Műsorunkban beszámolunk az érdi „Tánclázadásról”, Fazekas Levente legutóbbi kiállításáról, és a Mikulás-hagyomány eredetéről is érdekes információkat tudhatnak meg
SZENT MIKLÓS
Miklós püspök az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották. A legenda szerint 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja már ekkor zarándokhely lett. Amilyen kevés hitelesnek tekinthető történeti adat birtokában vagyunk, olyan sok mozgalmas történetet ismerünk a szent püspökről – ezekről is beszélt nekünk Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész
„MATRICÁS” MIKULÁS
A „Matrica” Múzeum előtere – a gyerekek nagy örömére – igazi Mikulás Műhellyé változott egy napra, ahol nem csupán ünnepi díszeket készíthettek, hanem találkozhattak is a Mikulással.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – múzeumpedagógus;
Mikulás
KÓRUSOS MIKULÁS
Hazánkban a Mikulás kifejezést már mindenki megszokta és használta, ám az első világháború eseményeit követően rossz szájízzel mondták ki a szlovák eredetű szót. Megszületett az igény egy helyettesítő kifejezésre, így a Télapó elnevezést is elkezdték használni a Mikulás szinonimájaként. A mi Télapónk az orosz Gyed Maroz, vagyis Fagy apó megfelelője. Bárhogy is szólítjuk a „nagyszakállút” – minden gyerek várva várja… és akár a felnőttek is szívesen éneklik a közismert és népszerű télapós dalokat. Kameránkkal egy olyan zártkörű ünnepségen jártunk, ahol a Liszt Ferenc Vegyeskar tagjai énekeltek, a Mikulás pedig rendőrautóval érkezett…
Megszólaló: Kissné Szabó Éva – a Liszt Ferenc Vegyeskar karnagya
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December
Az év utolsó hónapjához érkezünk. December a régi római naptár tizedik hónapja volt, innen ered a neve, amit megőrzött a keresztény időszámítás is, bár a név és a valóságos sorrend már az ókorban elszakadt egymástól. Eleink a „Bak havának” is nevezték decembert, de gyakoribb volt a „Karácsony hava” elnevezés. A római hagyományban a földistennő, Fauna és a legnépszerűbb óitáliai isten – a földművelés patrónusa – Saturnus ünnepei voltak a hónap legjelentősebb eseményei. December már igazi téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez. A mind rövidebbé váló nappalok és a hosszabbodó, sötét éjszakák kedveznek a titokzatosságnak, a rejtelmes jóslatoknak, köztük az időjóslásnak is. Így, például, úgy tartják, hogy „ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős”, ami azt jelenti, hogy az eső nem kedvez az őszi vetésnek, mert annak inkább hótakaróra lenne szüksége. Egy másik időjóslat szerint „a téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz”.
BORIBON CICÁJA
Boribon és Annipanni egy éhes cicát találnak hazafelé az úton. Nagy az öröm, amikor kiderül: kiscica Boribonnal marad. Erről szól a Boribon és cicája című mese, melyet a Nefelejcs Bábszínház előadásában láthatott a BKK közönsége.
Megszólaló: Erdélyi Erika – bábszínész
DIA DANI
A HBVK munkatársai jónéhány évvel ezelőtt célul tűzték ki, hogy a családi diafilmezés élményét megismertessék a mai gyermekekkel is. Ezt a régi, kedves szokást elevenítette fel a legutóbbi DiaKedd is, ahol Dia Dani és ezermester nagyapjának találmányai kaptak „főszerepet”.
Megszólaló: László Anikó – gyermekkönyvtáros, mesemondó
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 12. – Gabriella napja
Szeged környékén vagy a Mura vidékén régebben „Luca előtti nap”-nak titulálták december 12-én a Gabriellák névünnepét. Ez gyakorlatilag abból állt, hogy a babonásabb gazdasszonyok kora reggel egy piszkafával megbolygatták az ülőn szunnyadó tyúkokat, mert – úgy tartották – az efféle „varázscselekmény” jobb tojókká és kotlósokká serkentette őket. Este azután már országszerte a másnapra átnyúló Lucázás sejtelmes öröme, várható tréfás-bolondos meglepetése tartotta izgalomban a falvak népét. Számos vidéken a legények bosszantó tréfákat űztek Luca előestéjén. Leszedték és elcserélték a lányos házak kapuit, szalmával torlaszolták el a bejáratot, szétszedték a szekeret, majd a háztetőn állították össze, vagy a kútba dobták.
LOMTÁR OLTÁR
Lomtár oltár – ezt a címet kapta Fazekas Levente kiállítása, melyet a HBVK galériájában láthattak a látogatók. Ha esetleg lemaradtak róla, most megmutatjuk Önöknek az alkotó sajátos világlátását, amely megjelenik képein és az installációk által megjelenő „oltár” elemein, vagyis a kiállított tárgyakon is.
Megszólaló: Fazekas Levente – képzőművész
TÁNCLÁZADÁS
„Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod.” – olvasható többek között ez is a J.P. Dance Company idei TáncLÁZadás előadásának közösségi felületén. Több mint 100 fellépővel, a fergeteges és lendületes táncshow – rendhagyó módon – ezúttal az érdi Szepes Gyula Művelődési Központban valósult meg.
Megszólaló: Papp János J.P. – rendező, koreográfus
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni