Paletta

Műsorunkban felidézzük a cserkészek farsangi bálját, Rékasi Károly Wass Albert-estjét és megemlékezünk a napokban elhunyt Dunai Tamás színművészről is

RÁCZ ANIKÓ
„Óvodapedagógus, tanító, rajztanár, festő, illusztrátor, mesemondó. Hol csodálatos festményeivel, hol békét, harmóniát sugárzó illusztrációival, hol pedig magával ragadó mesemondásával kápráztat el minket.” Ez olvasható egy Rácz Anikóról szóló írásban és ez a két mondat remekül összefoglalja a HBVK családi délutánját is, ahol ő volt a vendég.
Megszólaló: Rácz Anikó – mesemondó, illusztrátor

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 1. – az „új év” első napja
A világtörténelem során március elsején is ünnepelték az új év első napját, ennek tényét elsőként az ókori Mezopotámiában rögzítették, valamikor Kr.e. 2000-ben. Az akkori vigadalom azonban egyáltalán nem hasonlított a ma ismertekre. A rengeteg szórakozásban, ételekkel és italokkal bőségesen megterített asztalokban gazdag ünnepség 11 napig tartott. Az ókori Mezopotámiában az emberek rituálékat mutattak be isteneiknek. Megünnepelték az ókori babiloni főisten, Marduk győzelmét, aki az eposz szerint legyőzte Tiámatot, a sósvizű tenger és az őskáosz nőnemű megtestesítőjét, akit kettévágott és darabjaiból megalkotta az eget és földet. A mezopotámiai mitológiában az ókori istenek a győzelem fejében ismerték el őt vezérüknek. Az esemény előtt tisztelegve, ekkor koronázták meg az új királyokat és ilyenkor újították meg a régiek uralkodói státuszát is. A különböző ősi kultúrák más és más időpontban ünnepelték az új esztendőt és gyakran kötötték az évszakokhoz, hiszen a nomád népeknél ekkor hajtották a legelőre ki az állatokat és pl. a honfoglaló magyarok is szívesebben tették az évváltó dáridózást tavaszra.

BEDI FERENC
Bedi Ferenc – zongorista, zeneszerző, a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára – elindított egy saját hangszeres vonalat, stúdiójában készülnek a kompozíciói; komponál, hangszerel és a keverés is az ő munkája. A vele készült beszélgetés közben a két saját szerzeményének videoklipjét láthatják.
Megszólaló: Bedi Ferenc Péter – zongorista, zeneszerző, zongoratanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A régi római naptár
A korai római naptár március 1-jét jelölte meg az új év kezdetének. Ez a naptár még csak tíz hónapból állt és márciussal kezdődött. Ennek a nyomait megtaláljuk ma is a hónapnevekben. A szeptember például a latin septem szóból származik, ami szó szerinti fordításban hetet jelent és az év hetedik hónapját jelölte. Hasonló a helyzet az év többi hónapjának nevével is: az octo (október), ami a nyolc, a novem (november), ami a kilenc és a decem (december), ami a tízes számként fordítható. A január és a február hónapokat csak Kr.e. 700 körül adta hozzá a naptárhoz Róma második királya, Numa Pompilius. A mitikus uralkodó indította el a róla elnevezett Numa-féle naptárat, amelybe bekerült az Ianuarius (Ianus a kezdet és a vég kétarcú istenéről elnevezve a nász hónapja) és a Februarius (a tisztulás hónapja). Az ókori Rómában ünnepelték első alkalommal az új év kezdeteként január elsejét, valamikor Kr.e. 153-ban, bár még ez sem tekinthető a maihoz hasonló ünnepnek.

FARSANGI KÉZMŰVES
Az idei farsangi időszak zárásaként családi nappal és mulatsággal várták az érdeklődőket a BKK munkatársai a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban. A kézműves foglalkozáson az Iharos Népművészeti Egyesületet Eperjesiné Mónika képviselte.
Megszólaló: Eperjesi Lászlóné Paranai Mónika – foglalkozásvezető, népi iparművész

CSERKÉSZBÁL
Az 1026. számú Szent László király Cserkészcsapat tagjai a nagy sikerre való tekintettel ott folytatták, ahol tavaly abbahagyták, vagyis az idei jótékonysági báljukon is „hatalmas rocksztárok” tették tiszteletüket és annyira nemzetközire sikeredett a felhozatal, hogy amerikai, ausztrál, magyar, skót és német nemzetiségű „alkalmi zenekar” is színpadra lépett a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban.
Megszólaló: Hopka János – cserkészparancsnok;
Lajos Botond – főszervező

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Julius Caesar naptárreformja
A legtöbb országban jelenleg használt naptár közvetlenül a római naptárból származik, amelyet Kr.e. 46-ban Julius Caesar reformált meg. A főpap, consul és dictator az új naptár kidolgozásával Szoszigenész egyiptomi származású csillagászt bízta meg. A reform így egyiptomi mintát követett, kivéve azt a tényt, hogy a nap-éj egyenlőség napja római módra maradt március 25-én. A naptárat a következőképpen alakította ki: 90 nappal meghosszabbíttatta a reformot megelőző Numa-féle évet és a következő évvel kezdve elrendelte, hogy szűnjön meg a szökőhónap, az év 12, felváltva 31 és 30 napos hónapból álljon, kivéve februárt, amely rendes évben csak 29, szökőévben pedig 30 napos volt. A Julianus (más néven julián)-naptár gyakorlatilag a római hagyományos időszámítás, az egyiptomi szoláris év és a hellenisztikus csillagászat egyes elemeit egyesítette. Előbbiből vette át Szoszigenész a Hold járásától teljesen függetlenné vált 365 napos napévet,
utóbbiból pedig azt a felismerést, hogy a tropikus év hossza 365 és egynegyed nap.

WASS ALBERT-EST
Rékasi Károly „Szerelmem, Erdély” című Wass Albert-estjének középpontjában a második világégés után imádott Erdélyéből menekülni kényszerülő, életének nagyobbik felét emigrációban élő író lelki és szellemi vívódásait, a megkapaszkodással járó gyötrelmeket igyekszik bemutatni. A prózai színpadi előadást a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban tekinthették meg az érdeklődők.
Megszólaló: Rékasi Károly – színművész