházi világnap
A bábszínház vagy bábjáték a színjátszás egyik legősibb formája, amelyet minden kor új hagyományokkal gazdagított és az előadások eszközei, a bábok is nagy változatosságot mutatnak. Afrikában, Kínában és Indiában már nagyon régen bábokkal elevenítették meg a különböző mondákat és vallási történeteket. A reneszánsz korban kezdett elkülönülni a népi és az udvari bábszínház. A népi bábjátszás (betlehemezés, bábtáncoltatás) mellett egyik fő forma a vásári bábjáték. Az évszázadok során szinte minden nemzet megteremtette a maga jellegzetes bábfiguráját, pl. a bábjátszás hagyományos magyarországi alakjai Vitéz László és Paprikajancsi. Március 21-én, a tavasz első napján ünnepeljük a Bábszínházi Világnapot a Nemzetközi Bábművész Szövetség kezdeményezésére, 2003 óta. Ezen a napon világszerte olyan eseményekkel ünnepelnek a bábosok, amelyek felhívják a figyelmet a bábművészet sokszínűségére, a műfaj sokoldalúságára.

TAVASZI MESEDÉLUTÁN
A HBVK munkatársai a közösségi média oldalukon köszönték meg, hogy a Tavaszi mesedélutánjukra is olyan sokan ellátogattak, melyen míg „a Tavaszi nyúl úr beszínezte a tájat a papírszínházmesében, az ügyes kezek pedig tarka díszekkel idézték meg a tavaszt”.
Megszólaló: Meichl Ágnes – foglalkozásvezető, felnőttkönyvtáros

HAMVAS BÉLÁRÓL
Hamvas Béla Kossuth-díjas író, filozófus, esztéta és könyvtáros 1897. március 23-án született Eperjesen – ez az évforduló adta az apropóját, hogy ezúttal Hamvas Béláról beszéljen nekünk Juhász Edina történész.
Megszólaló: Juhász Edina – történész

BESZÉLGETÉS-AJÁNLÓ
Március 24-ig még látogatható László Zsuzsi tervezőgrafikus, illusztrátor kiállítása a HBVK galériájában. Most következzék egy kis kedvcsináló a zárónapi beszélgetős programhoz.
Megszólaló: László Anikó – gyerekkönyvtáros

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 23. – a magyar-lengyel barátság napja 2007 óta
A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős a történelmünk folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig. A szoros kapcsolatot egy mondás is megerősíti:
„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.” A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm pedig március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel-magyar barátság napját. A két nép baráti emléknapjának minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont. Becslések szerint napjainkban 10-12 ezer lengyel él Magyarországon, annak ellenér, hogy a hivatalos népszámlálási adatok szerint 2001-ben csak 2962 fő vallotta lengyelnek magát. Bár a Polónia (diaszpóra) mérete nem nagy, jelentősége túlmutat ezen.

NAGY PÉTER JÁNOS
Nagy Péter János általános iskolás korában kezdett néptáncolni, majd miután gyerekként szerepelt a zalaegereszegi színház Valahol Európában című előadásában, a színpad világa is rabul ejtette. És annak ellenére, hogy 2015-ben a Pécsi Tudományegyetem földtudomány szakán szerzett diplomát, 2021-ben a Kaposvári Egyetem színművész szakát is elvégezte. Nagy Péter János legutóbb a március 15-ei városi ünnepségen lépett a közönség elé Százhalombattán.
Megszólaló: Nagy Péter János – színész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 27. – Színházi világnap
A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és tánc, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva. A színház a szórakozás legrégebbi formája és lényegesen több, mint ami a színpadon látható. Magában foglal egy egész világot a színfalak mögött, a jelmezek és a díszletek készítőitől a kellékeseken át a technikusokig. A színház világának legismertebb szereplői a drámaírók és a színészek, de a színház valójában magas szintű csapatmunka. A darabokat általában egy társulat adja elő, amelynek rendszerint tagjai a színigazgatók, a rendezők, a díszlettervezők, a jelmeztervezők, a maszkmesterek, a koreográfusok, a díszítők, a világosítók, a hangosítók, az öltöztetők és a dramaturgok is. A színház mindig is fontos szerepet töltött be a kulturális életében, ezért a Nemzetközi Színházi Intézet kezdeményezésére 1961-ben ünnepnapot – Színházi Világnapot – hoztak létre.

A ZENE REKVIEMJE
Wolfgang Amadeus Mozart Requiem című d-moll gyászmiséjét 1791-ben komponálta, élete utolsó darabjaként. Többek szerint ez a legnagyszerűbb és legelismertebb műve, bár mások fejezték be. Az Álomvándorok Társasága előadásában „A zene rekviemje” címmel egy már korábban bemutatott darab éledt újjá és kapott ’új köntöst’.
Megszólaló: Soós Márton – társulatvezető, rendező, színész

KÖKÉNY DANI
A nemrégiben televíziós tehetségkutató-műsor győztesként megismert Kökény Dani immár második saját számának, a Hazatér című dalának is fontos üzenete van – erről is beszélt nekünk a városi nőnapon való fellépése előtt.
Megszólaló: Kökény Dani – énekes