Paletta

Műsorunkban felcsendülnek az újévi koncert dallamai, valamint a jugoszláv utódállamok jazz-élete legnagyobb sztárjának virtuóz gitárjátéka is

ÚJÉVI KONCERT
A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar, Tompos Kátya, Gájer Bálint és a Fehérvár Big Band társaságában Bernstein, Gershwin és más amerikai zeneszerzők muzsikájával léptek fel a BKK újévi koncertjén. A vidám hangulatú amerikai zenében felfedezhette a közönség az érzelmeket hatalmában tartó, örök romantikát.
Megszólaló: ifj. Major István – az ARSO igazgatója

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 14. – Barcsay Jenő születésnapja (1900.)
Barcsay Jenő Kossuth-díjas festő, grafikus, művészpedagógus, tanár – erdélyi fejedelmi család késői leszármazottja volt, de ő már szegénységben nevelkedett.
Festőtehetségét egyik tanára fedezte föl, majd egy jómódú erdélyi úr vállalta budapesti taníttatásának költségeit, ám csak egy éven át tudta támogatni. Az I. világháború után Barcsay Magyarországra jött és beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Első mestere Vaszary János volt, majd Rudnay Gyula, akivel éveken át művésztelepekre jártak. 1923-ban alkotta A falu bolondja c. képét, amely voltaképp festővé avatta: ekkor érzett rá a síkban ábrázolt térre, a lélek és a belső tartalom megjelenítésével ötvözött harmadik dimenzióra. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola anatómia és a szemléleti látszattan professzora lett. A nagy tiszteletnek örvendő, idősödő mestert, aki tanárként is intenzíven rajzolt, növendékei és pályatársai bizalmasan csak Nyenyőnek hívták. Barcsay 1953-ban megbízást kapott egy anatómiai tankönyv megírására. A híres Művészeti anatómia – melynek nyomdai előállítását személyesen, nagy gonddal felügyelte – elnyerte „Az év legszebb könyve” címet, szerzőjét pedig Kossuth-díjjal jutalmazták. Élete utolsó éveiben gerinc- és ízületi betegség miatt már nehezen dolgozott, de az ecsetet sohasem tette le.

EZERARCÚ INDIA
Az érdi Szepes Gyula Művelődési Központ előtéri fotógalériájában január hónapban Glavati Nagy Éva fotóit láthatják az érdeklődők. Az „Ezerarcú India” elnevezésű kiállítást színek és portrék alkotják – életképek India, Nepál, Burma és Kambodzsa hétköznapjaiból.
Megszólaló: Glavati Nagy Éva – fotós

ÖTÓRAI TEA
A Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házban az új év egy új foglalkozással indult, mely során az érdeklődők közvetlen formában, közös beszélgetésen vehettek részt Brunnerné Berta Nóra pszichológusnővel. A programsorozatnak minden alkalommal lesz egy tematikája, amely a résztvevők igényei szerint alakítható – erről is beszélt nekünk az első „Ötórai tea” elnevezésű foglalkozás után Brunnerné Berta Nóra.
Megszólaló: Brunnerné Berta Nóra – pszichológus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 10. – az első teljes magyar nyelvű Szent Biblia kezdőlapjának kinyomtatása (1590.)
430 éve, 1590. január 10-én (a címoldalon olvashatóan „Boldogasszony havának 10. napján”) nyomtatta ki Vizsolyban Mantskovits Bálint lengyel nyomdász a Károlyi Gáspár református esperes és lelkésztársai által lefordított első teljes magyar nyelvű Szent Biblia kezdőlapját. Károlyi Gáspár a munkálatoknak 1586-ban kezdett neki és három év alatt készült el a teljes fordítás, de minden bizonnyal nem egyedül fordíthatta le az egész bibliát; a fordítás nyelvének vizsgálata arra vall, hogy legalább három segítőtársa volt. Az újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károlyi fordította. A nyomtatáshoz Németalföldről hozatták a betűket, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás, ezért a kéziratokat az akkori gönci diákok laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba. A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be. Az eltelt 1 év és 5 hónap alatt 700-800 példányt nyomtattak. 2015 januárjában a vizsolyi biblia bekerült a hungarikumok közé.

ADY EMLÉKEST
A HBVK-ban rendezett Adventi versműsor közreműködői számukra kedves Ady-versekkel, ill. azok megzenésített feldolgozásaival adtak keresztmetszetet a huszadik századi magyar líra kiemelkedő alakjáról és a korról, amelyben élt. Az emlékesten – felidézve az örökbecsű sorokat – ezúttal is bizonyosságot nyert, hogy a költő gondolatai, szavai a mai napig meg-megújuló erővel hatnak.
Megszólaló: József Rozsnyai Júlia – könyvtáros, színésznő

EGÉSZSÉGMEGŐRZŐS EA.
Kyrou-Szabó Georgina hivatása mottója a következő Nora Roberts írónőtől származó idézet: „A legtisztább mágia a szívben lakozik.” Ennek jegyében él és dolgozik – alternatív gyógyászként, ill. életvezetési- és életmód tanácsadóként, felső-vezetőként egyaránt. Kameránkkal egy termékismertetővel egybekötött előadáson jártunk a Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házban.
Megszólaló: Kyrou-Szabó Georgina – életvezetési- és életmód tanácsadó

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 13. – Csákányi László születésnapja (1921.)
Csákányi László Jászai Mari-díjas színművész, énekes, érdemes művész és kiváló művész egy Zsigovits nevű horvát családból származott, utóbb nevét magyarosította. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színháznál kezdett, majd a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház társulatához szegődött, aztán 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól pedig a Petőfi, illetve a Jókai Színházban dolgozott. 1963 és 1971 között a Vígszínház, majd a József Attila Színház, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpad művésze volt. Sokoldalú jellemábrázoló tehetségét számos filmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt – például a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki Frédije, a Disney Dzsungel könyvének Baluja, Karak a Vukban, Döbrögi a Lúdas Matyiban, Loncsár a Szaffiban.

VLATKO
A Héttorony fesztivál vendége, a jugoszláv utódállamok jazz-életének legnagyobb sztárja: Vlatko Stefanovski a százhalombattai Szent István Templom falai között először, de hazánkban is viszonylag ritka alkalommal adott még csak koncertet. Viszont – míg a macedón gitáros Magyarországon kevésbé ismert – a balkáni régióban Ljubjanától Szkopjéig, a százfős kluboktól a tízezres stadionokig mindenhol elképesztő népszerűségnek örvend. Sikerének legfontosabb oka, hogy egész pályafutása alatt meggyőző muzikalitással és ragyogó technikai tudással újította meg a balkáni népzenei hagyományokat és képes volt megtalálni az egyensúlyt a tradicionális formák és a kortárs jazz között.
Megszólaló: Vlatko Stefanovski – gitárvirtuóz