Műsorunkban Pitti Katalin operaénekessel és a Noé Bárkája Zenekarral is beszélgetünk százhalombattai előadásuk apropóján
PAPÍRSZÍNHÁZ
Az „Ünnepváró szombatok a gyermekkönyvtárban” elnevezésű programsorozat 2. állomásán papírszínházas mesedélután és kézműves foglalkozás várta a HBVK látogatóit.
Megszólaló: László Anikó – mesemondó, gyermekkönyvtáros
Meichl Ágnes – foglalkozásvezető, felnőttkönyvtáros
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 12. – Gabriellák névünnepe
Régebben „Luca előtti napnak” titulálták december 12-én a Gabriellák névünnepét. Ez gyakorlatilag abból állt, hogy a babonásabb gazdasszonyok kora reggel egy piszkafával megbolygatták a szunnyadó tyúkokat, mert az efféle „varázscselekmény” jobb tojókká és kotlósokká serkentett őket. Este azután már országszerte a másnapra átnyúló Lucázás sejtelmes öröme, várható tréfás-bolondos meglepetése tartotta izgalomban a falvak népét. Sőt, számos vidéken a legények bosszantó tréfákat is űztek Luca előestéjén. Leszedték és elcserélték a lányos házak kapuit, szalmával torlaszolták el a bejáratot, szétszedték a szekeret, majd a háztetőn állították össze vagy a kútba dobták.
HAJTÓKA ÉNEKKAR
A Hajtóka Egyesület Énekkara a környékbeli magyar és nemzetiségi hagyományőrző együttesekkel jó kapcsolatot ápol, köztük a százhalombattai Cselefendi Asszonykórussal. A tárnoki énekkar is fellépett a legutóbbi Népdalköri találkozón.
Megszólaló: Magyarné Fenyves Éva – az Énekkar vezetője
Kuzma István – művészeti vezető, tanár
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 13. – Luca napja
Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mint december 13-ához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt a termékenység-varázslásra, mint házasság-, halál-, és időjárásjóslásra vagy bizonyos női munkák tiltására. Például – reggel a házba lépő első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. A jósló, varázsló eljárások közé tartozott a Luca-pogácsa sütése: ha sütés közben megperzselődött, közeli halált jelentett. Egyes vidékeken a lányok gombócba rejtett fiúnevekből remélték megtudni, hogy a jövő évben ki lesz a kérőjük. Egyes vidékeken búzát csíráztattak és ha karácsonyra kizöldült, akkor bő termés ígérkezett. Az év egyik legjelentősebb időjóslása szerint a Lucától karácsonyig tartó 12 nap időjárását kivetítették a következő év 12 hónapjára – az ún. hagymakalendáriummal. Luca napját gonoszjáró napnak is tartották, ezért minden eszközzel védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtaira keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy a szagával elriasszák a gonosz szellemeket. Sőt, elzárták a seprűket is, nehogy éjszaka azon nyargalásszanak a boszorkányok.
AMUNDSEN ELÉRI A DÉLI-SARKOT
Roald Engelbregt Gravning Amundsen norvég sarkkutató, a sarkvidékek legeredményesebb felfedező utazója volt. Ő hajózott először át az Északnyugati átjárón, majd 1910-12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én.
Megszólaló: Juhász Edina – történész
NOÉ BÁRKÁJA
László Attila először 2016-ban adott önálló koncertet a százhalombattai Szent István templomban, majd ezután – a nagy sikernek köszönhetően – minden évben fellépett városunkban, ill. számos alkalommal kapcsolódott be a Noé Bárkája Zenekar szentmisei zenei szolgálatába. Ezen közös zenélések sorát folytatva a XVI. Ars Sacra Fesztivál országos rendezvénysorozat keretében szervezett koncerten lépett a közönség elé együtt László Attila és a Noé Bárkája Zenekar.
Megszólaló: László Attila – előadóművész
Szépfalvi Attila – gitáros, énekes, tanár
PITTI KATALIN
Pitti Katalin hitvallása szerint: minden elénekelt mű az élet megnyilvánulásának lehetőségeit és annak erejét sugározza, a megszólaltatás ugyanúgy hat a művészre, mint a hallgatóra és végtelen folyamatban, egymásra hatásban a Mindenséget szólítja meg. Pitti Katalin is fellépett a „Kiáltok az Úrhoz!” elnevezésű koncerten a százhalombattai Szent István templomban.
Megszólaló: Pitti Katalin – Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 17. – Lázár napja
December 17-én van a névünnepe a bibliai Mária és Márta testvérének: Lázárnak, kinek sírját a szentföldi zarándokok napjainkban is látogatják. Lázár a középkorban a sírásók és a bélpoklosok védőszentje volt. 1142-ben a Szentföld leprásainak ápolására kötelezték el magukat a Szent-Lázár lovagrend tagjai. Európában is megtelepedtek, első magyarországi házuk Esztergomban épült. Budai kolostorukat
1355-ben említik először „barátok kertje” néven. Az utóbbi években hazánkban is újjáalakult a Szent Lázár lovagrend, elsősorban gyógyszerekkel és gyógyászati segédeszközökkel segítenek a rászorulókon. Lázár ma a betegek védőszentje.
TAVAN BAXTALE
A Fitos Dezső Társulat: Tavan Baxtale! – vagyis Legyetek szerencsések! című előadásának legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet-európai cigány kultúrára.
Megszólaló: Kocsis Enikő – rendező-koreográfus;
Fitos Rozi – fellépő
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni