Paletta

Műsorunkban beszámolunk László Bandy tanítványainak kiállításáról, Kalap Jakab gyerekkoncertjéről, és megtudhatják azt is, hogyan kell kötelet verni 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 14. – Szentkereszt felmagasztalása
Az ősz érdekes eseményét találjuk szeptember 14-én az egyházi naptárban: a Szentkereszt felmagasztalása ünnepét. A legenda szerint a III. század elején élt Nagy Konstantinusz édesanyja, Ilona császárnő ezen a napon találta meg Jézus Krisztus keresztjét. A január hatodikára eső Vízkereszt, majd a május harmadikán esedékes keresztfaünnep és a szeptemberi Szentkereszt napja szinte hajszálpontosan harmadolja az évet és a földünkben gyökeredző Élet fáját jelképezi. Életfának az őstörténetekből ismert mítikus növényeket nevezzük, de valójában a népnyelvben azokkal az örökzöldekkel azonosították, amelyek télen sem hullatták le levelüket.

FIRKÁK
„Firkák”, vagyis László Bandy tanítványainak, a nyári Firka-táborokban készült alkotásai kaptak helyet a BKK Lépcső galériájában és az előtéri vitrinekben. Az alkotásokról, az alkotási folyamatról a „Mesterrel” beszélgettünk.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A magyar kutyafajták
A magyar nép már ősidőktől kezdve olyan kutyafajtákat részesített előnyben, melyekkel jól lehet dolgozni és az együttélés is gondtalan lehet. A magyar kutyafajták rendkívüliek, sokoldalúak és alkalmazkodóképességük is kiváló. Ezért is lehet őket a munkakutyák és magas teljesítmény szavakkal legjobban jellemezni. Kilenc olyan magyar kutyafajta van, amelyek generációk óta élnek mellettünk – a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó. Ezek a magyar kutyafajták a vadászok és a pásztorember nélkülözhetetlen társai voltak. Nélkülük szétszéledt volna a nyáj, saját feje után ment volna a gulya, hoppon maradt a vadász és a ménest is lehetetlen lett volna kordában tartani. A legeltetési hagyományok szinte teljes megszűnésével az úgynevezett terelőkutyák a városokba kerültek és ma már házi kedvencként vagy őrző kutyaként kell bizonyítaniuk.

KALAP JAKAB
Jakab Zsolt – művésznevén Kalap Jakab – saját dalaiból álló ún. bábkoncertjei a folk-világzene sokszínűségét ötvözi a magyar hagyományokkal, kialakítva ezzel sajátos egyedi stílusát, mely nagy sikert arat a gyermekek és szüleik körében egyaránt. A piros kalapjáról ismert énekes-zenész Kutyabál című koncertjén fiával és zenésztársával a kilenc magyar kutyafajtát mutatta be bábszereplők segítségével – az idei Summerfesten, az egyik családi délutánon.
Megszólaló: Jakab Zsolt „Kalap Jakab” – zeneszerző, szövegíró, előadó

CSATAI LÁSZLÓ KUTYÁI
A hetvenes években Csatai László – közismert nevén Csidu – és néhány hozzá hasonló megszállott teremtette meg a táncházmozgalmat és a „teremtést” azóta sem hagyta abba. A táncházas legenda az idei Summerfestre kutyáival, egy komondorral és egy pulival érkezett.
Megszólaló: Csatai László Csidu – komondor tenyésztő, néptánctanár

KÖTÉLVERÉS
A szövés, fonás, kötélverés valamikor mindennapos tevékenységnek számított. Jó néhány használati eszköznek voltak az alapműveletei. Napjainkban már nehéz elképzelni, hogy otthon készüljön például a cipőfűző. Ma már szinte csak játszóházakban találkozunk ezekkel a tevékenységekkel. A Summerfest egyik családi délutánján az Iharos Népművészeti Egyesület tagjai a kötélverés, vagyis kötélgyártás rejtelmeibe is beavatták az érdeklődőket.
Megszólaló: Kiss Zsuzsanna – népi játszóházvezető, az Iharos Népművészeti Egyesület tagja

DIVATBEMUTATÓ
Németh Hajnal Aurora újra tervezi a régi magyar népművészetet és a viseleteket, felhasználja az eredeti antik darabokat, amik sérültek, roncsolódtak és próbálja beilleszteni őket a mai korba. A Mesés divatbemutató előadásain az autentikus népviseletek és hímzés minták, illetve az ezekből inspirálódott ruhák és ékszerek kerülnek bemutatásra. Az idei Summerfesten Menyasszonyi divatbemutató előadást is láthatott a közönség a BKK színháztermében.
Megszólaló: Németh Hajnal Aurora – Hungarikum-díjas ipar- és képzőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 17. – Lambert napja; Szeptember 18. – Titusz napja
Bár a polgári naptárakból már rég kiszorult, de a legöregebb pásztoremberek még számontartják Lambertus vértanú szeptember 17-én esedékes névünnepét. Ezen a napon ugyanis több figyelemmel kémlelték az eget, mert – a hiedelmes tapasztalások szerint – az ősz eleji Lambert a jövő évi tavasz időjárását is megmutatja. Régen a Muravidéken a következő nap időjárásából következtettek a jó vagy rossz, negyven napig tartó vetésidőre. Rövidebb távra szóló „prognózist” is felállítottak szeptember 18-án, Titusz napján a népi időjósok, mert ha ekkor eső támadt, igencsak lucskos, csapadékos őszidőre következtettek. „Titusz könnyeitől” – sóhajtottak ilyenkor a borúlátóbb zalai szántóvetők és azt mondták – „négy ökörrel sem tudsz kievickélni a sárból.”

SASVÁRI SÁNDOR
Nagy Lajos, a magyar történelem egyik, ha nem a legnagyobb hatású királya. Az ő uralkodása alatt „mosta Magyarország határait három tenger.” Ez akkor is így volt, ha a valóságban a lengyel és az akkori horvát terület közigazgatásilag nem tartozott Magyarország fennhatósága alá. A Szolnoki Péter és Moravetz Levente szerzőpáros által írt Sárkányszív című történelmi-családi musical a HadArt Színház, a Pécsi Harmadik Színház és a Moravetz Produkció, valamint a Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület közös előadása, a főszerepben Nagy Lajossal, akit Sasvári Sándor alakít.
Megszólaló: Sasvári Sándor – Jászai Mari-díjas és EMeRTon-díjas színművész, zenész, lovas