Paletta

Műsorunkban beszámolunk Dánielfy Gergő önálló estjéről, a Nefelejcs Bábszínház, illetve a Muslinca Dalárda előadásairól is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
1968. április 4. – ekkor mutatta be a Magyar Televízió az első színes filmet
A Magyar Televízióban 1967-ben indult el a színes technika alkalmazása próbajelleggel, ekkor ünnepelték egyben az egymilliomodik előfizetőt, 1968-ban tűzték műsorra az első színes filmet, majd egészen 1969 áprilisáig kellett várni a színes televíziós adásra. A Magyar Televízió az első színes filmet, A koppányi aga testamentumát, 1968. április 4-én mutatta be. A török hódoltság idején játszódó történetnek a végvári élet ad keretet és a forgatókönyv Fekete István azonos című regénye alapján készült, de a film több ponton eltér attól. Érdekesség – Benkő Péter a „Hogy volt?!” című műsor egyik adásában mesélte, hogy a film végén a Mádi Szabó Gáborral való verekedéses jelenetnél valóban nagy ütéseket kapott a színművésztől. Ugyanis a felvétel előtt tökéletesen elpróbálták a jelenetet, viszont Mádi Szabó Gábor a próbánál szemüveget viselt, a jelenetet meg szemüveg nélkül játszotta el és mivel rövidlátó volt, így nem tudta a verekedésnél a távolságot rendesen felmérni.

KIPPKOPP A FŰBEN
Kippkopp, a gesztenyegyerek felébred téli álmából és játszótársat keres. Kalandos útja során számos állattal megismerkedik. De vajon megtalálja-e elveszettnek hitt barátját, a katicabogarat? Kiderül Marék Veronika meséjéből, ill. a Nefelejcs Bábszínház előadásából. A BKK színpadán bemutatott bábjáték után, a közönség apraja-nagyja az előtérben meg is simogathatta a ’főszereplőket’.
Megszólaló: Erdélyi Erika – bábszínész

NEMEZ ÉS BŐR
Halmai Edina közgazdász végzettséggel egy ötcsillagos szállodában dolgozott a gyerekei születése előtt. A velük otthon töltött évek alatt kezdett el szövéssel és selyemfestéssel foglalkozni, majd pedig a nemezelés lett az ’igazi szerelem’. Legszívesebben – a tradicionális motívumok megjelenítésével – olyan tárgyakat készít, amiket használunk is a mindennapokban, amelyek modern, praktikus kiegészítői lehetnek a mai női viseletnek. Nemez és bőr – ezekből az alapanyagokból csodás ékszerek készültek a „Matrica” Múzeum legutóbbi Asszonyműhely foglalkozásán Halmai Edina ’iránymutatásával’.
Megszólaló: Halmai Edina – foglalkozásvezető, nemezkészítő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
1973. április 4. – átadják a Pécsi tévétornyot
A 197 méter magas pécsi tévétorony a Mecsekben, az 535 méter magas Misina csúcsán áll és 1973. április 4-én nyílt meg. A torony 18.500 tonna vasbetonból épült és eredetileg 191 méteres volt, de egy 1995-ös antennacserét követően 6 méterrel lett magasabb, így lett jelenleg is hazánk legmagasabb épülete. A torony kilengése a csúcsánál akár fél méteres is lehet. Gyorslifttel lehet feljutni a 72 méter magassságban kialakított üvegfalú eszpresszóig. A nyitott kilátóterasz 80 méteres magasságban található. A toronyból 610 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk, ami a város sík területeinek átlagos 120 méteres tengerszint feletti magasságával még mindig közel 500 méteres város feletti magasságot jelent. Körkilátójából szép időben messzire el lehet látni, tiszta időben akár a Badacsonyig is. A torony a MinDig TV teljes kínálatát sugározza, az adóépület a toronytól néhány méterre helyezkedik el. Az 1972. decemberi elkészültekor a torony hétvégente díszkivilágítást kapott, amely idővel elmaradt. 2017. augusztus 19-étől újra működik a díszkivilágítás és a tévétorony minden este különböző színben
pompázik.

FÓNAGY ÁGNES
„Hétvégi kiruccanások Európa nagyvárosaiba” – ezt a címet kapta a BKK Világjáró Battaiak előadás-sorozatának legutóbbi állomása, mely során az érdeklődők Fónagy Ágnessel kalandozhatták végig Európát.
Megszólaló: Fónagy Ágnes – előadó, utazó

SZIMPLA VÁGYAK
Dánielfy Gergő Szimpla vágyak című egyszemélyes darabja egyfelől azért unikális előadás, mert a műfajára nézve hazai viszonylatban ehhez hasonlóval még nem találkozhatott a nagyérdemű: a monomusicalként vagy zenés monodrámaként aposztrofálható előadás a maga zenei betéteivel a koncertélményt ötvözi az egyszemélyes, egyszereplős színházi előadással. A műfaja mellett és azzal együtt Dánielfy Gergő produkciója pedig azért is különleges, mert mind a zenéjét és a dalszövegeit, mind pedig a prózai részeit maga az előadó írta, a produkció színrevitelére pedig nem egy „profi” rendezőt, hanem a kaposvári színművészetis csoporttársát, Móczár Bencét kérte fel és ezzel egy másik fiatal alkotónak is teret biztosított a szárnypróbálgatásra és önmaga megmérettetésére.
Megszólaló: Dánielfy Gergő – énekes, zenész, színész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 6. – Vilmos napja
A kalendárium szerint Vilmos napját sokfelé szemmel tartották a népi megfigyelők és ha ezen a napon eső esett, abból bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak. „Április esője elkergeti a fagyot” – mondogatták a gazdaemberek és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek. A tavasz teljes kibontakozását ígérő április hónapunk latin elnevezése egyébként az „aperire” (vagyis a kinyitni, feltörni) kifejezésből ered, az ókori rómaiak naptára jelképezte ezzel a szántóvetők igyekezetét, feladatát. A hónap római ünnepei is a növényzet sarjadását, az állatok szaporodását és általában a termékenységet voltak hivatottak elősegíteni.

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR
Kőrösi Csoma Sándor a magyar őshaza felfedezőjeként nem írhatta be magát a tudomány történetébe; úgy szerepel ott, mint egy ismeretlen kultúra feltárója és egy új tudományág, a tibetisztika megalapítója. Így szerzett végül elismerést magának és egy kicsit talán ezen keresztül az egész magyarságnak is. Ezúttal Kőrösi Csoma Sándorról szól történelmi sorozatunk legújabb állomása.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

MUSLINCA DALÁRDA
A dalárda – olyan énekkar, mely műkedvelő énekesekből áll és általában férfikar. A muslinca – apró, légyszerű rovar, amely erjedő anyagok, főleg must, bor közelében található. És hogy mi lesz abból, ha ez a két kifejezés ’összeadódik’? A Muslinca Dalárda célja: bordalok, népdalok tanulása, megőrzése. Az Óvárosi Közösségi Házban, a 43. Regionális borversenyen a Battai Muslinca Dalárda is fellépett.
Megszólaló: Damakné Ferenczi Anna – karnagy