A Pesti Művész Színházat Fogarassy András alapította. A Rumini Berg Judit, a meseirodalom egyik sztárszerzőjének a legismertebb műve. Rumini és társai a BKK színpadát is ’behajózták’
RUMINI
A Pesti Művész Színházat Fogarassy András színművész alapította és az évek során több tucat színdarabot állított színpadra és vitte el társulatával a színműveket különböző városokba, falvakba. A Rumini Berg Judit, a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének a legismertebb műve, amit több százezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsótagozatban. A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai a BKK színpadát is ’behajózták’.
Megszólaló: Fogarassy András – társulatvezető, színész;
Berecz Kristóf Uwe – színész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 30. – Szent András napja
Szent András, Jézus tanítványainak egyike, halász volt, éppúgy, mint testvére, Simon Péter. Jézus halála után a Fekete-tengertől délre hirdette az evangéliumot és Krisztus után 60-ban, Petra városában keresztre feszítették. Mivel a kereszt szárait átlósan ácsolták össze, nem úgy, mint Jézusét, ezért az ilyen alakú keresztet András keresztnek hívják. Az András naphoz legalább annyi néphagyomány kötődik, mint a Katalinhoz. A házasságjósló praktikákat a lányoknak titokban kellett végezniük. A párna alá tett férfiruha volt a biztosíték, hogy az alvó lány álmában megjelenik a jövendőbeli vőlegény képe. Ha a disznóólat a lányok megrugdalták ezen a napon, a disznó röffenéseinek a száma megadta azon évek számát, amíg még pártában maradnak. A közös jóslások közül említésre méltó az ólomöntés, ahol az öntvény formájából az eljövendő férj foglalkozására következtettek.
MESEDÉLUTÁN
„Néha épp egy törés hoz újabb, jobb lehetőségeket” – írták ezt néhány hete a HBVK munkatársai a közösségi oldalukon és aztán osztották meg a jó hírt. Miszerint „fénnyel töltik meg a szombat délutánokat”, várják a családokat mesékkel, kézműveskedéssel, jó társasággal a gyerekkönyvtárban minden második szombaton.
Megszólaló: László Anikó – mesemondó, gyermekkönyvtáros;
Meichl Ágnes – foglalkozásvezető, felnőttkönyvtáros
GEDEI ANIKÓ ELŐADÁSA
Az 50. születésnapját ünneplő Százhalombattai Pitypangos Óvoda rendezvénysorozattal ünnepelte a jubileumot. A programok között Gedei Anikó „Anya szeme fénye” című előadását is megtalálhatták az érdeklődők.
Megszólaló: Gedei Anikó – előadó, ny. gyógypedagógus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Advent első vasárnapja
Az András körüli napokra esik Advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdőnapja. A népi kalendárium szerint ilyenkor tilos volt a zajos mulatság, a tánc, a lakodalom. Ehhez az időszakhoz hozzátartoztak a katolikus egyházban a hajnali misék, a roráték. Advent időszaka a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepére való testi és lelki felkészülés ideje volt. Ekkor készültek fel a betlehemesek, szerveződtek a csoportok, tanulták be a szerepeiket, házról-házra jártak az ostyahordó gyerekek. Advent első vasárnapjával új egyházi év kezdődik. Ez a Megváltó születését váró, előkészítő időszak. Szép szokásként adventi koszorút készítenek a családok, amelyet vagy az asztal közepére helyeznek vagy felfüggesztenek valahová a szobában. Fenyőágból készül, koszorú formájú, rajta négy gyertya, advent négy hetének megfelelően. Minden vasárnap egy gyertyát meggyújtanak, így karácsonyra már mind a négy gyertya ég.
GOZSDU ELEK
Gozsdu Elek író, elbeszélő, drámaíró is – ahogy Juhász Edina történész fogalmazott – a „ködlovagok” egyike volt, hiszen ő is a 19-20. század fordulóján élt és alkotott, de a kevésbé ismert, viszont nagy újítást létrehozó művészek közé tartozik.
Megszólaló: Juhász Edina – történész
BAKARUHÁBAN
1914. Kelet-Magyarország. A menetszázad határtalan lelkesedéssel indul a frontra. Hősünk azonban még nagyobb lelkesedéssel bukkan rá egy olyan kiskapura, amelyen túl harcolni sem kell és még a vagány katonaruhát is fel lehet ölteni egy-egy ligeti séta alkalmával. Még ha ez a katonaruha csupán egy bakaruha is. Hunyady Sándor színházában minden van, ami egy jó előadáshoz kell: zene, virágeső, cselédkönny és kacagás, képzelet és szembesülés. A Szolnoki Szigligeti Színház Bakaruhában című előadását a BKK közönsége is láthatta.
Megszólaló: Dósa Mátyás – színész;
Fejes Katica – színésznő;
Pertics Villő – színésznő
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 4. – Szent Borbála napja
Európa csaknem minden országában, ahol bányászat folyik, évszázadok óta megünneplik december 4-ét, a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a napját. Elterjedése annak köszönhető, hogy a bányászhagyományok és tradíciók közösek egész Európában, közös a természettel vívott harcuk. Munkájukat állandó életveszélyben végzik és ez olyan összetartó erőnek bizonyult, amelynek még a nemzetek határai sem szabtak korlátot. Szent Borbála emléknapjához évszázadokon át sok hiedelem fűződött. Ha a Borbála napján vízbe helyezett cseresznyefaág, a „borbálaág” karácsonyra kivirágzott, az eladó lánynak közeli házasságra volt kilátása. Hasznosnak bizonyult az is, ha a lányok András napján az eresz alá dugott almát december 4-én a másik oldalára fordították, majd karácsonykor magukkal vitték az éjféli misére. Ugyanis aki a mise után először szólította meg őket, annak a családjából várhatták a vőlegényt.
SZERELMÜNK, KALOTASZEG
A Duna Művészegyüttes törekvése, hogy a néptáncot kiemelje a műfaj megszokott színpadi kereteiből és olyan összetett táncszínházi előadásokat hozzon létre, amelyek az autentikusság jegyeit hordozzák magukon, ugyanakkor innovatív szellemiségük, modernségük a mai színházi elemek egyenrangú társává teszik a néptáncot és a népzenét. A Duna Művészegyüttes Szerelmünk, Kalotaszeg című előadása immár második alkalommal „született meg” a BKK színpadán.
Megszólaló: Csasztvan Zsuzsanna – művészeti titkár
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni