Paletta

Műsorunkban beszámolunk László Attila újévi koncertjéről, Páhokiné Arany Piroska könyvbemutatójáról, és Boncsér Gergely operaestjéről is

AKIK MEGÉRINTETTÉK…
„Akik megérintették a szívemet” – ezt a címet adta első könyvének városunk közismert és közkedvelt logopédusa, Páhokiné Arany Piroska. A könyv elsősorban a gyerekek szeretetéről és a szerző hivatása iránti elkötelezettségéről szól, melyről – mintegy ajánlásként – Péterfy-Novák Éva író így vélekedik: „Olyan történeteket kap kezébe az olvasó, amelyek közelebb viszik azoknak a gyerekeknek a világához, akik valamiben mások, mint a többiek. Eltérőek a problémáik, mások a félelmeik, miközben mégiscsak ugyanolyanok, mint bárki más. Hatalmas köszönet illeti Piroskát azért a bátor vállalkozásért, hogy mindezt novellákká formálta nekünk.”
Megszólaló: Páhokiné Arany Piroska – szerző, logopédus

OPERAEST
Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent és története során meghódította az egész világot. Volt szerény és szertelen, populista és csak az elit számára elérhető, volt mikor kiszolgálta a hatalmasságokat és volt amikor bosszantotta. Volt amikor a zene hatalmasodott el a szöveg fölött és volt amikor a szöveg nyomta el a zenét. „Opera az egész világ” – ezt a címet kapta az az est, amelyen a BKK kamaratermében közkedvelt operarészletek csendültek fel.
Megszólaló: Boncsér Gergely – operaénekes

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 9. – Apollónia napja
Krisztus után a III. században élt Apollónia, a szép fiatal szűz, aki dacolva minden veszéllyel, hű maradt hitéhez, sőt, kisebb-nagyobb közösségekben hirdette az evangéliumot. Végül menekülni kényszerült a keresztényüldözők elől, akik Alexandriában elfogták és Krisztus után 249-ben fogait kitörték, majd máglyahalálra vetették. Így lett Apollónia a néphitben a fogfájósok védőszentje és eleink úgy tartották, hogy emléknapján – február 9-én – a hozzá írt imádságos cédulák és az elmondott imák hatására a fájós fogakat meggyógyítja.

A 2. HADSEREG PUSZTULÁSA
A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédség alakulata volt, amelyet 1942-ben állítottak fel és a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A hadsereg 1943 januárjában a Voronyezs körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

AMENT ÉVA
Az Iharos Népművészeti Egyesület tagjai megalakulásuk óta törekednek arra, hogy ne csak a szakmai érdeklődők, hanem a lakóhelyük, a Zsámbéki-medence is megismerhesse céljaikat, munkásságukat. Ehhez kitűnő alkalom egy-egy egyéni vagy csoportos kiállítás is. Mai adásunkkal egyidőben a „Matrica” Múzeumban az „Óperencián innen” címmel tárlat nyílik az Iharos Népművészeti Egyesület alkotásaiból – ehhez készítettünk egy kis „kedvcsináló” beszélgetést még a múlt héten, amikor készülőben volt a kiállítás.
Megszólaló: Ament Éva – az Iharos Népművészeti Egyesület elnöke, bútorfestő, grafikus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 10. – Skolasztika napja
Több olyan, erre az időszakra eső névnap is hiányzik már modern korunk naptárából, amelyeket csak a népi hagyományokat őrző kalendárium tart számon. Közéjük tartozik – február 10-én – a hajdan oly népszerű Skolasztika napja. Az előrelátó gazdák ekkor választották ki és vágták le a márciusi gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén felhasznált oltóágat: „Mivel a föld és a növények nedvei olyan megállíthatatlan akarat hatására kezdenek el ilyenkortályt mozogni, mint a Szent Benedek ikertestvérének, Skolasztikának könnyeit követő eső.” Történt ugyanis Krisztus után 543-ban, hogy a szent életű báty a szokásos éves látogatását tette édes ikerhúgánál. A kolostorban nem kívánt egész éjszakára ott maradni, Skolasztika kérése ellenére hajthatatlan maradt, de amikor az imádkozni kezdett, olyan égzengés és vihar támadt, hogy távozni nem lehetett. A könnyek Isten akaratát tükrözték – a legenda szerint – hiszen akkor látták egymást utoljára.

KITOLÁS
„Apának lenni nem könnyű. Sőt elképesztően nehéz. Főleg, mert senki nem mondta el, hogyan kell csinálni. Mostanáig!” Lengyel Tamás egyszemélyes vígjátéka, a „Kitolás” ezt a ’hiányt’ hivatott orvosolni. Apanevelés kezdőknek és haladóknak – ennek lehetett részese a BKK közönsége.
Megszólaló: Lengyel Tamás – Jászai Mari-díjas színész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 11. – Elek napja
A február 11-i Elek ismeretlen eredetű, de ma is kedvelt személynevünk, érdekes néprajzi hagyomány fűződik hozzá: a székely hegyi pásztorok ezen a napon tartották a kígyók ünnepét, mert hitük szerint ekkor bújnak elő a csúszómászók. Ezért a nap dologtiltó és gonoszjáró napnak számított és előestéjén pásztortüzekkel riogatták a gonosz ártalmakat és köszöntötték a reményeik szerint közelgő tavaszt. A kígyó, mint jelkép már az Ádám-Éva legendában is megtalálható, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ábrázolása a templom építkezéseknél mindig csak a külső falon jelenhetett meg. Az ok a „kint és bent”, a „rossz és a jó” ellentétének a kifejezésére való törekvés volt. Belül csak a tiszta, megszentelt jelképek foglalhatnak helyet és így a bűnök – a kígyó vagy a hét főbűn – megjelenítése is csak a falakon kívülre kerülhetett. Az ablakrácsok gyakorta csavart, „kígyózó” formája is erre a szimbolikus értelemre utal, mintegy kirekesztve a belső térből a rosszat.

ÚJÉVI KONCERT
Az idén László Attila immár 3. alkalommal adott újévi koncertet a Szent István templomban. A mindig különleges hangulatú százhalombattai koncert zenei programját ezúttal is jól ismert magyar és világslágerek alkották, de néhány meglepetés dal is színesítette a repertoárt.
Megszólaló: László Attila – énekes, zenész