Paletta

„Hungarikumok a népzenében a Csík Zenekarral” – ezt a címet kapta az a programsorozat, melynek egyik állomásaként az Arany Iskolában népszerűsítették a magyar népzenét

A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
Az Ákom-Bákom Bábcsoport előadásaikkal és bohócműsoraikkal nem csupán Debrecen és környékén örvendeztetik meg a gyerekeket, hanem szerte az országban. Kameránkkal a Százhalombattai Pitypangos Óvoda Óvárosi Tagóvodájában jártunk, ahol a bábcsoport két tagja ’A csillagszemű juhász’ történetét mesélte el a kis közönségüknek.
Megszólaló: Fehér Richárd – bábcsoport-vezető

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 14. – Claude Oscar Monet születésnapja (1840.)
Claude Oscar Monet francia impresszionista festő számára az ismertséget és elismertséget a Camille vagy A zöldruhás nő címeken ismert festménye hozta meg 1866-ban. Ezt a képet a „hagyományos” festészetet támogató párizsi Salon is elfogadta kiállításra. Monet 1872-ben festette az Impresszió, a felkelő nap című képét, amely később az impresszionizmus névadója lett. Az első impresszionista kiállításon 1874-ben helyet kapott a kép és a címről Louis Leroy kritikus új szakszót alkotott: „impresszionizmus”, amellyel lekicsinylő szándékozott lenni, ám az elnevezést az impresszionisták elfogadták a maguk számára. Monet tájképein a végsőkig kiérlelte az impresszionizmus elveit. Képei nem a tárgyak térbeli viszonyát, hanem színeik világításbeli értékeit jelenítik meg. A puszta optikai kép kifejezésére való törekvés, a szerkezet, a kép előformázásának feladása, művészetének tárgy nélkülivé váló tendenciája számos vonatkozásban már az absztrakt művészet felé mutat. Számos modern absztrakt festő Monet művészetét előfutárának vallja.

KOVÁCS NORBERT CIMBI
„Hungarikumok a népzenében a Csík Zenekarral” – ezt a címet kapta az a programsorozat, melynek egyik állomásaként Százhalombattán, az Arany Iskolában népszerűsítették a magyar népzenét, valamint a Hungarikumok Gyűjteményébe és a Magyar Értéktárba tartozó népi hangszereket. Kovács Norbert, Cimbi neve régóta ismert és elismert a hagyományőrzés, néptánc-oktatás terén, ő is csatlakozott a Csík Zenekar bemutatójához.
Megszólaló: Kunos Tamás – Kossuth-díjas brácsás;
Kovács Norbert Cimbi – néptáncos, koreográfus, a Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús táncos

A LÁNCHÍD ÁTADÁSA
A Széchenyi lánchíd a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Haynau. A Lánchíd fennállása során Budapest egyik legmeghatározóbb jelképévé vált, fotója a Budapestről vagy Magyarországról szóló bemutató anyagok szinte nélkülözhetetlen eleme.
Megszólaló: Juhász Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 17. – Somló Tamás születésnapja (1947.)
Somló Iván Tamás énekes, basszusgitáros, szaxofonos, dalszerző, artista és jogász, a Locomotiv GT énekese, számos sikeres dal szerzője volt. Somló a józsefvárosi Práter utcai Általános Iskola zenetagozatára járt, ahol hegedülni tanult. Ezután az Állami Balettintézet Gimnáziumában tanult, ahol szaxofonon és fúvós hangszereken játszott, majd zongorázni és basszusgitározni kezdett. Később átkerült az Állami Artistaképzőbe, ahol zsonglőr, akrobatika, tánc, balett, pantomim és karate volt a tananyag. Zenebohócként körbeutazta szinte az egész világot. Zenészként elsősorban a Locomotiv GT énekeseként, basszusgitárosaként, szaxofonosaként ismert, ahova Frenreisz Károly távozása után került be. Miután az LGT nem turnézott, 1986-tól Dániában zenélt. 1992-ben hazatérését követően sikeres szólókarrierbe kezdett. 2016. július 19-én, türelemmel viselt hosszú, súlyos betegség következtében halt meg Budapesten. 2016. szeptember 4-én Karácsony János, Presser Gábor és Solti János hivatalosan bejelentették, hogy egykori társuk nélkül az LGT nem lép fel többet.

EPERJESI LILLA KIÁLLÍTÁSA
Újragondolt hagyomány – ezt a címet kapta Eperjesi Lilla Mónika bőrdíszműves, népi játszóházvezető kiállítása, amely a Barátság Kulturális Központ Mini galériájában volt látható.
Megszólaló: Eperjesi Lilla – bőrdíszműves, népi játszóházvezető

KÖNYVBEMUTATÓ
A százhalombattai városi könyvtár névadója, Hamvas Béla halálának 54. évfordulója alkalmából könyvbemutatóra invitálták az olvasókat. Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító és szerkesztő ’Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai’ című esszékötetét mutatta be, fókuszban Hamvas és Weöres barátságával.
Megszólaló: Weiner Sennyey Tibor – költő, író, műfordító, szerkesztő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 19. – Szent Erzsébet napja
A magyar női szentek közül talán a legnagyobb tiszteletnek Szent Erzsébet örvend. II. Endre király és Gertrúd királyné lánya Sárospatakon született, 1207-ben. Négyéves korában – a kor szokásainak megfelelően – a thüringiai őrgróf, Hermann jegyeseként az eisenachi Wartburg várába került. A csöppnyi magyar hercegkisasszony itt értesült édesanyja, merániai Gertrúd meggyilkolásának a híréről (ezt a történelmi epizódot dolgozta fel Katona József, Bánk Bán című drámájában), majd miután vőlegénye is meghalt, a 14 éves Erzsébet az elhunyt örökébe lépő testvérével, Lajos tartományi őrgróffal kötött házasságot. A hercegnő hat év múlva özvegy lett és a férje rokonsága kiűzte Wartburg várából. Marburgba menekült, ott építtetett kórházat és a hátralévő rövid életét a betegek és a szegények istápolásával töltötte. 1231. november 19-én hunyt el. Ereklyéi fölé emelték a híres marburgi Szent Erzsébet Templomot.

TÓTÉK
A Bekecs Néptáncszínház Örkény István abszurd tragikomédiájából készített koreográfiát. Célkitűzésük egy néptáncszínházi kísérlet létrehozása volt, amely egy közismert történeten alapul, a fekete humort nem mellőzi, szórakoztató, miközben kiábrándít, feltölt, de legfőképpen gondolatokat ébreszt a nézőben. Így volt ez a BKK színháztermében is…
Megszólaló: Benő Barna-Zsolt – a Bekecs Néptáncszínház igazgatója