Paletta

Műsorunkban riportot láthatnak Takács Miklós régésszel, Kovács Edina történésszel, de ott voltunk a Canticum Novum illetve a Liszt kórus koncertjén is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A medve-hiedelem
Régebben pálfordulás napján – január 25-én, ma már csak gyertyaszentelő napján – február 2-án érdekli az embereket, kijön-e a medve a barlangjából. A szokás gyökerei Erdélyben találhatók, de a szálak onnan is tovább vezetnek, egyenesen Jókai Mórhoz, aki az új földesúr című regényében így ír: „Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok.” Azt, hogy honnét vette Jókai a kárpáti medvék időjós hírét, nem tudjuk. Nem valószínű, hogy ismerte volna a Volga középső folyásánál élő cseremiszek jövendölését, miszerint, ha a medve Prokov ünnepén a barlangjába megy, hideg lesz a tél, de ha Prokov ünnep után megpillantjuk a mackó lábnyomait a hóban, enyhe tél fog következni. A két jövendölés között csak látszólag van összefüggés, mert a cseremiszek medvéje az elkövetkezendő telet és nem a tavaszt jósolja meg. Az észak-amerikai legendákban a medve szerepét a mormota vette át. Ez a hagyomány vélhetően az európai bevándorlókkal került az óceán túlpartjára és olyannyira mély gyökeret vert, hogy arrafelé február másodikát az erdei mormota napjának nevezik.

SZERZETESEK VILÁGNAPJA
II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította a megszentelt élet, a szerzetesek világnapjának február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét. Ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt ünnepli, akik a világon katolikus szerzetesként élik az életüket.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

PARTES INFERIORES
Takács Miklós régész habilitációs dolgozatának átdolgozott és bővített változata jelent meg a közelmúltban Partes inferiores címmel. A szerzővel és könyvével a Magyar kultúra napjához kapcsolódó eseményként találkozhattak az érdeklődők a HBVK-ban.
Megszólaló: Takács Miklós – régész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 3. – Szent Balázs ünnepe
Szent Balázs püspök a legenda szerint egy özvegyasszony egyetlen fiát mentette meg, aki halszálkától fuldoklott. A népi kalendárium szerint almát szentelnek ezen a napon, amit később torokfájás gyógyítására használnak, sőt régebben borszentelést is végeztek Balázs napján és az áldás alatt mormolt szavaknak a néphit rendkívüli erőt tulajdonított. Balázs napja már inkább illeszkedik a farsangi vígasságok sorába, hiszen akik ünnepelnek ilyenkor, azok maguk is minden csínyre hajlandók – pl. a diákok, akik a sok csibészség mellett védőszentjük napján kéregettek maguknak és mesterüknek régen. Szent Balázs egyike a 14 segítő szentnek és a torokfájás mellett sok testi nyavalya gyógyítója is, tisztelete a XIV. századi pestisjárvány óta ismert. Balázs napja gonoszűzésre is alkalmas volt, sőt időjóslásra is – hiszen eleink úgy tartották, hogy ha ekkor eső támad, a nyár elején elveri a jég a termést.

CANTICUM NOVUM
Szintén a Magyar kultúra napjához kapcsolódott az a rendezvény, amelyen a BKK kórusai léptek a közönség elé. A közös koncert a Canticum Novum Vegyeskar ünnepi műsorával kezdődött.
Megszólaló: Csehák Izolda – a Canticum Novum Vegyeskar karnagya

LISZT KÓRUS
A BKK kórusainak közös koncertjét a Liszt Ferenc Vegyeskar tagjai zárták. Tőlük szintén magyar zeneszerzők műveit hallhatta a közönség.
Megszólaló: Kissné Szabó Éva – a Liszt Ferenc Vegyeskar karnagya

KOVÁCS GYÖNGYVÉR
Január 22-e a Magyar Kultúra Napja, melyet Százhalombattán minden évben több napon át tartó rendezvénysorozattal köszöntünk. A BKK kórusainak közös fellépése előtti próba előtt a Liszt Ferenc Vegyeskar egyik tagjával, Kovács Gyöngyvérrel beszélgettünk.
Megszólaló: Kovács Gyöngyvér – a Liszt Ferenc Vegyeskar tagja

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 6. – Dorottya napja
Szent Dorottya ókeresztény vértanú legendája szerint a helyi uralkodó beleszeretett, de a leány ellenállt, mondván, hogy ő Krisztus jegyese. Különféle eszközökkel megkínozták, de Dorottya sértetlen maradt. Bírája azt kérte tőle, hogy jegyesétől télidőn hozasson rózsát és almát. Csoda történt és egy gyermek meg is jelent a virágokkal és gyümölccsel teli kosárral. Ezért ezen a napon virágot és almát szentelnek a templomokban, ill. a kertészek és virágárusok védőszentjükként tisztelik őt. A népi regula szerint: „ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha Dorottya napján fagy van, Julianna napjára enyhe idő várható. Dorottya névünnepe – Csokonai Vitéz Mihály vígeposzának köszönhetően – a farsang kiemelkedő
eseménye. A költő által megénekelt Dorottya sem sokban marad el a Csíziók szerint a Vízöntő jegyben született leányoktól, hiszen mint írják: „a mely leány a Vízöntő-jegy alatt születik, kevély, minden embert becsmérlő, sokat szóló, férjét gyakorta megcsúfolja, jól megtanított, eszes lesz, a lapoczkáján vagy orcáján jegy lesz...”