Paletta

Műsorunkban többek között megismerhetik Fundák-Kaszai Lilit, a Forrás Néptáncegyüttes művészeti vezetőjét és beszámolunk a Szeretve mind a vérpadig című simonpusztai előadásáról is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 10. – Lőrinc napja
Szent Lőrinc a katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike, a III. században halt vértanúhalált. Valószínűnek tartják, hogy II. Sixtus pápa diakónusa volt. Amikor a pápát elfogták, rábízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza szét az egészet a szegények között. Lőrinc a kapott feladatot elvégezte, ezért kegyetlenül megkínozták, de még a fogságban is a betegeket gyógyította, a megtérteket megkeresztelte. Szent Lőrinc a szegények, a könyvtárosok, a tűzoltók, a tűzzel dolgozó pékek és cukrászok tekintik pártfogójuknak. Az égési sebek, láz, szemfájás enyhítésére is hozzá lehet fohászkodni. Több időjárással kapcsolatos regula is kapcsolódik ehhez a naphoz. Szegeden azt tartják, hogy a fák Lőrinc napjától már nem fejlődnek tovább ebben az esztendőben. A borászok az e napi időjárásból és a hegyen tartott szőlőmustrából a várható szüretet jósolgatják. A Lőrinc napi eső egyes vidékeken jó bortermést ígér. A többi gazda viszont a napsütéses, szép időnek örül, mert az hosszú, szép őszt és bőséges gyümölcstermést jelent. A legismertebb babona a dinnyével kapcsolatos, mely szerint a dinnye Lőrinc napjától már nem olyan finom, mint addig, mert a belseje elvizesedik, ízetlenné válik, túlérik. Lőrinc-nap után pedig a szúnyogok csípősebbekké válnak.

ADC TÁNCTÁBOR
Az Anna Dance Company szervezésében öt napos bejárós táborban, remek hangulatban táncolhatttak az érdeklődő gyerekek az óvárosi Közösségi Házban.
Megszólaló: Nyírő Anna – az ADC vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja
Augusztus 15-én Szűz Mária mennybemenetelét ünnepli a katolikus egyház. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária-ünnepünk, még Szent István ajánlotta a Szűzanya oltalmába Magyarországot. A Mária kegyhelyeken – pl. Segesden vagy Sümegen – fontos búcsúnap. Szűz Mária Boldogasszony elnevezése mögött kereszténység előtti istenanya alakja sejthető. Ehhez a naphoz régen a somogyi katolikusok körében is sok ájtatos cselekmény kapcsolódott: Somogyszentpálon például kora hajnalban kimentek az asszonyok a határba és figyelték a napkeltét. A hívők a felkelő napban látni vélték, ahogy a Szűzanya ringatja a Kisjézust. Az egész napot varázserejűnek tekintették: sok helyütt ekkor szedték a gyógynövényeket, a rontáselhárító füveket. Nagyboldogasszony napja derült időjárásával a jó gyümölcs- és szőlőtermés hírnöke.

KASZAI LILI
Fundák-Kaszai Lili budapesti származású alkotó, aki számos szállal kötődik városunkhoz, ill. a Forrás Néptáncegyütteshez. Lilit a néptánc és népi éneklés kettőse foglalkoztatta már egészen kis korától. Középiskolai tanulmányait népi ének szakon végezte, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatója lett.
A nemzeti összetartozás napján, Százhalombattán, Fundák-Kaszai Lili előadásában két dalt hallhattak az ünneplők.
Megszólaló: Fundák-Kaszai Lili – előadóművész, a Forrás NTE társművészeti vezetője

RÓMAI KATOLIKUS KERESZT
Százhalombatta óvárosában, a Szent László és a Gyorma utca sarkán található római katolikus kereszt története kerül ezúttal „reflektorfénybe”, íme.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

BOR ÉS NÉPDAL
A Cselefendi Asszonykórus és a Muslinca Dalárda hosszú idő után, sok hónap kihagyás után folytatja működését – sőt az idei nyár már nem múlhatott el fellépés nélkül sem. Bor és népdal – ezt a címet kapta az Asszonykórus és a Dalárda közös népdalestje. A népdalok a BKK KultúrKertjében csendültek fel.
Megszólaló: Homoki Tímea – karnagy, főszervező

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 15. – Hunyady Sándor regény- és drámaíró születésnapja (1890.)
Hunyady Sándor regény- és drámaíró, a két világháború közti magyar irodalom meghatározó alakja, Hunyady Margit erdélyi színésznő és Bródy Sándor író törvénytelen gyermekeként született. Élete első éveit édesanyjával, a kolozsvári teátrum, majd később a Vígszínház ünnepelt színésznőjével, valamint nagyszülei ódon nemesi otthonában töltötte. Édesanyja halálát követően a nagyszülők megkönnyebbülten fogadták, hogy egy napon eljött érte az édesapja, hogy Budapestre vigye, a híres író végre ténylegesen is felvállalta gyermekét. A színházi és a dzsentri élet után a fiú otthonosan illeszkedett be a pesti kávéházak, írótársaságok művelt légkörébe. Bródy sajátosan nevelte gyermekét: kocsmákba, lóversenyekre vitte és ruhatárakban helyezte el, míg ő nyugodtan kártyázgatott barátaival. Sándor középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd újságírónak állt. Első írásait a Pesti Napló és a Pesti Tükör közölte. Nyolc évet töltött Erdélyben, majd visszatért Budapestre és ekkor kezdődött el igazi karrierje. 1929-ben a Júliusi éjszaka vígszínházi bemutatójával lépett be az irodalomba és ettől kezdve a sikeres és népszerű szerzők közé tartozott.

DZSUNGEL BEHARANGOZÓ
A Duna-menti Kővirágok Énekiskola égisze alatt működő Álomvándorok Társasága Társulat és Színisuli legújabb bemutatójára készül. Előadásukban ezúttal A dzsungel könyve című musicalt egy újszerű felfogásban láthatja majd a közönség. A társulatot a próbatermükben látogattuk meg.
Megszólaló: Soós Márton – rendező, az Álomvándorok Társasága vezetője

SZERETVE MIND A VÉRPADIG
A Szeretve mind a vérpadig Jókai Mór 1882-ben megjelent történelmi regénye. A mű a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik és Ocskay László életét dolgozza fel, valamint a korszak számos más fontos történelmi személyei is felbukkannak benne.
Az író nem a történelem Ocskayját, Rákóczi villámát, majd árulóját akarta ábrázolni, hanem a férfit, akit szerettek, egészen a vérpadig. Kameránkkal a Rákóczi-szabadságharc idején játszódó musical főpróbáján, a Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központban, Simonpusztán jártunk.
Megszólaló: Laklóth Aladár – színművész, Simonpuszta NLHE művészeti vezetője, a Magyar Történelmi Színház alapító tagja;
Sipos Imre – színművész