Paletta

Műsorunkban felidézzük a múlt heti battai busójárást, az Arany iskola francia báljába is betekintést nyújtunk, és bemutatjuk a Lila történet című gyerekregényt is

BUSÓJÁRÁS
A busójárás hagyománya évszázadokra nyúlik vissza: a legenda szerint a mohácsi sokácok ősei álruhát öltve ijesztették el a várost megszálló törököket. A település évek óta feleleveníti a hagyományt, amely során a telet elűzik a fából faragott maskarát öltő busók. A látványosságra nemcsak Magyarországról, de a világ szinte valamennyi tájáról érkeznek turisták. Vikár Csaba busó nagykövet vezetésével és a BKK szervezésében – az idén tavaszváró, téltemető interaktív busójárás volt Százhalombattán is.
Megszólaló: Vikár Csaba – busó nagykövet

MASZKFARAGÓ
Pávkovics Péter Mohácson született és sokác családból származik, a busójárásnak gyermekkora óta aktív résztvevője. Az első busómaszkot 1998-ban saját örömére készítette, majd ezt követően folyamatosan kereste a régi fotókat, újságokat azért, hogy megismerje a maszkfaragás régi hagyományait. Pávkovics Péter – saját bevallása szerint – büszke arra, hogy 2009-ben az UNESCO – elsőként Magyarországról – felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a mohácsi busójárást, melynek hagyományát ápolhatja a faragással.
Megszólaló: Pávkovics Péter – busómaszk-faragó népi iparművész

BUSÓS KÉZMŰVES
A BKK szervezésében megvalósult százhalombattai busójárás iránt érdeklődőket kézműves foglalkozással is várták az intézmény kamaratermében.
Megszólaló: Uti Lajosné – foglalkozásvezető                                   

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 9. – Lénárd Sándor születésnapja (1910.)
110 éve született Lénárd Sándor német, latin, magyar, olasz és angol nyelven publikáló magyar orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus, gasztrotörténész. Lénárd Sándor tucatnyi nyelven tudott, verset németül írt, prózát olaszul, németül, angolul és magyarul (legjelentősebb műveit saját maga fordította, vagy inkább írta újra). Levelezett a világ különböző részein élő, hozzá hasonló új-humanistákkal. Írt verseket, tanulmányokat, regényeket, szakácskönyvet és gasztrotörténeti cikksorozatot, számos művét maga illusztrálta. Egyik hobbija a főzés volt, az emlékezők szerint kiválóan értett hozzá. Németül írta meg magyarul is olvasható A római konyha c. művét, mely több mint egyszerű szakácskönyv: nagyesszé, kultúr- és gasztrotörténet. 1967-től Magyarországon is olvashatók művei. Ő volt a második nyugati emigráns szerző a Kádár-korban, akinek könyve jelenhetett meg idehaza.

A SZAVAK EREJE
„A szavak ereje” – probléma-megoldási kísérletek irodalmi művek segítségével középiskolásoknak címmel új sorozat indult a HBVK-ban Hegedűs Anita és Borza Krisztina könyvtárosok vezetésével.
Megszólaló: Borza Krisztina – foglalkozásvezető, gyermekkönyvtáros

LILA TÖRTÉNET
Lila országban olyan helyszíneken járhatunk, mint a Vad mezők, az Ismeretlen Lila Rengeteg és ellátogathatunk a Sárkánygyíkok földjére és Bummbele országba is. És hogy hol található ez az ország? A Lila történet című gyerekregényben, melynek bemutatására a HBVK-ban került sor.
Megszólaló: Nagy Éva – szerző

ARANY BÁL
Egy kisterem berendezése informatika oktatás céljára – ez volt a ’mozgatórugója’ az idei Arany bálnak, amely ezúttal is az Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatásfejlesztési Alapítvány és a Szülői Munkaközösség összefogásával jött létre és a „Francia pezsgés” jegyében telt.
Megszólaló: dr. Horváthné dr. Hidegh Anikó – intézményvezető

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 13. – Donáth Gyula születésnapja (1850.)
170 éve született Donáth Gyula magyar szobrászművész, aki művészeti tanulmányait 1867-ben Münchenben kezdte, Drezdában folytatta, majd pedig Bécsben fejezte be. 1873-tól az osztrák fővárosban díszítőszobrászként működött, őt bízták meg pl. az 1873. évi bécsi világkiállítás főkapujának szobrászati díszítésével. 1880-ban visszatért Budapestre, itt részt vett többek között az Operaház és a Vigadó szobrászati díszítésében. Az 1890-es évek elejétől kezdett síremlékeket készíteni és hamarosan a főváros legelismertebb sírkőszobrászává vált. Klasszicista, akadémikus stílus jegyében alkotott. Az 1890-es évek közepétől emlékműszobrokat is készített. Legismertebb műve a bánhidai Turul-emlékmű, de ő készíthette el az I. Ferenc József által a magyar nemzetnek ajándékozott tíz szobor egyikét, a budapesti Ferenciek terén 1908-ban felavatott Werbőczy-szobrot. Donáth Gyula elismert, köztiszteletben álló szobrászként halt meg 1909-ben.

SZAKCSI JR.
Ifj. Szakcsi Lakatos Béla édesapja nyomdokain haladva, immár évtizedek óta a magyarországi dzsesszélet egyik legkiemelkedőbb zongoristája. Gyerekként tíz évig tanult klasszikus zongorát, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba járt, miközben már dzsesszt játszott az éjszakában idősebb zenészek mellett. Azóta sok híres magyar, illetve külföldi muzsikussal játszott együtt, mindemellett saját formációjával is koncertezik. A Szakcsi Jr. Trió lépett a közönség elé a BKK legutóbbi Jazz teázójában.
Megszólaló: Ifj. Szakcsi Lakatos Béla – zongoraművész