Paletta

Műsorunkban beszámolunk a Csík zenekar százhalombattai koncertjéről, beszélgettünk a busó nagykövettel és Vitéz László kalandjaiba is bepillanthattunk

AURÓRA KIÁLLÍTÁSA
Németh Hajnal Aurora az Aurora FolkGlamour márkájában újra tervezi a régi magyar népművészetet és a viseleteket, felhasználja az eredeti antik darabokat, amik sérültek, roncsolódtak és próbálja beilleszteni őket a mai korba. Ruháival és ékszereivel elnyerte a Hungarikum díjat egymást követő négy évben. A népviseletek és kiegészítőik szerelmeseként, missziója, hogy mindenki számára újra hordhatóvá tervezze őket. Németh Hajnal Aurora különleges ruhái és ékszerei fogadták a BKK előterében mindazokat, akik ellátogattak az idei fesztivál rendezvényeire.
Megszólaló: Németh Hajnal Aurora – Hungarikum-díjas ipar- és képzőművész

FELHŐJÁRÓK
A Felhőjárók produkciója szavak nélküli színház, mely alapvető érzéseket közvetít a mozdulatok, gesztusok erejével. Különlegességük abban rejlik, hogy a fellépők önmagukat adva felvállalják érzéseiket, őszinte, hiteles az előadásuk. Arra tanítanak, hogy mi is bátran merjük kifejezni érzéseinket. A fellépések alkalmával valódi interakció jön létre az ép és a sérült emberek között – így volt ez az idei Summerfest nyitóceremóniáján is.
Megszólaló: Rédli Éva – drámapedagógus;
Szélpál Stefi – drámapedagógus

BÜTYKÖLJ…
A fesztivál négy napján tematikus népi játszóház várta a gyerekeket a BKK alsó szintjén. A délutáni programokon gyermek színházi előadások, vásári komédiák, népmese sarok, babráló-matató-alkotóház, zene és tánc várta a gyermekeket – sőt, Gebeiné Lepsényi Katalin ügyes kezek programja során „tengernyi élménnyel” is gazdagodhattak.
Megszólaló: Gebeiné Lepsényi Katalin – foglalkozásvezető, művelődésszervező

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Vitéz László
Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész, érdemes és kiváló művész a II. világháború és az 1990-es évek között egyedül folytatta a vásári bábjátékok hagyományát. Generációk ismerték az 1900-as évek elejétől Vitéz Lászlót, aki a közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik. A Vitéz László kalandjai a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral és a kisgyermekek számára is élvezhető módon ábrázolja. Emlékezetes, hogy Vitéz László „fegyvere” egy palacsintasütő. Az előadások eredetileg 20-25 percesek voltak, szövegkönyve nem volt, ezeket Heni bácsi egyórás előadásokká bővítette. A Magyar Televízió Takács Vera szerkesztésében 1972-ben Vitéz László és a többiek címmel felvett négy történetet. Így – szerencsére – ezek az előadások megmaradnak az utókor számára is. A vásári bábjátékos c. műsorban pedig úgy rögzítették az előadást, hogy nemcsak a jelenetet, hanem a paraván mögött dolgozó művészt, Kemény Henriket is láthatják a nézők. Így a játékstílus is rögzítésre került és megőrződött.

FEKETE DÁVID
Fekete Dávid – saját bevallása szerint – kiskorában, néptáncosként szerette meg a színpadot és a népi kultúrát, de nem ő választotta az előadói hivatást, erre sodorta az élet, ő meg hagyta magát. Vitéz László kalandjai Fekete Dávid bábművész előadásában keltek életre a BKK belső udvarában.
Megszólaló: Fekete Dávid – szabadúszó bábos, mesemondó

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Hungarikum
A „hungarikum” a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség. A kétezres évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára. Széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény, melynek célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.

BUSÓK
A gyerekeknek szóló programok során minden nap egy-egy hungarikummal találkozhattak, ismerkedhettek az érdeklődők. Elsőként vendég volt a Mohácsi busójárás, ill. a busók. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján, 2012 óta pedig a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busó csoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere. 
Megszólaló: Vikár Csaba – busó nagykövet

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Csík zenekar
A Csík zenekar Kossuth-díjas, részben népzenét, részben népzenei elemeket is felhasználó könnyű- és világzenét játszó együttes, a magyar népzenei élet egyik meghatározó szereplője. Csík János zenekarának első formációja 1988-ban alakult meg, mégis jelenlegi összeállításukban jutottak el pályájuk csúcsára. Az együttes Kecskeméten kezdte tevékenységét és a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudta állni a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal hosszú távon. A zenekar számára nagy elismerés volt, hogy 2000-ben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sydneyben. Ekkorra már több sikeres lemezük megjelent és táncházaik, fellépéseik nagy népszerűségnek örvendtek. Bár az együttes összetétele az idők folyamán sokszor változott, többen már a kezdeti években az együttes tagjai, vagy előadásaik, lemezeik állandó közreműködői voltak. Ilyen volt Majorosi Marianna, aki a Magyar Állami Népi Együttes egyik vezető táncosa is volt, mostanra viszont már az ország egyik legjobb népdalénekeseként ismert. A kontrás Kunos Tamás is – néhány év kihagyással – szinte végig az együttes tagja volt. Szabó Attila, a másik prímás 1995 óta játszik már az együttesben, miközben sokáig párhuzamosan az egri Gajdos prímása is volt. 2000 után több fiatal került az együttesbe, így a tangóharmonikás és cimbalmos Barcza Zsolt is.

CSÍK KONCERT
Kevés zenekar mondhatja el magáról, hogy már 30 éve töretlen erővel, az idő, a divatok múlásával nem törődve, a nehézségeket leküzdve, a sikereket ügyesen kezelve létezik és dolgozik. A Csík zenekar a jelenkor művészetévé, élő városi folklórrá varázsolja csodás örökségünket, a magyar népzenét – tették ezt így az idei Summerfesten is.
Megszólaló: Szabó Attila – Kossuth-díjas zenész