Paletta

Műsorunkban a RitMusa Zenekar alapítójával, Musa Józseffel beszélgetünk a közelmúltban megjelent CD-jük kapcsán, mely a „Szívünk RitMusa” címet kapta

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július
A júliust a meteorológusok Nyárhóként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, de eleink a Tehéntor vagy az Aratás hava elnevezést is használták, a hónap régi katolikus neve pedig Szent Jakab hava. A római naptárban a hónap eredetileg a Quintilis, vagyis „Ötödik” nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. Kr.e. 44-ben nevezték el júliusnak – nevét Julius Caesarról kapta, aki e hónap 12. napján született. A népi kalendárium szerint ilyentájt a gazdaemberek a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására figyeltek és az aratás sikerességét különböző vallásos szertartásokkal, szokásokkal igyekeztek biztosítani. A templomkertben összegyűjtötték az aratáshoz használt eszközöket, melyeket a pap megszentelt, majd a munkát végzők a búzatábla szélén letérdeltek és keresztet vetettek, az aratást imádsággal, fohászkodással kezdték.

MESÉK A RÉGÉSZETI PARKBAN
A Múzeumok Éjszakáján „életre kelt” Régészeti Parkban vendég volt a HBVK, és ezúttal papírszínházat, mesét, színezőt és természetesen könyveket is hoztak magukkal a könyvtárosok.
Megszólaló: Kovács Marianna – a HBVK igazgatója

MŰ NÉZŐ NÉLKÜL
„Mű néző nélkül” – ezt a címet kapta Fazekas Levente kiállítása az Érdi Galériában, melyet a százhalombattai képzőművész „mestere”, László Bandy nyitott meg a szép számban összegyűlt közönség előtt.
Megszólaló: Fazekas Levente – képzőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Aratáshoz kapcsolódó népszokások
Az első learatott búzaszálhoz, búzakévéhez is kötődtek szokások. Amelyik baromfi ebből evett az egészséges és termékeny lett, az arató pedig derekára kötötte, hogy az majd ne fájjon. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. A legtöbb szokás azonban az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát mindig aratatlanul hagytak, hogy jövőre is jó termés legyen és jusson az ég madarainak is. Az utolsó kévéből koszorút fontak, mely lehetett korona formájú, csigaszerű vagy koszorú alakú és a legszebb kalászokból készítették, mezei virágokkal, szalagokkal díszítették. A munkások énekelve vitték a koszorút a gazda házához, akinek arattak, majd a gazda a koszorút a mestergerendára akasztotta. A nehéz, hosszú munkát bőséges jó vacsora, bor és táncmulatság zárta. Az aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendezték, ahol aratással, búzával kapcsolatos dalokat énekeltek.

REGNUM MATRICUM
Az idei Óvárosi Szent László Napok rendezvényei battai közösségek, baráti társaságok összefogásából jött létre – köztük egy fiatalokból álló csoport, a „Regnum Matricum” csapata is részt vett a szervezésben. ill. lebonyolításban.
Megszólaló: Pozsgai Éva Katalin – foglalkozásvezető, szervező

CSERKÉSZEK
Az Óvárosi Szent László Napok programjai között évről-évre találkozhatunk a 1026. számú Szent László király Cserkészcsapat tagjaival is. Százhalombatta 1992 óta működő közösségi szervezete ezúttal a Sirály park területén vert sátrat és fogadta az érdeklődőket.
Megszólaló: Hopka János – csapatparancsnok-helyettes

ÍJÁSZKODÁS
A 1026. számú Szent László király Cserkészcsapat és az Óvárosi Papírkutyák által létrehozott Battai Íjászok egy ún. amatőr sportcsapat, melynek tagjai szintén kitelepültek az árnyat adó fák alá.
Megszólaló: Loós Attila – a Battai Íjászok vezetője

LOVAGOLTATÁS
A Kadar Tanya Százhalombattán a dunafüredi gát túloldalán, a bekötőföldút végén található – ám a Szent László Napok szombati napján a lovakkal eljöttek az Óvárosba, hogy kedvükre lovagolhassanak kicsik és nagyok egyaránt.
Megszólaló: Takács Tamara – lovász;
Adonis (ló)

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 7. – Radics Béla születésnapja (1867.)
Radics Béla magyar cigányprímás, zeneszerző szülei Radics Vilmos és Boka Paula voltak. Radics Béla eleinte édesapja zenekarában játszott, majd 1885-ben átvette annak vezetését. Gyakran szerepelt külföldön; Monte-Carlóban, Párizsban, Londonban és Baden-Badenban. Játékát még Claude Debussy is hallgatta. Radics Béla a verbunkos kor cigány-hegedűseinek egyik örököse volt. Több irányú zeneszerzői tevékenységet folytatott, hiszen írt magyar nótákat, keringőket, kesergőket, indulókat és polkákat is. 1927-ben 40 éves prímási jubileuma alkalmából szülővárosa, Miskolc díszpolgárává avatta. 1930-ban a Kerepesi úti temetőben óriási részvét mellett temették el a váratlanul elhunyt híres cigányprímást.

RITMUSA ZENEKAR
A RitMusa Zenekar alapítója a cigányzenész családból származó népzenész, Musa József. A formáció folyamatosan bővülő repertoárját színesíti tagjaik származásának összetétele, mely igazán különlegessé teszi a hangzást. A közelmúltban megjelent CD-jük a „Szívünk RitMusa” címet kapta és az albumon hallható dalokkal kalauzolják a hallgatókat az általuk megélt hangulatokba, különböző helyszínekre és alkalmakra.
Megszólaló: Musa József „Josy” – a zenekar vezetője, zenész, énekes