Paletta

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Pünkösdhöz kapcsolódó szokások, hiedelmek
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele, vagyis a Zöldág-járás, zöldág-hordás – miszerint az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás és a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Szintén a pünkösdhöz kapcsolódik a mondás, aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz, ill. az a hiedelem, hogy a hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget. Egy régi szokás szerint pedig kenyérhéjat égettek, a hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

TINTALÓ CIRKUSZ
A Tintaló Cirkusz egy szokatlanul kicsi cirkusz, ahol 16-20 gyermek számára van férőhely. És csak gyerekek számára! Ide bizony a szülők nem léphetnek be! Ők a sátor oldalán elhelyezett lyukakon keresztül kukucskálhatnak, miközben csemetéik közvetlen közelről láthatják a műsort. Az aprócska porondon fából faragott elefánt, bohócok, légtornász, egyensúlyozó-művész ejti ámulatba a nagyérdeműt. Az idei Városi Gyermeknapon a főtéren várta a gyerekeket a Tintaló Társulás cirkuszi sátra.
Megszólaló: Sisak Péter – porondmester, Tintaló Cirkusz

PESOVÁR-GÁLA
Táncbokréta címmel tanévzáró gálaműsort tartott a Pesovár Ferenc Néptánc Suli és a Forrás Néptáncegyüttes apraja-nagyja a BKK színháztermében. A fellépések után két tánckarvezető-koreográfus-táncossal, Fábián Zsófival és Fundák Kristóffal beszélgettünk.
Megszólaló: Fábián Zsófi – tánctanár, táncos; Fundák Kristóf – tánctanár, táncos

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak.

ANGOL DRÁMA ELŐADÁS
Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium 9. osztályos diákjai – a hagyományokhoz híven – az idén is a BKK színpadán mutatták be az angol, ill. a magyar nyelvű dráma vizsgaelőadásukat. A Nyelvi előkészítősök egyik felkészítő tanárával és két fellépővel a műsoruk után beszélgettünk.
Megszólaló: Alföldi Angéla – angol drámatanár; Majercsik Levente; Lakó Márton 

ARANY GÁLA
Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium idei Arany Gálájának is a BKK adott otthont. A műsorban ezúttal is kicsik és nagyok egyaránt megmutathatták a tanév „legsikeresebb produkcióját”, így a kínálatban volt öszekötő és önálló műsorszámként színjátszás, vers, népzene, néptánc, népmese, dob-szóló, vidám farsangi tánc, charleston és latintánc, valamint ének sokféle műfajban – a mesefilm betétdaltól a musicalig.
Megszólaló: Karácsonyné Domonkos Aranka – drámapedagógus

A FÖSVÉNY
A pénz körül forog minden. A pénz: hatalom. És ha valakinek a szívében nincs más, akkor könnyen szörnyeteggé válhat, úgy, hogy ő maga észre sem veszi. Dölyfössé tesz, önzővé, érzéketlenné. Erről írt Moliére a XVII. század közepén – komédiába ágyazva, hogy ne csak belesajduljon a szív, hanem meg is pukkadjunk a nevetéstől. A BKK-ban a Diákszínházi bérletesek a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának előadásában, Hargitai Iván rendezésében láthatták Moliére A fösvény c. művét.
Megszólaló: Hirtling István – Jászai Mari-díjas színész, Érdemes művész 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Pünkösdi étkezési szokások
A régi szokások szerint Pünkösdkor a paraszti családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkán ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak – hiszen a tojás termékenységszimbólum; és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése – pl. fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács. Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának pedig minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

IRINGÓÉK ÉVZÁRÓJA
Südi Iringó hisz abban, hogy a tánc gyógyítja a lelket – hiszen a tánc képes helyreállítani a test és a lélek megbomlott egyensúlyát, oldja a testben kialakult energiablokkokat. A tánclépések edzik a testet és vidámmá teszik a lelket. Akár húszpercnyi önfeledt tánc is elég ahhoz, hogy boldogsághormonok – endorfin és szerotonin – szabaduljanak fel a szervezetünkben és elűzzék a rosszkedvünket. Az biztos – a BKK színháztermében június első napján a résztvevők és a nézők között is rengeteg boldogsághormon szabadult fel az Iringó TáncStúdió évzáró gálaműsora közben.
Megszólaló: Südi Iringó – táncos, tánctanár