Paletta

Műsorunkban bemutatjuk a Borzsavári zenekart, hírt adunk Hangyássy Zsuzsa kiállításáról, és visszatekintünk a battai busójárásra is

BORZSAVÁRI ZENEKAR
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan visszanyúlunk a 2022-es Summerfesthez és olyan beszámolókkal készültünk, amit még nem láthattak. A sorban a 29. folklórfesztiválra az ország minden szegletéből érkeztek táncosok, énekesek, előadók, de mindezek mellett a díszvendég Kárpátalja volt. A BorzsaVári Zenekar tagjai azt vallják magyarságukról, hogy egyrészt nehézség, hogy magyarként Ukrajnában élnek, másrészt viszont büszkeséggel tölti el őket, hogy kisebbségként is megmaradnak magyarnak és megőrzik kultúránkat, nyelvünket, hagyományainkat. A fesztiválon, az együttérzés napján a BorzsaVári Zenekar is a közönség elé lépett a BKK lépcsős teraszán.
Megszólaló: Kovács Sándor – zenekarvezető

RÓZSA STORY
Magyarország legújabb hivatásos tánctársulata, a Junior Príma- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, Moussa Ahmed és társa, Tóth Judit által alapított Urban Verbunk egyedi módon és átütő erővel viszi színpadra Rózsa Sándor életét, vérpezsdítő ritmusok és határtalan lendület fémjelzi a produkciót. Ahogy a táncegyüttes művészeti igazgatója elmondta: jelentős szerepet kap az előadásban Erkel Ferenc megzenésített Szózata is, amellyel szeretnék a történelmi hitelességet kidomborítani, hiszen az előadás legfőbb célja a magyarság identitásának erősítése és a hagyományos kultúra népszerűsítése.
Megszólaló: Moussa Ahmed – művészeti igazgató, rendező-koreográfus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 17-e – Remete Szent Antal névünnepe
Remete Szent Antal 250-ben született, hosszú életet élt, hiszen 106 éves korában, 356-ban tért vissza a teremtőjéhez. Remete Szent Antal a beteg emberek és a beteg állatok patrónusa. Emléknapját hazánkban elsősorban a hazai délszlávok ünnepelték, de szórványos adatok előfordulnak a magyarok köréből is. Kultusza a XVI. század végére lehanyatlott és a hozzá fűződő hagyományok, hiedelmek az 1195-ben született Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éltek tovább, aki afrikai hittérítő és a Ferencesek szerzetének buzgó terjesztője volt. Mivel az ő emléknapja június 13-a, a hiedelmek szerint a Szent Antal tüzének nevezett orbáncot és más hasonló eredetű betegségeket csak január 17-én és június 13-án lehet gyógyítani.

BUSÓK
A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás, amely a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered. Ezt a szokást a sokácok poklade néven is nevezik, ami a karnevál szó horvát megfelelője. A busók vendégek voltak a legutóbbi Summerfesten is.
Megszólaló: Baráth Gábor – busó, fafaragó népi iparművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 18. – Piroska névünnepe
Január 18-án van Piroska névünnepe, amikor felidézhetjük a hajdani rímes népi megfigyelést: „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el sem hagy.” Okulván az akkori telek legzordabb időszakából, ezen a napon a földművesek még inkább kímélték az állatokat, a lovakat sem fogták be. Rómában, az Aventinus hegyén áll Prisca ókeresztény vértanú temploma. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni Priscát, vagy magyarul Piroskát, de ő keresztény létére erre nem volt hajlandó, a császár ezért kivégeztette. Hazai tekintélyt e névnek Szent László leánya adott, akit szintén Piroskának hívtak.

HANGYÁSSYNÉ KIÁLLÍTÁSA
Hangyássyné Zsuzsa gyerekkorában is már szépen rajzolt és festett, sőt gimnáziumi tanára szerette volna, ha képzőművészeti főiskolára megy. Zsuzsa azonban inkább a vegyészetet választotta és miután a százhalombattai kőolajipari vállalattól nyugdíjba ment, újra elkezdett festeni. Legutóbb a HBVK-ban nyílt alkotásaiból kiállítás.
Megszólaló: Hangyássyné Zsuzsa – festőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 20. – Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepe
A történelmi Magyarország egyes déli vidékein január 20-át, Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepét, az első tavaszkezdő napnak tartották, ugyanis eddig lehet fát kivágni, mivel ekkortól ismét megindul a fákban az életnedv. Az egyház ugyanazon a napon ünnepli és a litániában is együtt emlegeti a két ókeresztény vértanút, Fábiánt és Sebestyént, annak ellenére, hogy valódi közük nincs egymáshoz. Érdekesség, hogy őseink a betegséget, sőt a halált is a nyíl művének tulajdonították. A nyílnak ebből az ősi szimbolikus képzetéből következett, hogy Sebestyén alakjával is kapcsolatba hozták és a pestis nyila, csapása ellen már a VII. században kérték a hívek az ő oltalmát. Tisztelete mégis a feketehalál, 1348 után vált általánossá. Ennek tükröződése, hogy a középkor végén már alig volt olyan templom, szárnyasoltár, amelyből Sebestyén képe, szobra hiányzott volna.

SZULA MIKLÓS
Szula Miklós aktív résztvevője a hazai és nemzetközi zenei életnek és számos más formáció mellett, tagja a Freedomnak is. A százhalombattai HIT Gyülekezet dicséretzenekara az immár hagyományosnak mondható újévi rendezvény helyett még karácsony előtt adott koncertet a Kőrösi Iskola aulájában.
Megszólaló: Szula Miklós – zenekarvezető, gitáros, gitártanár