Műsorunkbam szó lesz a Haloweeni szokásokról, a Csík zenekar koncertjéről, és Habók János bűvész is bemutatkozik.
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 31. – Halloween ünnepe
A közhiedelemmel ellentétben nem Amerikából eredeztethető Halloween ünnepe. Valójában a kelta és római hagyományokra lehet visszavezetni. Az ír és skót kelta törzsek ezen a napon, azaz október 31-én ünnepelték az újévet és ezen esemény szokásai keveredtek később a keresztény és római hagyományokkal, így alakult ki az „All Hallows Eve”, ami nálunk megfelel a Mindenszentek előestéjének. Az ősi hiedelmek szerint ezen az éjszakán szinte összemosódik az élők és a holtak világa, gyakorlatilag „kinyílik a kapu” a két dimenzió között. Vannak lelkek, akik ilyenkor próbálnak visszatérni a mi világunkba, ezért öltözünk ijesztő jelmezekbe (főként szellemnek), hogy megtévesszük ezeket a lelkeket és visszaűzzük őket a túlvilágra.
HALLOWEEN
„Trick or treat!”, azaz „Csokit vagy csalunk!” Hangzik a felkiáltás a jelmezes házaló gyerekek szájából, akik minél több édességet és apróságot összegyűjtenek, annál nagyobb a sikerélményük. Hazánkban is egyre gyakrabban szerveznek hasonló eseményeket, sőt, a Százhalombattai Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos Általános Iskolában a Halloween is már hagyománnyá vált.
Megszólaló: Horváth Gabriella – főszervező, pedagógus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Weöres Sándor és a Holdbeli csónakos
Weöres Sándor Baumgarten- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító sokoldalúságát mutatja verseinek képi, érzelmi, gondolati és hangzáselemeket egyaránt figyelembe vevő, zenei jellegű megszerkesztése. Egyik remekműve, a Holdbeli csónakos, az igaz szerelem és boldogság iránti vágyódásról, az útkeresésről szól, melyben Jégapó fejedelem lánya, Pávaszem királykisasszony, Medvefia királyfi, a lapp trónörökös és barátaik számos mesés kalandba bonyolódnak utazásaik során és körbejárják a világot, időn és téren át. 1969-ben így nyilatkozott Weöres Sándor a Magyar Hírlapban: „A Holdbeli csónakost 1941-ben írtam. A második világháború azonban közbeszólt és a tervezett bemutatóból nem lett semmi. Egyébként e népi és valóságos elemek ötvözetéből létrejött játék alapgondolata az, hogy milyen nehezen találja meg az ember saját életútját. A történet a mesés ősidőkben, Ős-Magyarországon, Szkítiában és másutt játszódik.”
HOLDBELI CSÓNAKOS
Weöres Sándor: Holdbeli csónakos című zenés játékát a Déryné Program társulatának előadásában láthatta a BKK közönsége. A darab egyik érdekessége, hogy Pataki András rendező koncepciója szerint, a címszereplő és Medvefia karaktere összemosódik, mindkettőt Dánielfy Gergely játssza.
Megszólaló: Dánielfy Gergely – színész, énekes, előadó
CSÍK ZENEKAR
A Csík Zenekar októberben nyolc magyarországi helyszínen, általános és középiskolai tanulók számára népszerűsítette a magyar népzenét, valamint a Hungarikumok Gyűjteményébe és a Magyar Értéktárba tartozó népi hangszereket.
Kunos Tamás, a Csík Zenekar alapító és immár 8 éve Százhalombattán élő tagja így fogalmazott: húsz évvel ezelőtt még Veszprém megyében kezdte el ezt a bemutatósorozatot a zenekar, Kovács Norbert néptáncossal közösen.
Megszólaló: Kunos Tamás – Kossuth-díjas brácsás
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 31. – a reformáció napja
A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét (újabb kutatások szerint a tételeket Luther a legvalószínűbben először levél útján juttatta el feletteséhez, a megyés püspökhöz, nem pedig a templomajtóra szögezte ki). 1667-ben, a 95 tétel nyilvánosságra hozásának 150. évfordulóján a szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék. Ettől az időtől fogva lassanként más evangélikus egyházakban is szokásba jött ennek a napnak vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése. Magyarországon is nagy hagyománya van a nap megünneplésének, a legtöbb protestáns gyülekezet ünnepi istentiszteletet tart ezen a napon.
GANZ ÁBRAHÁM SZÜLETÉSNAPJA
Ganz Ábrahám svájci származású vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője, aranykoronás érdemkereszt tulajdonosa, Buda városának tiszteletbeli polgára – róla szól történelmi sorozatunk legújabb állomása.
Megszólaló: Kovács Edina – történész
HABÓK JÁNOS
Habók János azt mondja: számára a bűvészet nem csak szakma, hanem hobbi is, így minden napját ez tölti ki. Habók János 1987 óta foglalkozik hivatásosan a bűvészettel, azóta számtalan helyen és rendezvényen megfordult már – a százhalombattai közönséget pedig még a Battai Napokon ’kápráztatta el’ mutatványaival.
Megszólaló: Habók János – bűvész
PREKONCERT
A Martonvásári Fúvószenekar tagjai ezekben a napokban Franciaországban turnéznak, ám még indulásuk előtt a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban egy ún. Prekoncerttel ajándékozták meg a közönségüket.
Megszólaló: Pfiffer Zsuzsanna – karmester