Paletta

MÁRCIUSKÁK
Március 1-jén márciuskát ajándékozni szinte kötelező figyelmesség Romániában. Ilyenkor árusok hada lepi el az utcákat. Egy olyan román népszokásról, tavaszváró gesztusról van szó, amit az idők folyamán sokan a romániai magyarok közül is átvettek. Ez az az alkalom amikor a férfiak fehér-piros szalaggal átkötött márciuskákat ajándékoznak lányoknak, nőknek és asszonyoknak, amelyek a szerencse, az öröm, a szeretet vagy a szerelem szimbólumai. A százhalombattai Román Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak köszönhetően a kis kitűzőkből az idén is kiállítás nyílt a BKK előterében.
Megszólaló: Zimmermann Krisztina – a százhalombattai Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöke 

TÉLŰZŐ VIGADALOM
A Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola Télűző vigadalom elnevezésű programja azt a célt szolgálta, hogy a tanárok és a növendékek együtt búcsúztassák el a telet – közösen és nagyon jó hangulatban.
Megszólaló: Hellingerné Hégely Katalin – hegedűtanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március
A március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban, nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indították. Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolja az emberiség. A 18. századi nyelvújítóktól március az olvanos elnevezést kapta. Az Arvisurák szerint Kikelet hava. A népi kalendárium pedig Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi a tavasz első hónapját.

A MAGYAR NYELV AZ INFORMATIKA KORÁBAN
Az élő nyelvek a használatban változnak. Ezeket a változásokat a technológiák is befolyásolják, hiszen a modern információs technológiák jelentősen átalakítják kultúránkat, viselkedésünket, nyelvünket. A már folyamatban lévő változásokra hívta fel a figyelmet Dr. Balázs Géza nyelvész és néprajzkutató, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének professzora, számos könyv szerzője, tudományos-ismeretterjesztő televíziós és rádiós műsorok szereplője a „Matrica” Múzeumban, „A magyar nyelv az informatika korában” c. előadásán.
Megszólaló: Dr. Balázs Géza – előadó, nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár

A LEGVIDÁMABB BARAKK
Az 1960-as évek elején az életmód gyökeresen átalakult. Megváltoztak a táplálkozási szokások, megnövekedett a szabadidő. A jövedelem növelése céllá vált, modernizálódtak a háztartások és megindult a motorizáció, egyre több személyautó került az országba. Magyarország a legvidámabb barakká vált. Vagy mégsem? A legvidámabb barakk mindennapjairól szólt Kovács Edina történész legutóbbi előadása a HBVK-ban.
Megszólaló: Kovács Edina – előadó, történész, a Városi Archívum kezelője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 6. – Michelangelo születésnapja (1475)
Michelangelo Buonarroti, teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak. Bár önmagát mindig szobrásznak tartotta, nemcsak a szobrászatban, hanem a festészetben, az építészetben és a lírában is maradandót és jelentőset alkotott. Művészete eltér kora, a reneszánsz virágkorának művészetétől: hiányzik belőle az a harmónia, derű, elegancia, amely Leonardo da Vinci vagy Raffaello műveit jellemzi. Különc, magányos, önmarcangoló személyisége, amely állandó harcban állt önmagával és a világgal, arra késztette, hogy keserűségét szobraiban, verseiben örökítse meg ma is borzongató erővel. Alakjai általában tragikus hősök, akik a művészhez hasonlóan korlátaik közül igyekeznek kitörni. Életének tragédiája, hogy monumentális tervei közül nagyon kevés valósult meg teljes egészében.

MUSIC JUNGLE
A BKK és a Nyitott Színpad Zenei Egyesület közös szervezésében idén is kinyitotta kapuit a közösségi térben a Music Jungle, ahol számos, főként fiatal zenészekből álló zenekar szórakoztatta a közönséget.
Megszólaló: Varsádi László – a Nyitott Színpad Zenei Egyesület elnöke

ÓVÁROSI FARSANGI BÁL
Mai műsorunkat két bállal zárjuk – elsőként a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házba kalauzoljuk el Önöket, ahol hagyományos farsangi batyus, jelmezes bálba várták a városlakókat.
Megszólaló: Nagy Rozália – művelődésszervező; Homoki Tímea – művelődésszervező; Poszpisek Márta – képzőművész; Gere László – drámapedagógus

ARANYBÁL
Az Arany János általános Iskola és Gimnázium idei farsangi bálján a vendégek a mesék birodalmában érezhették magukat, elfelejthették hétköznapi problémáikat, miközben az iskola diákjainak támogatásáról gondoskodtak. A „Mesebálnak” a Rendezvényközpont adott otthont.
Megszólaló: Dr. Horváthné Dr. Hidegh Anikó – az Arany Iskola igazgatója