Paletta

FELFEDEZŐS „MATRICA” MŰHELY
Az elmúlt hétvégén a első félévet záró „Matrica” Műhely foglalkozáson a gyerekek megismerhették a Magyar Földrajzi Múzeum alapítójának, Balázs Dénesnek kalandos utazásait, megfigyelhettek sok-sok érdekességet, játszhattak a kiállításhoz kapcsolódóan és természetesen alkothattak is.
Megszólaló: Lendvainé Tímár Edit – muzeológus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum munkatársa

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 24. – Arany László születésnapja (1844)
Arany László költő, esszéíró, műfordító, Arany János és Ercsey Julianna fia, 170 évvel ezelőtt született. Jogot végzett, közgazdasági szakemberként, bankigazgatóként dolgozott, országgyűlési képviselő volt, de emellett folytatta irodalmi tevékenységét. Első műve a Nagyszalontán feljegyzett mesék gyűjteménye volt, majd Gyulai Pállal közösen is szerkesztett mesegyűjteményt. Főműve A délibábok hőse c. verses regény, amely illúziók nélkül mutatja be a kiegyezés utáni magyar társadalmat, hőse Hübele Balázs, aki az író nemzedékének jelképeként a múlt romantikus eszményeitől hajtva meddő küzdelmet folytat a nemzet felemelkedéséért. Arany László édesapja halála után fontos feladatának tekintette, hogy hátrahagyott műveit és levelezését rendszerezze, ill. sajtó alá rendezze. Ő tette közzé az utolsó évek gyűjteményét, az Őszikéket is és jelentette meg Arany János levelezését, amely fontos forrása a magyar irodalomtörténetnek.

NAGYBÁNYA
Nagybánya nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, korábban Asszonypatakának hívták, mivel a királyné tulajdona volt, utótagja a mellette folyó patakra utalt. E festői tájon található erdélyi település számos művésznek adott már otthont…
„Nagybánya; művészet és város” egyben – ezúttal Nagybányát „barangolhatják be” az érdeklődők a HBVK galériájában.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő, festménybecsüs

BAGDY EMŐKE ELŐADÁSA
A Magyar oktatás és köznevelés kategóriában 2013-ban Prima Primissima díjat kapott Dr. Bagdy Emőke nevéhez számos egyetemi pszichológia szakirány alapítása és szervezése fűződik. Missziója, hogy minél több emberrel megismertesse, hogyan működik a lélek. Főbb kutatási területe – többek között – a párkapcsolati viszonyelemzés és legutóbb a Párkapcsolati és családi boldogságról beszélt a hallgatóságnak a BKK-ban.
Megszólaló: Dr. Bagdy Emőke – előadó, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

ISZLÁM MŰVÉSZET
Az iszlám elvileg tiltja a képi ábrázolást. Ezért igen magas szintre fejlesztették a kalligráfiát, mellyel épületektől a kis tárgyakig mindent díszítettek. Mikor idővel a tilalom lazult, - szinte csak Allahra korlátozódott - megjelentek a szebbnél szebb illusztrált könyvek. A „Matrica” Múzeumban márciusban „Kalligráfia és a kép az iszlám művészetben” címmel tartott előadást László Bandy.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár

TÁNTORGÓK
A Fitos Dezső Társulat Tántorgók c. táncjátéka a tántorgókról, a kitántorgókról szól, azokról a magyarokról, akik az I. világháború előtt érkeztek Amerikába, „szédölögve”, tántorogva az idegen világban, ahol megtanultak élni, de mindvégig kívülállók maradtak. Róluk, a bujdosó magyarokról szól, akik tiszta tekintettel, de tántorgó lélekkel álltak az Újvilág földjén. Fitos Dezső Társulata nekik állít emléket, megmutatva négy kivándorló legény sorsán keresztül a magyar paraszti exodust.
Megszólaló: Fitos Dezső – rendező, koreográfus

JOSEF WURM KIÁLLÍTÁSA
Azokat, akik ezekben a napokban jártak vagy járnak a BKK Lépcső Galériájánál – egészen különös világ fogadja… Josef Wurm festőművész kiállítása április 10-ig látható.
Megszólaló: Josef Wurm – festőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
A római katolikus egyház Jézus fogantatását ünnepli Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-ére tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé és így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra. A magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Őseink azt mondják: Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt a növekedésre, vagyis – idézem – „Gyümölcsoltó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a fődbül”, de ha elmúlt gyümölcsoltó, akkor, még ha kalapáccsal verik vissza, akkor is eljön.” A népi kalendárium szerint, ha ezen a napon derült az idő – jó lesz a termés.

CSERKÉSZBÁL
A cserkészet vagy cserkészmozgalom egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Ezt az elvet, ezt a nyitottságot követi a Százhalombatta cserkészcsapata által szervezett bálok mindegyike is. Az 1026. Szent László Király cserkészcsapat idei hagyományos bálja a “Halmok alja, cirkusz, világszám” címet kapta, vagyis cirkusz volt a javából, a legjavából...
Megszólaló: Mikulásik Gábor – a cserkészcsapat vezetője